Hárs Gábor/ IMISZ Anyám naplójának első része: 1944. november 9. Szomorú emlékű dátum. Hajnali 5 órakor az udvaron mozgásra lettünk figyelmesek. Sógornőmék este hozzánk jöttek aludni, mert lakásukat azonnal el kellett hagyniok. Kinéztem az ablakon és rendőröket[1] láttam, amint a negyedik emeleten lakásról-lakásra mentek. Először azt hittük, hogy csak razzia van. Hamarosan kiderült, hogy értünk jöttek. A nőket 14-40 éves korig, a férfiakat 14-60 éves … Hárs Gábor: Emlékút a budapesti zsidók deportálásának 75. évfordulóján részletei…