Blair Izraelben, az UNIFIL sorsa és a 2 arab párt Eisenkottot javasolta

Avi/ujkelet.live

👀 Tony Blair Izraelben tárgyal

Mi történt: Jichák Herzog elnök csütörtökön a rezidenciáján fogadta Tony Blairt, a Béketanács főmegbízottját, korábbi brit miniszterelnököt. Az izraeli média szerint Blair találkozik Gadi Eisenkottal, a Jasar párt elnökével, valamint Binjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnökkel is.

A háttérben:

  • A megbeszélésekre a múlt heti izraeli választások utáni elnöki konzultációk kellős közepén kerül sor.
  • A héten korábban Nickolay Mladenov, a Béketanács másik vezető megbízottja is Izraelben járt.

Miért számít: Blair látogatásának célja Donald Trump amerikai elnök gázai háború lezárását célzó 20 pontos átfogó tervének, valamint a Hamász terrorszervezet leszerelését előirányzó, újabb 15 pontos ütemtervének előmozdítása. 


🪖 Az UNIFIL megerősítette a kivonulást

A lényeg: A libanoni kormány felszólítása ellenére – amely a több évtizede működő ENSZ-megfigyelő erők mandátumának meghosszabbítását kérte – az UNIFIL hivatalos közleményben tudatta, hogy tartja magát az eredeti tervhez, és az év végén elhagyja az országot.

A részletek: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2790 (2025) számú határozata alapján az UNIFIL mandátuma 2026.december 31-én lejár, ezt követően megkezdődik az erők leépítése és kivonása.

  • A mandátum lejártáig a 45 ország békefenntartóiból álló erő továbbra is ellátja napi feladatait Dél-Libanonban – megfigyelés, jelentéstétel, kapcsolattartás a felekkel a libanoni hadsereg támogatása és humanitárius akciók segítése.
  • A Biztonsági Tanács jelenleg a mandátum utáni opciókat mérlegeli, beleértve a jövőbeli megfigyelést a nemzetközileg elfogadott Kék Vonal mentén.

A reakciók:

  • Libanoni tisztségviselők: Arra figyelmeztetnek, hogy az UNIFIL távozása súlyos biztonsági vákuumot hagyhat maga után a déli országrészben.
  • Izrael: Hosszú ideje azzal vádolja az UNIFIL-t, hogy nem teljesítette feladatát, rámutatva arra, hogy a Hezbollah terrorszervezet az elmúlt évtizedekben kiterjedt katonai infrastruktúrát épített ki az izraeli határ közvetlen közelében.

🛑 Zsidó radikálisok támadtak egy palesztin településre Hebrontól északra

Mi történt: Zsidó radikálisok éjszakai razziát tartottak a Hebrontól északra fekvő Beit Ummar palesztin közösségben.

A részletek: Egy több mint 10 fős csoport behatolt a település egyik negyedébe, ahol autókat gyújtottak fel és palesztin vagyont rongáltak meg.

  • A katonai rádió által idézett biztonsági források szerint a támadók lakóépületeket is megpróbáltak felgyújtani.
  • Letartóztatásokról egyelőre nincs hír.

A visszhang: Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője órákkal az események és a megkeresés után sem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.


❗️Ohana visszautasítja az ellenzék azonnali leváltási követelését

A helyzet: Amir Ohana, a Kneszet leköszönő házelnöke csütörtökön kijelentette: csak akkor hív össze szavazást a utódjáról a jogszabályban előírt kormányalakítási időszak előtt, ha legalább 61 képviselő (a Kneszet többsége) ezt írásban kéri tőle.

A vita tárgya: Négy ellenzéki párt – Jasar, Együtt, Demokraták és Jiszrael Beiteinu – levelet küldött Ohanának, követelve, hogy már az új Kneszet keddi eskütételekor tartsák meg a házelnöki szavazást.

  • Ohana válasza szerint a megszokott rend alapján a házelnököt a kormány megalakulásakor választják meg, de ha megvan a 61 aláírás, tiszteletben tartja a többség kérését, és kitűzi a korábbi időpontot.
  • Leszögezte: nem ragaszkodik mindenáron a székéhez, és felszólította az ellenzéket a sajtóbeli összeesküvés-elméletek leállítására.

A politikai kontextus: A négy pártvezető kedden ült össze először a választások óta. 

