szerkesztette: Kati Yael Hirschberg
2016. szeptember 9.
Hétfőn reggel, valamivel fél 12 után következett be az elmúlt évek legsúlyosabb munkahelyi balesete, amely a jelenlegi információk szerint 4 ember halálát okozta. Ez valószínűleg nem a végleges adat, ugyanis két további munkást eltüntként kezelnek, ők azok, akik az összeomlott parkolóház legalsó, mínusz negyedik szintjén dolgoztak. A baleset Tel Avivban, a Ramat HaHayalnál lévő nagy körforgalom mellett következett be. Az első hírek szerint egy toronydaru dölt össze, és omlott rá az építési területre, de ezt még nem erősítették meg, ugyanis még az elsődleges vizsgálatok sem zárultak le. A baleset helyszínére rövid időn belül hatalmas erőkkel vonultak ki a mentőegységek, akikhez egy órán belül csatlakozott a Polgárvédelmi Hatóság több száz fős, speciális kutató és mentő egysége is. A kutatást még a mai napon is folytatták, miközben a Knesszet megtartotta az első meghallgatást a balesettel kapcsolatban.
Jair Lapid
Kedden este nyilvánosságra hozták a legfrisebb közvélemény-kutatási eredményeket, amely azt mutatja meg, hogyha adott napon lennének a választások, akkor melyik pár milyen eredményeket érne el. A szeptember 6-i fiktív választásokat a Jair Lapid nevével fémjelzett centrista Yes Atid párt nyerné, amelyik 24 mandátumot szerezne a legutolsó – valós – választásokon megszerzett 11 székhez képest, míg a kormányzó párt csak 22 mandátumot kapna. Naftali Bennet pártja, a Bayit HaYehudi 14 mandátumot kapna a jelenlegi 8 helyett, és ezzel az ország harmadik legnagyobb pártjaként kerülne be a Kneszetbe. Kettővel növelte volna a mandátumait a külügyminiszter, Avigdor Lieberman pártja, az Israel Beitenu is. A Likud mellett a baloldali ellenzéki erő, a Cionista Tömb is súlyos vereséget szenvedne ha megtartották volna a választásokat, ugyanis a felmérés szerint a jelenlegi 24 szék helyett csak 13 helyet kaptak volna.
Izrael mellett kiállnak a drúzok
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága azzal vádolta meg Izraelt, hogy gazdasági és szociális nehézségeket támaszt a Golán-fennsík drúz lakosságával szemben. A terület legnagyobb drúz települése, Mádzsdál Sámsz polgármestere igazi viccnek nevezte a nyilatkozatot. Dulán ábu-Száleh közölte: „Nem értem, miről beszélnek, nevetséges az egész… Miért nem ítélik el a szíriai borzalmakat, melyeknek naponta gyermekek tucatjai esnek áldozatul? A Golán-fennsík lakosainak jó életük van.” Ezután hozzátette: „Bár a kabinet nagyobb döntéseinek nem vagyunk részesei, nem érzékelünk diszkriminációt. Éppen ellenkezőleg: mindig értő fülekre találunk.” A szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása előtt a Golán-fennsík mintegy húszezer drúz lakosa közül mindössze 1700-an éltek azzal a lehetőséggel, hogy izraeli állampolgárrá váljanak. Azóta több százan jelentkeztek már. A terület drúz lakossága – ellentétben az Izraelben más helyeken lakó drúzokkal – nagymértékben igyekszik távol tartani magát a politikai állásfoglalástól, és nagyon kevesen vonulnak be a hadseregbe. A polgárháború kirobbanása óta ez a szám is emelkedik. A Golánon lakó drúzok nagyon ritkán keverednek összetűzésbe az izraeliekkel, közösségeik számos kirándulóhelyen nyitottak és üzemeltetnek szállodákat, éttermeket. Bár a közösség vezetői hangsúlyozottan szír állampolgárnak tartják magukat, az átlagpolgár nem akarja elhagyni Izraelt: „A szíriai háború nem releváns a számunkra. Vannak, akik támogatják Ásszád elnököt, de hazugság azt mutatni Szíriának, hogy velük vagyunk. Hazudnak, senki nem akarja itt látni Szíriát” – mondta Kárim Bátkis, Mászádá drúz település lakosa. (zsido.com)
