Bázel

0

szerző: Gideon Peer

Talán ezt még senki sem írta így le: jó olyan országban élni, ahol nem változtatják meg lépten-nyomon az utcák, terek neveit. Aki a népért, az országért olyant tett, hogy utcát neveztek el róla, azt nem törli el egy új kurzus, rendszerváltás, a hatalomra került párt utcaneveket átpingáló élcsapata.

Nálunk, ebben a kis, fiatal országban megférnek a Ben Gurion, Begin, Golda, Jabotinsky, Weizmann, Herzog, Allenby, Balfour, Bialik, Alterman, Shy Agnon utcanevek egymás mellett, és remélhetőleg így lesz ez az idők végtelenéig.

A Tel Aviv-i Bázel utcával más a helyzet. Nem személyről kapta a nevét, hanem egy svájci városról, persze nem „büntetlenül”: ott rendezték meg 1897. augusztusában Herzl Tivadar és Max Nordau vezetésével az első Cionista Kongresszust. Mindez elég volt a hálás utókornak, hogy legyen egy, a svájci városról elnevezett utca is Tel Aviv-ban.

Gideon Peer/ujkelet.live
Gideon Peer/ujkelet.live

A Bázel utca, vagy, ahogy a névtáblán szerepel, Basel szebbik fele az Ibn Gvirolba torkolódik, nem messze az Arlozorovtól és a Pinkástól.

unnamed-5
Gideon Peer/ujkelet.live

Az utca elején nagy sárga épület áll. Tetején háromszínű, hatalmas zászlót lenget a júliusi szél. Amikor annak idején felavatták a Tel Aviv-i egyiptomi nagykövetséget – aki még emlékszik rá – sok embert vonzott a látvány, úgy gondoltuk, a büszke lobogó lezárt egy korszakot és új idők eljövetelét ígéri.

Az Ibn Gvirol forgalmából, zajából jó elszakadni és befordulni a viszonylag keskeny Bázelbe. Annyira persze nem csendes, az autók fel-alá közlekednek rajta, amit csak nehezít, hogy jócskán van köztük diplomáciai rendszámú is. A Bázelre nyugodtan mondhatnánk, hogy sétáló utca, ha tényleg az lenne. Csak a jellege és az atmoszférája az.

unnamed-1
Gideon Peer/ujkelet.live

Nevezhetnénk kiülős utcának is, talán akkor járnánk legközelebb a valósághoz. Mi teszi különlegessé ezt az Észak-Tel Aviv-i utcát? Talán az atmoszférája. Mintha kis, nyugodt, kellemes sziget, gyöngyszem lenne a nagyváros közepén, annak 24 órás zajában meghúzódó paradicsom.

Mint Tel Aviv legtöbb utcájában, itt is zömmel háromemeletes épületek állnak, gondolom, javarészük lift nélkül. Nagyon régen csak három emeleten felül volt kötelező liftet építeni. És már akkor sem voltak építési vállalkozók, akik szembehelyezkedtek volna a törvénnyel, különösen, ha az kedvükre való volt…

Nem kérdeztük a Statisztikai Hivatalt, de véleményünk szerint a Bázelben a legmagasabb az egy főre eső üzletek, éttermek, és kávéházak száma. Se szeri, se száma. Vannak divatboltok, könyvárusító üzletek, fagylaltozók, antikvárium, zöldség-és gyümölcs bolt, fűszeres, pék, patyolat, és más is, minden, ami szem-szájnak ingere. És vannak vásárlók, nézelődők, sétálók.  A legtöbb arra járó beül egy kávéra, italra, ebédre, vagy éppen egy fagylaltra.

unnamed
Gideon Peer/ujkelet.live

Az utca nem áll meg egy percre sem, a júliusi déli nap sem csökkenti, nem veszi el az ott szórakozni vágyók kedvét, olyankor még helyet is lehet kapni. Nincsenek hosszú sorok az üzletek előtt.

De ha az esti órákban tévedsz a Bázel utcába, ha kifejezetten étkezési szándékkal jössz, légy készen, sorban kell állnod ahhoz, hogy végre rád mosolyogjon a szerencse egy pincér személyében, aki majd hellyel kínál.

És addig? Nyisd ki a szemeid, nézzél, nézelődj, mert a Bázelben mindig van valami érdekes, folyton-folyvást történik valami.

Ha pedig egy-egy pillanatra úgy érzed, nem is a Bázel utcában jársz, hanem az igazi Bázelben, ne lepődj meg, Tel Avivnak ez a picinyke szeglete tele van a nagyvárosok szépségével, örömével. Héber kiadásban.

Hozzászólás