Gideon Peer/ujkelet.live
November végén, egészen pontosan november 29-én lép fel Jeruzsálemben, a Nemzeti Könyvtár koncerttermében Almira Emiri magyar zongoraművésznő, akinek nem a mostani lesz első izraeli szereplése.
Nyilván vannak a kedves olvasók között, akik most felhúzzák szemöldöküket: Almira Emiri? Magyar művésznő?
Egyet kell értenünk: a rendhagyó név mögött egy különleges ember különös élettörténete rejtőzik.
A fiatal, és tegyük hozzá mindjárt, szép művésznő – e tény mellett csak behunyt szemmel lehetne elmenni – 1982 – ben Albániában, Tiranában született, zsidó családba. Általános iskolai és zenei tanulmányait hazájában kezdte, majd – miután 13 éves korában szüleivel Magyarországon telepedett le – 1995-ben Székesfehérváron folytatja.
1998-ban felveszik a Budapesti Bartók Béla Zenekonzervatóriumba, majd 2002-ben a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre.
Talán nem meglepő, hogy eddigre – abszolút zenei hallásának és nyelvérzékének köszönhetően – kiválóan megtanul magyarul, annak tudója, tegyük mindjárt hozzá, több más nyelv mellett.
Tanulmányait a Graz-i Zeneakadémián folytatja, majd 2006-ban zongoraművészi diplomát szerez Budapesten, egy évre rá pedig Grazban kap művészeti diplomát.
A nagyközönség előtti első fellépésére 2007-ben, tehát tíz évvel ezelőtt kerül sor a budapesti Művészetek Palotájában.
Azóta – ahogy azt mondani szokás – megállíthatatlan a siker- és fellépéssorozat Európa színpadain, koncerttermeiben.
Amikor arról kérdezzük, mi lesz az izraeli programban, érdekes zenetörténeti felvilágosítást kapunk.
– Ebben az évben ünnepeltük a Szentpétevári Konzervatórium fennállásának 155. évfordulóját. 1908-ban, a konzervatórium zsidó komponista hallgatóinak egy csoportja megalapította a Zsidó Népzenei Társaságot, amely tíz éven át működött. Azon szorgoskodtak, hogy klasszikus zenei művekbe zsidó népzenei elemeket ültessenek. Faluról falura, településről településre jártak, hogy összegyűjtsék azokat a dallamokat, amelyeket beleszőhettek az orosz klasszikusok műveibe. Olyan népdalgyűjtő munkát végeztek, mint pár évvel előttük Bartók Béla, akit az egész világ ismer – teszi hozzá mosolyogva.
– Joel Engel, a zsidó zene megújítójának tartott, valamint Lazar Saminsky zeneszerzői tevékenységéről a közvélemény szinte semmit sem tud – mondja –, szeretném munkáikkal megismertetni koncertem közönségét.
Az esten elhangzanak majd Joseph Achron és a Moszkvában született, Izraelben több száz dalával népszerűvé vált Sasa Argov művei is. A közönség héber, orosz, jiddis és ladino nyelven is hallhat majd népszerű dalokat Sivan Rotem izraeli szopránénekesnő tolmácsolásában.
Az énekszámok közben Almira Emiri Sholem Alechheim Vándorcsillag novellájából, az odesszai születésű izraeli zeneszerző, Boris Pigovat feldolgozásában készült zongoraművet fogja előadni.
Az Almira név egyébként magyarul hercegnőt jelent. Jeruzsálemben a műkedvelő közönség november végén a zsidó zene hercegnőjének zongorajátékában gyönyörködhet majd…
[…] és magyar útlevéllel rendelkezik, és két nap múlva Izraelbe utazik, hogy november 29-én a Nemzeti Könyvtár koncerttermében zongorajátékával kényeztesse izraeli […]