A Hetek ünnepe

0

szerző: dr. Frölich Róbert országos főrabbi

A Sovuajsz szó azt jelenti: Hetek. Így olvassuk a Tórában: „Számláljátok a napokat a (Pészách) első ünnepnapjára következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elhozzátok a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. A hetedik hét utáni napig ötven napot számláljatok, és ekkor mutassatok be új lisztáldozatot az Örökkévalónak”. Ezért a legismertebb elnevezés ezért mondhatjuk, hogy ez a nap Pészách ünnepének záróakkordja.

Sovuajsz egyike a három zarándokünnepnek (a másik kettő Pészách és Szukkajsz). I.tennek kettős célja volt a választott nép kiszabadításával az egyiptomi rabszolgaságból. Az egyik a Tóra, vagyis a Törvény kinyilatkoztatása, és a zsidó népnek való átadása, a másik pedig az

Ígéret Földjének birtokba adása Ábrahám, Izsák és Jákob utódainak.

Sovuajsz ünnepének több neve is ismeretes:

Mózes harmadik könyve, a 23. fejezet 21. versében Áceresz-nek, a Gyülekezés ünnepének is nevezi: „És hirdessétek ugyanezen a napon: szent gyülekezés legyen nektek, ne végezzetek semmilyen nehéz munkát. Örök rendelkezés legyen ez minden lakhelyeteken, minden nemzedéketekre”.

A második könyv 34. fejezetének a 22. verse Sovuajszot a mezőgazdaság jeles fordulójával kapcsolja egybe: „És a Hetek ünnepét tartsd meg a búza zsengéjének az aratásakor…”

Ezért az ünnep különféle elnevezései: Chág Hábikurim, a zsengék ünnepe, Chág Hákócir, az aratás ünnepe, és a Tóraadást megidéző Zmán Mátán Tajroszénu, azaz Tóraadásunk ideje.

A templomot még az ünnepet megelőzően szokás zöld ágakkal, lombokkal, virágokkal díszíteni, mert a hagyomány szerint a Szináj-hegy is virágba borult annak idején a nagy esemény tiszteletére a Tóra adását megelőzően.

Vannak olyan közösségek, amelyekben a férfiak Sovuajsz éjjelét ébren, Tóra-tanulással töltik. A virrasztás neve Tikkun Lél Sovuajsz. A szokás oka, hogy a legenda szerint a Tóraadás napján elaludt a nép, s azóta is bizonyítjuk, hogy fontos a Tóra, és várjuk a kinyilatkoztatás felidézését, a Tíz Ige felolvasását.

Hagyomány ezen az ünnepnapon (a diaszpórában az első este) tejes ételeket fogyasztani. A szokás oka, hogy a Tóraadás előtt nem ismerte Izrael az állatok megfelelő levágásának, valamint a tejes és húsos ételek elválasztásának a törvényét, egy szóval a kasruszt, így csak tejes ételeket fogyaszthatott nyugodt lelkiismerettel.

Tóraolvasás előtt, egy XI. századból származó imakölteményt, az arameus nyelvű Ákdómusz kezdetű pijjutot olvassuk, mely I.ten nagyságát dicséri, és hálát ad az Ö.valónak, amiért nekünk adta a Tórát.

Sovuajsz napján felolvassuk templomainkban Rut könyvét. A moabita Rut egy zsidó férfihez ment feleségül, s férje halála után anyósával együtt visszatért Moáb földjéről Júda országába. Ő maga is áttér a zsidó hitre, és a Biblia tanúsága szerint az ő leszármazottja lesz Dávid, a zsoltárköltő király.

Speciális magyarországi szokás, hogy Sovuajsz első estéjén (a diaszpórában Sovuajsz két napos!) kerül sor a bát-micvó, azaz a leánygyermekek a nagykorú zsidó társadalomba való felvételére, ünnepélyes szertartására. Ezen időponttól kezdve teljes jogú tagjai a zsidóságnak, ugyanolyan jogokkal bírnak, mint édesanyjuk, vagy nagyszüleik.

Frölich Róbert főrabbi blogja: link

kép: Daniel Majewski – wikipédia – sávuot a Siratófalnál

Hozzászólás