közvélemény-kutatás Izraelben
Jóval többen, 43 százaléknyian szeretnék Hillary Clintont látni amerikai elnökként, mint Donald Trumpot (34 százalék) – derült ki egy szerdán közreadott helyi közvélemény-kutatásból. Az Izraeli Demokrácia Intézet (The Israel Democracy Institute) ötszáz fős telefonos közvélemény-kutatásából az is kiviláglott, hogy az Izraelben élő zsidók és arabok döntő többsége, hatvankét százaléka a demokrata párti Clintont várja győztesnek a novemberi amerikai elnökválasztáson, s csak kevesebb mint negyedük jósolja a republikánus Trump diadalát. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy szerintük melyik jelölt győzelme lenne kedvezőbb az izraeli kormány politikája számára, a zsidó megkérdezettek csekély többséggel (38,5 százalékkal) Trumpot nevezték meg, míg 33 százalékuk Clintont ítélte megfelelőbbnek. Az arab megkérdezettek többsége, 40 százaléka szerint – nem úgy, mint a zsidóknál – Clinton megválasztása lenne a kedvezőbb az izraeli kormány politikája szempontjából, 31 százalék szerint mindketten jók lennének Izraelnek, és csak 14 százalék véli úgy, hogy Trump lenne a megfelelőbb. Az izraeli arabok szerint egyértelműen Clinton költözik majd a Fehér Házba: 58 százalékuk szerint női elnöke lesz az Egyesült Államoknak, míg 11 százalékuk Trump győzelmét jövendölte meg. Igen sok viszont a bizonytalan várakozás: az arabok 31 százaléka nem tudta megmondani, hogy ki győzhet az elnökválasztáson. (profitline.hu/MTI)
Trump és Izrael
Szintén az amerikai elnökjelöltekkel kapcsolatos hír látott napvilágot csütörtökön. Donald Trump konzervatív jelölt szerint Izrael egyetlen esélye a túlélésre, ha ő lesz az amerikai elnök. Ugyanis a tavaly Iránnal megkötött nemzetközi szerződés miatt a milliárdos politikus szerint Irán a fokozatosan növekvő gazdasági erejét arra fogja felhasználni, hogy megtámadja és megsemmisítse Izraelt, mint ahogy ezzel évtizedek óta fenyegetőzik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a növekvő állami bevételek egy részét a perzsa állam olyan terrorszervezeteknek folyósítja, mint a Hezbollah vagy a Hamasz. Trump azonban közölte, hogy a megválasztása után mint amerikai elnök azonnal felbontaná a megállapodást, és a korábbinál is szigorúbb nemzetközi szankciók bevezetéséért harcolna.
Gáza
Az izraeli hadsereg hozzálátott, hogy olyan betonakadályt építsen fel a Gázai övezet határán, amely a tervek szerint védelmet nyújt majd az iszlamista Hamász mozgalom fegyvereseinek föld alatti alagutakból induló támadásai ellen is – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A hadsereg az Akadály nevet adta a tervnek, amelynek célja, hogy a határnál feltartóztassa az övezetet uraló Hamász izraeli területek felé tartó harcosait.