  • Nyilatkozatuk szerint azonnal a jelenlegi kormány leváltásán és egy nemzeti szükségkormány felállításán fognak dolgozni a parlamenti többségük birtokában. 
  • Egyúttal megvádolták a Likudot és Netanjahut, hogy ,,veszélyes és őrült” kampánnyal próbálják delegitimálni a választási eredményeket és a Központi Választási Bizottságot.
  • Bár a médiában több jelölt neve is felmerült, hivatalosan még nem nevezték meg Ohana utódját.

🚨Manszúr Abbász elutasítja a Hamász elleni „hűségteszteket”

Mi történt: Az iszlamista Ra’am párt vezetője, Manszúr Abbász a Herzog elnökkel folytatott konzultáción nem volt hajlandó kifejezetten terrorista szervezetnek nevezni a Hamászt, annak ellenére, hogy a politikai erőszakot ismételten elítélte, és szorgalmazta a Hamász leszerelését.

A kontextus:

  • Gadi Eisenkot, akit a Ra’am kormányalakításra jelölt, feltételül szabta a Hamász terrorszervezetként való elismerését a leendő koalíciós partnerek számára.
  • Abbász azzal érvelt, hogy a Hamász explicit terrorszervezetté nyilvánítása elvágná annak a lehetőségét, hogy közvetítőként léphessen fel, valamint közvetlen életveszélybe sodorná őt és családját: 

,,Hagyd meg nekem ezt a teret, hogy híd lehessek… Ne csinálj belőlünk terrortámogatókat és árulókat!”

Abbász álláspontja:

  • Pártja egyértelműen elutasítja a nacionalista és erőszakos támadásokat, támogatják a kétállami megoldást és Trump gázai tervét, beleértve a Hamász és más fegyveres csoportok teljes leszerelését.
  • Kérdőre vonta a zsidó politikusokat a kettős mérce miatt: rámutatott, hogy míg az arab képviselőket folyamatos hűségteszteknek vetik alá, a zsidó politikusoktól nem követelik meg a zsidó terrorizmus elítélését – miközben a Ra’am egyetlen tagját sem ítélték el soha terrorizmussal összefüggésben, ellentétben például Itamar Ben-Gvirrel.
  • Abbász szerint az új kormány ultraortodoxokat is magában kell foglaljon.

🤝 A Közös Lista kívülről támogatná Eisenkot kormányalakítását

A lényeg: A három arab pártot tömörítő Közös Lista delegációja szintén Eisenkottot javasolta a kormányalakításra, és jelezték, készek kívülről támogatni egy általa vezetett kisebbségi kormányt Netanjahu leváltása érdekében.

Juszef Dzsabarin pártelnök: Kijelentette, hogy a támogatás az arab szavazók változás iránti igényét tükrözi a leköszönő koalíció rasszizmusa és diszkriminációja után. 

  • Elismerte, hogy komoly nézeteltéréseik vannak Eisenkottal, például a katonai fellépések és a kampány alatti kiállás hiánya miatt, de a választásuk ,,nem a jó és a jobb, hanem a rossz és a még rosszabb között zajlik”.
  • Leszögezte, hogy a Közös Lista nem vesz részt semmilyen katonai akcióban, a biztonsági kérdésekre kizárólag a békén alapuló politikai megoldásokat támogatják.

A parlamentáris erőviszonyok: Ahmad Tibi képviselő kiemelte, hogy a 11 mandátummal rendelkező Közös Lista nélkül semmilyen politikai elmozdulás nem lehetséges a Kneszetben. 

  • Ugyanakkor figyelmeztetett: nem azért adnak külső védőhálót egy kormánynak, hogy az 1-3 hónapon belül megbukjon, ezért stabil megállapodást akarnak.
  • A terrortámogatás kapcsán kijelentette: ,,Én és Ayman Odeh vettünk részt Vivian Silver temetésén – nem pedig a miniszterelnök és azok a jobboldaliak, akik terroristák támogatóinak neveznek minket; ez képmutatás.” Silver békeaktivistát 2023. október 7-én gyilkolták meg terroristák, holttestét pedig Gázába hurcolták.

Hogy állunk: Eisenkot 67 ajánlást, míg Netanjahu 46-ot fog kapni, a Herzognál zajló konzultációk során. Netanjahu régi szövetségese, az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora senkit nem javasolt. Az elnök nagy valószínűséggel Eisenkottnak fogja adni a kormányalakítás mandátumát.