Avi/ujkelet.live

A lényeg: A Sabak belbiztonsági szolgálat kedden megkereste az Izraeli Védelmi Erők Információbiztonsági Osztályát, hogy kiderítse: tervez-e a hadsereg vizsgálatot indítani a nemrég bemutatott „NAZA” című dokumentumfilmben megszólaló katonák ellen, jelentette a Haaretz.

Miért számít: A film politikai és jogi vihart kavart Izraelben, miközben a katonai vezetés élesen reagált még mielőtt látta volna az anyagot.

A helyzet jelenleg:

• A hadsereg közölte a Sabakkal, hogy nem indult büntetőeljárás, és döntés sem született erről, mivel a hadsereg tisztjei nem látták a filmet, nem ismerik a megszólalók kiléteit, és nem tudják, mit mondtak pontosan.
• A Sabak és a hadsereg Információbiztonsági Osztálya rutinszerűen egyeztet minősített adatok esetleges kiszivárgásával kapcsolatos ügyekben — a mostani megkeresés a tisztségviselők szerint nem szokatlan. Korábban is együttműködtek már, például Ari Rosenfeld tartalékos katona minősített dokumentumaival kapcsolatos ügyben.

A film: A Rachel Szor és Juval Abraham rendezte „NAZA” (Járulékos veszteség) szeptember 10-én mutatkozott be a Velencei Filmfesztiválon, mozis bemutatója még nem volt.

A hadsereg lépései:

• Ejal Zamir vezérkari főnök a bemutató után utasította a Katonai Hírszerzést, a Katonai Ügyészséget és a légierőt, hogy azonosítsák a filmben szereplő katonákat — különösen azt, hogy hivatásosokról vagy tartalékosokról van-e szó.
• A hadsereg szerint azonban a film ismerete nélkül egyelőre nem tudják megállapítani, kik a megszólalók.
• Itai Ofir katonai főügyész szerint büntetőeljárásnak csak akkor lenne jogalapja, ha a résztvevők információbiztonsági szabályt sértettek vagy minősített anyagot hoztak nyilvánosságra. Katonai parancs megsértése esetén viszont fegyelmi vagy parancsnoki intézkedés lehetséges.

Belső feszültség: Vezető tisztek szerint Zamir hibázott azzal, hogy több határozott nyilvános kijelentést tett, mielőtt látta volna a filmet vagy tisztázta volna az állítások tartalmát.

• Attól tartanak, hogy egy ilyen magas rangú tisztségviselő közvetlen beavatkozása egy alapvetően médiában és közdiplomáciai térben zajló ügybe kontraproduktív lehet — főleg, ha a film egyes állításai igaznak bizonyulnak, ami tovább ronthatja a hadsereg és a vezérkari főnök megítélését.

Politikai szál: Miki Zohar kulturális és sportminiszter szerdán bejelentette, hogy felkérte David Zini Sabak-vezetőt, vizsgálja ki, honnan származtak a filmben felhasznált információk és anyagok, és hogyan jutottak el Abrahamhoz és Szorhoz — ezt egy esetleges állampolgárság-megvonási eljárás előkészítéseként nevezte meg.

Zamir szavai: Kedden egy eseményen élesen fogalmazott: ,,hazugságokkal és alaptalan manipulációval” próbálják befeketíteni a hadsereg katonáit és parancsnokait, és hangsúlyozta: ,,Az Izraeli Védelmi Erők a világ legerkölcsösebb hadserege.” Hozzátette, hogy betartják a hadsereg értékeit és a nemzetközi jogot, és mindent megtesznek az ártatlanok védelméért.

• Hétfőn már utasította a hadsereg jogi testületét, hogy vizsgálja meg a film és az abban részt vevők elleni esetleges jogi lépéseket — beleértve a katonák elleni hamis vádak terjesztését és annak biztonsági, illetve személyes biztonsági következményeit is.
• Szerinte a film nem kritikát fogalmaz meg a hadsereg ellen, és nem is az igazság feltárására tett kísérlet, hanem ,,vérvádakon, szándékos valóságtorzításon és súlyos hamis vádakon” alapul.

Mi jöhet még: Bármilyen jogi lépésről valószínűleg nem a vezérkari főnök, hanem Gali Baharav-Miara főügyész vagy a katonai ügyészség dönthet. Lehetséges forgatókönyvek:

• Vizsgálat indítása a katonák ellen állambiztonságot sértő információk kiszivárogtatása, minősített adatok felfedése vagy bizalomsértés gyanújával — ez esetén a filmkészítők ellen is indulhatna eljárás minősített anyag birtoklásának gyanújával.
• Rágalmazási per, ha a film konkrét személyek vagy szervezetek tevékenységét érinti.
• A katonai cenzor betilthatja a film izraeli terjesztését vagy vetítését — ahogy korábban Mohammed Bakri “Dzsenin, Dzsenin” című filmével tette.