ujkeletlive
Az amerikai félidős választásokon a Watergate botrány óta nem látott vereséget szenvedett republikánusok, és a párt politikáját meghatározó Donald Trump elnök hivatali idejének hátralévő két évében korlátozottabb mozgástérrel fog rendelkezni.
Az elnök hárította felelősségét, a félidős választások azonban mindig az ország élén álló vezető bizalmi fokmérője volt. Míg a demokraták a háború befejezését ígérik, Trump elismerte, hogy a választások eredményére hatással volt az iráni konfliktus, ugyanakkor kijelentette, hogy „semmit sem csináltam volna másképp.”
Továbbá, azt is leszögezte, hogy nem áll szándékában megválni Pete Hegseth hadiminiszterétől, majd hangsúlyozta, hogy „a háború akkor ér véget, amikor én akarom. De ezt megfelelően kell végrehajtani.”
Legutóbbi kijelentései alapján arra lehet számítani, hogy belpolitikai értelemben hátralévő hivatali ideje alatt, és mivel már nem indulhat újra következő elnökválasztáson, Trump alapvetően külpolitikai tevékenységét fokozza majd.
Fehér Ház-i tanácsadói körében már korábban körvonalazódott az elnök diplomáciai örökségének irányvonala, vagyis az iráni háború után a régió stabilitását biztosító szaúdi-izraeli normalizáció feltételeinek megteremtése, beleértve a gázai és libanoni béketerv megvalósítását, emellett egy közös védelmi paktum elfogadtatását az izraeli és szíriai kormánnyal.
Mindezen grandiózus vízió elemei közül ezidáig egyiket sem sikerült lezárni, mivel az elnök az iráni háború utáni rendezést a félidős választások utánra ígérte, hasonlóan a szaúdi normalizációt; a gázai, és libanoni frontok lezárása pedig az izraeli választásokat követően kerülhet napirendre.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli iráni hadművelet küszöbön álló befejezését az elnök hónapok óta ígérgeti, nemzetbiztonsági tanácsadóival összehívott tegnapi egyeztetés után ismét azt állította, hogy „hamarosan” dönteni fog.
„Döntést fogunk hozni. Akarjuk-e folytatni a légicsapásokat annak biztosítására, hogy Irán nukleáris programja végleg megsemmisüljön, és ez soha többé ne történhessen meg? Nem szeretném elpusztítani az ország többi részét is, de lehet, hogy kénytelen leszek rá. Hamarosan megtudják,” – közölte újságírók előtt az Ovális Irodában.
Az elnök félidős választások utáni helyzete korántsem olyan magától értetődő, mint azelőtt, emellett további akadályt jelent, hogy saját pártján belül is egyre többen ellenzik a háború további eszkalálódását. A demokraták rendelkeznek, többek között költségvetési korlátozó erővel, amivel megnehezíthetik a háború újraindítását, ugyanakkor a hadsereg főparancsnokaként Trump tetszése szerint elrendelheti a bombázások újraindítását.
Alapvetően az iráni konfliktus lezárására a választások, és az elmúlt nyolc hónap időhúzása után sem áll több lehetőség az elnök rendelkezésére, mint újabb fegyveres hadművelet – melynek hatékonysága vitatott; vagy diplomáciai úton történő megállapodás, amit Trump nem akar, illetve a gazdasági „fojtogatás” további kiterjesztése ezáltal kényszerítve tárgyalóasztalhoz a teheráni rezsimet.
Eközben, a háttérben intenzív diplomáciai tárgyaláson zajlottak, Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a térség közvetítőivel, köztük Katarral, Szaúd-Arábiával, Törökországgal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Ománnal és Egyiptommal telefonon egyeztetett tegnap.
A katari közvetítők javaslata két nap alatt végrehajtandó intézkedéssorozatot ír elő a kölcsönös bizalom megteremtése érdekében, egy átfogóbb megállapodás felé vezető úton, – jelentette az Axios.
Regionális források szerint a menetrend:
* az első napon az Egyesült Államok feloldaná az Irán elleni tengeri blokádot, és felszabadítaná az iráni befagyasztott pénzeszközök egy részét. Cserébe Irán hivatalosan felkérné a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy küldjön ellenőröket a lebombázott nukleáris létesítményekhez. Az ellenőrzések egy egy évvel ezelőtt Kairóban kötött megállapodáson alapulnának;
* a második napon újra megnyitnák a Hormuzi-szorost, ezt követően pedig folytatódnának a nukleáris tárgyalások, amelyek középpontjában Irán magasan dúsított uránkészlete állna.
A közvetítésbe bekapcsolódott Oroszország, és Kína is. Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának titkára, Mohszen Rezáei szintén tegnap a Kremlben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A találkozóra néhány nappal azután került sor, hogy Putyin és Rezáei telefonon egyeztetett, az orosz elnök pedig felajánlotta közvetítői segítségét a konfliktus lezárására vonatkozóan.
Rezáei elmondta, hogy átadta Putyinnak Modzstaba Hámenei iráni ajatollah üzenetét, mondván, hogy ismertették az elnökkel, – „hét feltételt szabtunk az amerikaiaknak a diplomáciai rendezéssel kapcsolatban, és amíg az amerikaiak nem teljesítik ezt a hét feltételt, addig sem a Hormuzi-szorost nem nyitjuk meg, sem tárgyalásokra nem kerül sor.”
