ujkeletlive
Az amerikai félidős és az izraeli Kneszet választások előtt a héber média napi szinten továbbra is életben tartja Irán megtámadását a következő napokban, ami ha megtörténne kapásból az izraeli választások felfüggesztését jelentené.
Az izraeli hadsereg nem vállalná az egyértelműen politikai színezetű háborút, és a jeruzsálemi politikai vezetés – különös tekintettel Binjámin Netanjahu miniszterelnökre, bár vonakodva nyilatkozik az iráni hadművelet napokon belüli újraindítását illetően, ugyanakkor fenntartja a lehetőséget, amennyiben Donald Trump elnök úgy dönt, hogy zöld utat ad.
Mindenesetre, a teheráni rezsim elleni újabb hadművelet célpontjai a korábban is hangoztatott energiainfrastruktúra és a nukleáris létesítmények lennének, miközben jelentések szerint Trump akár a GBU-43/B MOAB óriásbombát is bevetné, bár saját katonai tanácsadói sincsenek meggyőződve Washington stratégiai céljaira vonatkozóan hatékonyságát illetően.
Netanjahu korábbi választás kampányait lelkesen támogató Trump, ezúttal a sajtó ezirányú kérdéseire reagálva hűvös távolságtartással szokott nyilatkozni. Amennyiben az elnök mégis zöld utat adna egy közös amerikai-izraeli hadműveletre, függetlenül az elérhető eredménytől, Netanjahu és szavazói a Fehér Ház egyértelmű támogatásaként értelmezhetnék.
Az egyébként az iráni háború, és gazdasági következményei miatt hazájában saját népszerűtlenségi mélypontjait rendre felülmúló Trump legutóbb a Newsmax csatornának nyilatkozott, mondván Izraelben örülnének indulásának a választásokon.
„Szeretnék, azt mondják Izraelben, hogy ha indulnék a miniszterelnöki tisztségért a szavazatok 99 százalékát szerezném meg,” – közölte az elnök, bár úgy tűnik nincs tisztában azzal, hogy Izraelben nem írnak ki miniszterelnöki szavazást, azt nem a választók hanem a pártok ajánlása alapján a nyertes frakciók döntik el a voksolás után.
Emellett, a riporter szerette volna rávenni az elnököt, hogy nevezze meg izraeli támogatottját, nyilvánvalóan a jelenlegi miniszterelnökre utalva, és megkérdezte, bízik-e Netanjahuban.
„A politikában senkiben sem bízom meg. Nagyon jó kapcsolatom volt vele. Szép sikereket értünk el együtt,” – tette hozzá az elnök, ismételten kerülve a témát.
Az Irán elleni háború újraindítását illetően, szóba került a CNN korábbi jelentése az említett „bombák anyjának” lehetséges bevetésére vonatkozóan, mire Trump nem zárta ki alkalmazását.
„A bombák anyja nem nukleáris fegyver, egyszerűen csak nagyon nagy. Olyan, mint egy kis atombomba. Egyetlen hatalmas bomba. Nem fogok nukleáris fegyvert használni, nincs rá szükségünk. Mi vagyunk a világ legnagyobb nukleáris hatalma. Több nukleáris fegyverünk van, mint Oroszországnak. Oroszország a második, Kína pedig a harmadik,” – közölte, majd hozzátette, miszerint „Kína öt éven belül megelőz minket.”
„Az egész helyzet sajnálatos. Örülnék a nukleáris leszerelésnek. Tárgyalunk velük erről, a nukleáris leszerelésről. Ez bonyolult ügy, Kínát kevésbé érdekli, mert jelentősen le van maradva mögöttünk.”
Visszatérve Iránra – és Trump szavait idézve, miszerint a rezsim atomprogramját már megsemmisítették, a riporter úgy vélte, hogy ebben az esetben megtehetné, hogy győzelmet hirdet, és kivonul a térségből.
„Megtehetjük, de akkor lehet, hogy egy éven belül vissza kell mennünk, ha nem én leszek az elnök, hagyni fogják, hogy ez folytatódjon. Azt akarjuk elérni, hogy nekik soha ne legyen nukleáris fegyverük. Ha lesz nekik, használni fogják,” – válaszolta, majd hangsúlyozta, hogy „legyőztük őket, a nukleáris létesítményeik több millió tonnányi hegy alatt vannak eltemetve. Figyelemmel kísérjük a megcélzott hegyet, és előfordulhat, hogy ott még intézkednünk kell,” – közölte, ugyanakkor kizárta az amerikai katonák szárazföldi bevetését Iránban.
Választási ígérete volt az orosz-ukrán háború napokon belüli befejezése, amit hivatali idejének két éve alatt nem sikerült elérnie. Ezzel kapcsolatban a felelősséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre hárította, akit elmondása szerint, nem különösebben kedvel.
„Nem könnyű vele együttműködnünk. Nem akar megállapodásra jutni. Azt mondja, hogy akar, de valójában nem,” – közölte, miközben Kijev támadásait kifogásolta az orosz olajinfrastruktúra ellen, nem említve Putyin hasonló jellegű bombázásait.
„Ha azt mondják nekem, hogy Zelenszkij ismét olajfinomítókat támad, akkor mindössze annyit ér el, hogy megemeli a világpiaci olajárakat. Szerintem ez szégyen. Rengeteg más célpont is van, amelyeket támadni lehetne, de ha olyan olajfinomítókat támadsz, ahol a világ számára szükséges dízelüzemanyagot állítják elő, akkor ezzel nem teszel jó szolgálatot a világnak,” – tette hozzá, ismételten hanyagolva a Putyinnal között olajalkut, amit még a republikánusok is hevesen elutasítanak.
„Mint tudják, Putyin gyűlöli Zelenszkijt, Zelenszkij pedig gyűlöli Putyint. És ha ekkora gyűlölet van közöttük, nagyon nehéz bármilyen megállapodásra jutni,” – összegezte a helyzetet, majd ismét Zelenszkij ellen fordult, mondván „szerintem választásokat kellene tartani, mert senki se mondja nekem, hogy az ukrán állampolgárok elégedettek azzal, hogy rakéták csapódnak be a lakóépületeikbe,” – tette hozzá az elnök, ezúttal azonban nem említette, hogy az ukránok szívesen megválasztanák Zelenszkij helyett.
“Trump Netanjahuról: „senkiben sem bízom”” bejegyzéshez egy hozzászólás
Hozzászólások lezárva