A határ teljes hosszában kiépítendő betonkerítés a tervek szerint több tucat méter mélyre nyúlik majd a föld alá, hogy védelmet nyújtson a támadóalagutak ellen. Konkrét részleteket azonban nem árultak el. A Hamász elleni legutóbbi, 2014 nyarán lezajlott Erős Szikla hadművelet idején több helyen is a föld mélyébe ásott alagutakon hatoltak be izraeli területre a palesztin fegyveresek, ami azóta is súlyos aggodalmat kelt a határ menti izraeli településeken. Elsőként éppen ezeknek a településeknek a térségében kezdik meg az építkezést, de az akadályrendszer teljes elkészítése évekig is eltarthat. Gadi Ejzenkot vezérkari főnök az izraeli hadsereg története legnagyobb építkezésének nevezte az új gázai határkerítés létrehozását. A hadsereg egyik magas rangú tisztje a Gázai övezetben a Hamász által folytatott alagútfúrásokra utalva azt mondta, hogy a Hamásznál “meg fogják érteni, hogy saját halálos csapdájukat ássák”. (atv.hu/MTI)
Abbász, mint KGB ügynök
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a szovjet titkosszolgálat, a KGB ügynöke volt Szíria fővárosában, Damaszkuszban a nyolcvanas években – állították az izraeli közszolgálati televízió szerda esti híradójában izraeli történészek. A közszolgálati rádióban megszólaltatott palesztin vezetők az Abbász elleni lejárató kampány részének nyilvánították, és nevetségesnek nevezték a palesztin elnök KGB-s beszervezésének vádját. Az állítólag leleplezéshez Szovjetunió közel-keleti és Izraellel kapcsolatos viszonyát kutató Izabella Ginor és Gideon Remez izraeli történész-házaspár kutatása vezetett. Ginor azt állítja, hogy egy általuk megtalált, szovjet archívumból kicsempészett dokumentum azt bizonyítja: Abbász titkos ügynökként szerepelt a KGB nyilvántartásában 1983-ban “Krotov” fedőnéven. A KGB-dokumentumokból álló archívumot Vaszilij Mitrohin, a KGB levéltárának egykori vezető munkatársa csempészte ki a Szovjetunióból, amikor 1992-ben – a Szovjetunió összeomlása után – a Nyugatra szökött. A történészeknek csak 2014-ben nyílt meg az angliai Cambridge Egyetemen azóta őrzött irattár jelentős része. Ekkor a két történész megrendelte belőle a közel-keleti ügyeket tartalmazó, 24-es számú dossziét.Szerintük az abban megtalált dokumentum hiteles, még akkor is, ha csak az egykori KGB-ügynök által készített másolata. Az eredeti példány jelenleg is Oroszországban van. A történészek feltételezése szerint Abbász szovjetunióbeli tanulmányai idején szervezhették be, miközben “A német nácik és a cionisták közötti titkos kapcsolatok” című doktori disszertációját írta egy moszkvai egyetemen. Az izraeli tévé megjegyzi, hogy amennyiben igaz a hír, akkor Abbász a minap régi ismerőseként üdvözölhette Rámalláhban Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívüli küldöttét, Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettest, aki egy moszkvai izraeli-palesztin csúcstalálkozót próbált megszervezni a Palesztin Nemzeti Hatóság fővárosában és Jeruzsálemben járva. Bogdanov erőfeszítéseit nem koronázta siker. Bogdanov a történészek kutatásai szerint 1983-ban Damaszkuszban teljesített diplomáciai szolgálatot, éppen akkor, amikor a frissen megtalált dokumentummásolat szerint Abbász is ebben a városban volt a KGB ügynöke. (MTI)
Abbász és Netanjahu Moszkvában
A ynetnews.com csütörtök esti híre szerint mind az izraeli, mind a palesztin fél kifejezte szándékát, hogy létrejöjjön egy közvetlen csúcstalálkozó a két ország vezetője között Moszkvában. A Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével megszervezett diplomáciai tárgyalás pontos dátumáról egyelőre nem adtak tájékoztatást, az elsőként megadott szeptember 9-i dátumot módosították, az izraeli fél kérésére.
paralimpia Rióban
Szerdán kezdetét vette Rióban a Paralimpia, azaz a fogyatékkal élő sportolók olimpiaja. A versenyen 178 ország 4350 sportolója indult, ebből az izraeli delegáció 30 főből áll. A mostani megmérettetésen többek között kerékpározásban, csörgőlabdában, evezésben, vitorlázásban, úszásban és teniszben kapnak esélyt az izraeli sportolók, hogy éremmel távozhassanak Rióból.
22 hetes koraszülöttet mentettek meg egy izraeli kórházban
Az áprilisban, 670 grammal született kisfiú a valaha volt legkorábban világra jött csecsemő, aki túlélte az idő előtti érkezést. Az orvosok csupán 20% esélyt láttak a túlélésre. Azt is közölték a szülőkkel, hogy ha valamilyen csoda folytán mégis életben marad, akkor 90% eséllyel súlyos rendellenességekkel kell majd szembenéznie. Mint később kiderült, az orvosok még így is túlzottan optimisták voltak, mert tévedésből 23 hetesnek gondolták a gyermeket. Egy 22 hetes csecsemőnek gyakorlatilag semmi esélye sincs a túlélésre. A kórházi protokoll szerint egy ilyen korán született gyermek esetében nem is végeznek komolyabb beavatkozást, mert nem tartják életképesnek. Az orvosok szerint most már minden esélye meg van arra, hogy ép, egészséges felnőtt váljék belőle. (zsido.com)