Trump eddig sem akart diplomáciai úton megegyezni az irániakkal, de a háború újraindítását is egyre inkább halogatta. A félidős választások veresége után, elemzők úgy vélik haragját Irán ellen fordíthatja, és nagy valószínűséggel parancsot ad a hadművelet kiszélesítésére.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) nagyjából véglegesítette az előkészületeket, amennyiben az elnök elrendeli a hadműveletet. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő elmondása szerint a november közepére várható USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó és az azt kísérő harccsoport érkezése újabb jele az Irán elleni készenlétnek.
Zini október 7 traumájához hasonlítja a „választások elcsalását„
Tegnap befejeződött a parlamentbe bejutott pártok meghallgatása Jichák Herzog elnök rezidenciáján, miután a következő miniszterelnök-jelölt bejelentését az elnök vasárnapra ígérte.
A tegnapi utolsó körben a nagyobb pártok érkeztek Herzoghoz, többek között a 27 mandátummal rendelkező Likud képviselői.
A nap végén egyértelművé vált, hogy a Változás-blokk vezetője, Gadi Eizenkot [Jásár] saját politikai partnerein kívül az arab frakciók támogatását is megkapta, ilymódon a választásokon szerzett 48 ajánlás kibővült 67 mandátumra.
Binjámin Netanjahu miniszterelnököt koalíciós szövetségesei közül a Becalel Szmotrich vezette Vallásos Cionizmus; Itamar Ben-Gvir Ocma Jehudit pártja, illetve az Árje Deri vezette szefárd Sász jelölték, mindösszesen 48 képviselő. Az askenázi Jahadut Hatora többéves támogatását megszakítva, ezúttal senkit sem jelölt, és nyitva hagyta a csatlakozást Eizenkot lehetséges kormányához.
Netanjahu és szövetségesei változatlanul azt állítják, hogy az arab pártok elcsalták a választásokat, miután vezetőik idegen [katari] pénzekkel vesztegették meg választóikat.
A Választási Bizottság elnöke, Noam Szolberg bíró megerősítette a választások tisztaságát, ami a Likud, és David Zini Sábák-főnők gyanúját illeti, kijelentette, hogy a gyanú egyelőre mindössze gyanú, ki kell vizsgálni, és amennyiben megerősítést nyer, akkor sem változtatná meg érdemben a szavazás eredményét.
Zini azonban változatlanul nyomozást akar indítani arab politikai vezetők ellen, annak ellenére, hogy nincsenek a bűncselekmény gyanúját megalapozó bizonyítékai.
Mindezen túl, a Sábák munkatársai megdöbbentek Zini legújabb kijelentésein, miszerint párhuzamot vont a választásokba történő súlyos külföldi beavatkozás gyanúja és az október hetedikei Hamász mészárlások között, – jelentette a 12-es csatorna.
A Sábák vezetője egy belső értekezleten azt állította, hogy – „a választások idején beáramló pénz ügyét ugyanolyan súlyosnak tartom, mint az október 7-i kudarcot. Ez a mi jom kippurunk. Ez az állam történetének legnagyobb stratégiai merénylete.”
Ezen túlmenően, a tévécsatornának nyilatkozó, az ügyet ismerő források szerint Zini a héten utasítást adott arra, hogy a Sábák palesztin ügyekkel foglalkozó részlegének munkatársait vezényeljék át egy általa létrehozott különleges hírszerzési csoporthoz, amely a súlyos gyanúkat vizsgálja.
Az intézkedést végül nem hajtották végre, mivel a csoport tagjai úgy vélték, hogy a „megerősítésként” érkező munkatársak nélkül is képesek ellátni a feladatot.
Továbbá, a nyomozás részleteit jól ismerő forrás szerint a Sábák eddig bevetett rendkívüli eszközökkel végrehajtott intézkedései „teljes mértékben túllépik a meglévő bizonyítékokhoz képest ésszerűnek tekinthető kereteket,” emellett a szolgálat tisztviselői hangsúlyozzák, hogy jelenleg az egész ügy olyan „hírszerzési mozaikdarabokból” áll, amelyekből Zini egy részleges, sőt eltorzított képet állít össze.
„Teljes szívéből hiszi, hogy itt rendkívül súlyos dolgok történtek, amelyek megkövetelik, hogy minden figyelmet és minden rendelkezésre álló erőforrást erre összpontosítsanak. Aránytalan módon csoportosít át erőforrásokat a szervezeten belül,” – idézi a 12-es csatorna a szolgálat tisztviselőit.
A nyomozás egyik munkatársa a riportban megjegyzi, hogy a Sábák berkein belül elhangzott kemény bírálatokat tetézi Zini saját, vitatott párhuzama, amelyet a súlyos beavatkozási gyanú és az október 7-i kudarc között vont, mindez jól mutatja, mennyire elszánt és eltökélt abban, hogy minden követ megmozgasson, és a nyomozást az utolsó részletig végigvigye – a körülötte megfogalmazódó valamennyi ellenvélemény, és bírálat ellenére.
A Sábák vezetőjének alapvető feladata az általa említett idegen pénzek beszivárgásának megakadályozása. Az úgynevezett gyanúval kapcsolatos nyomozás jóval a választások előtt elkezdődött, Zini azonban mindvégig azt állította, hogy minden rendben ment a szavazásokkal, majd napokkal később állt elő a úgynevezett szervezett csalással. Amennyiben igazat mond, és a Sábák kudarcot vallott a legkevesebb, hogy a szolgálat vezetője vállalja a felelősséget és lemond.
