Ki szereti a zsidókat? És az erről szóló könyvet?

3

szerző: Silló Sándor

Nem kell jósnak lenni, hogy kijelentsük: Mózes Endre könyve sok vitát fog kavarni, és nem csak a provokatív címe miatt. Aki meglátja a könyvesbolt polcán, biztosan leveszi, érzelmi és felekezeti hovatartozástól függetlenül. De a vitákat maga a könyv generálja. Cikkei, írásai maguk is vitatkoznak egymással. Vitáznak maguk a műfajok is. Egy könnyed esszé, egy fajsúlyos történelmi elemzéssel, egy szubjektív visszatekintés a szociológia tényeivel, rublikáival. A szépirodalom a társadalom-tudománnyal. Ady Endre Komoróczy Gézával. És a korok: Táncsics, Vörösmarty, Müller Péter Sziámival, Tóth Krisztinával. És a vita nem ér majd véget a könyv elolvasásával. A tények, eszmefuttatások ott dalolnak majd az agyunkban. Függetlenül attól, mit gondolunk, gondoltunk előtte. És ez a lényeg: a filoszemitizmusról szól, de nem csak a filoszemitáknak és zsidóknak. Ez a legnagyobb érdeme. A tel-avivi Magyar Nagykövetség könyvbemutatóján sok idős ember vitája is erről szólt. A holokauszt túlélők és leszármazottaik fájdalma, az átélt tragédiák súlya nehezebb érveket hozott felszínre annál, mint amit a könyv gondolatai egyensúlyba tudtak volna hozni. A zsidókat mentő magyarok történetei, a legendás barátságok, a boldog történelmi korok együttműködései nem teszik semmissé a pusztítást, a gyűlöletet, milliók halálát.

Már ott, akkor, lépcsőházi gondolatként megfogalmazódott bennem valami, de a könyv elolvasása előtt nem akartam kimondani.

Nem az a kérdés, hogy volt-e holokauszt, hanem, hogy lesz-e?

Magyarországon a zsidó egy jelző, egy pejoratív kifejezés. Aki tud is valamit arról, mi történt a zsidósággal a Világháború alatt, az sem tud róluk semmi mást. A fiataloknak senki nem beszél erről.Tabu téma, vagy ami még rosszabb, indulatszavakkal kísért vagdalkozás. Épeszű gondolatok, amelyekkel vitázni lehet – mert önmaguk is egy vita részei – ritkán jutnak el hozzájuk. Pedig ők a zálogai, hogy a történelem legsötétebb lapjait ne lehessen újraírni. Minden gondolatért hálásnak kell lennünk, ami őket célozza. Meg kell, hogy ismerjék a mi tragédiánkat! – hangzott el a tel-avivi teremben. De szerintem ez kevés!

Az idióták politikai céljaik érdekében újra és újra pusztításra uszítanak és ezt csak olyan emberekkel tehetik meg, akik a gyűlölet célpontjául kinevezett népcsoportot, népet, vallást nem ismerik. És a tudatlan, ködben botorkáló emberek alkalmasak arra, hogy fogcsikorgató őrültekké tegyék őket a gyilkos ideológiák.

Csendes, értelmes szavak. Ez a humanizmus összes fegyvere. Egy ilyen könyv csak vékony rést tud nyitni a sötétség falán, de fontossága így is elvitathatatlan. – Ki szereti a zsidókat? – összállította: Mózes Endre

fotó: www.filoszemitizmus.com/

3 Kommentek

  1. Szerintem komoly probléma, hogy mi valami olyasmit szeretnénk ráeröltetni egy társadalomra, amit ez a bizonyos társadalom a legkevésbé sem szem szeretne. És nem fogjuk fel, hogy amennyire számunkra természetes és fontos az emlékezés, számukra pont annyira terhes és nehezen emészthető.
    És mivel ezt nem értjük meg, ezért a lehető legrosszabb úton próbáljuk elérni célunkat:

    Odaállunk eléjük és a pofájuk ba üvöltjük, hogy az apád, meg a nagyapád egy rohadt gyilkos. Mert valahogy a másik oldalnak ez jöhet le, ez jöhet le, még akkor is, ha nem ezt akarjuk mondani. De persze, valahol azért ezt mondjuk és ezt is akarjuk mondani. És elvárjuk, hogy ezt szó nélkül elfogadják.

    A filoszemitizmusról nem tudom mennyivel normálisabb dolog az antiszemitizmusnál, persze azon felül, hogy ez pozitív és nem negatív érzelemere épül. Mert mit jelent az, hogy egy valakit azért szeretek, mert zsidó? Miért kell egy zsidót szeretni? A zsidóság nem érdem, hanem egy adott állapot. A betérteken kívül az ember semmit nem tesz azért, hogy zsidó legyen épp ezért hülyeség mind az ezen alapuló gyűlület és szeretet is.

    És, hogy Magyarországon a legtöbben csak a holokausztot ismerik a zsidóságból az elsősorban a mi bűnünk: ezt nyomatjuk ezerrel.

  2. kedves Egy ember! Silló Sándor rövid megjegyzései nagyon jók, de persze nem mondhatják el az egész könyvet. Az Ön itteni összes, valóban gondolkodó felvetésére figyeltem de mindre van már egy-két-három elemzés, válasz vagy vélemény a könyvben, jónevű gondolkodóktól. Vagy 25 en vannak a könyvben, történészek, költők, írók, tudósok, fenegyerekek. Ezért ha új kérdéseket akarna felvetni, talán bele kellene olvasni a könyvbe.

Hozzászólás