6. Netanjahu-kormány, Biztonságpolitika, Diplomácia, Fekete Szombat, Gáza - konfliktus, Katonai hírek, Közel-Kelet, Vallás és politika, Vaskardok hadművelet, Választások 2026

Nyilatkozott a NAZA alkotója, nemzetközi koalíció a hútik ellen és a hadsereg pénze

Avi/ujkelet.live

🎬 Folytatódik a NAZA körüli vita

Az Izraeli Védelmi Erők hétfőn is folytatta a célzott csapásokat Gázában — öt alkalommal támadtak Hamász-tagokat, akik a terrorszervezet képességeinek helyreállításán dolgoztak. Egy magas rangú tiszt este reagált a polgári áldozatokról szóló vitára, amelyet a NAZA című dokumentumfilm robbantott ki.

  • Az izraeli tiszt szerint a hadsereg gázai járulékos kár rátája világviszonylatban is példátlanul alacsony, különösen a tűzszünet óta — az arány jelenleg 1:1 alatt van, vagyis kevesebb mint egy civil áldozat esik minden egyes likvidált terroristára.
  • A tűzszünet életbe lépése óta 550 terroristát likvidáltak a Gázai övezetben, a hadsereg szerint a legalacsonyabb járulékos veszteségi-mutató mellett 2023. október 7. óta.
  • Ejal Zamir altábornagy, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke tegnap utasította a hadsereg legfőbb jogi tisztségviselőjét, hogy vizsgálja meg a NAZA és a közreműködők elleni jogi fellépés lehetőségét. Külön vizsgálatot rendelt el a film készítéséhez felhasznált minősített anyagok kiszivárogtatásáról is.

A film háttere: Juval Abraham és Rachel Szor rendezők dokumentumfilmje azt állítja, hogy a háború során a tömeges civil veszteségek rendszeresen be voltak építve az izraeli hadsereg célkijelölési döntéseibe — 24 névtelen katonai hírszerzési tiszt vallomására hivatkozva. A film nemrég díjat nyert a Velencei Filmfesztiválon.

  • Abraham hétfőn a 13-as csatorna riporterének, Raviv Druckernek adott feszült interjút — ez volt első héber nyelvű megszólalása a győzelem óta.
  • Drucker, aki a keveseknek egyike, aki látta a teljes filmet (a nyilvánosság még nem férhet hozzá), többször megkérdőjelezte, hogyan tudták a rendezők ellenőrizni az álllításokat — köztük azt, hogy a hadsereg olyan csapásokat hagyott jóvá, amelyekről tudni lehetett, hogy több száz civilt ölnek meg, akár Hamász-célpont hiányában is.
  • Abraham szerint az állításokat a Guardiannel közösen, szerkesztői stábbal ellenőrizték, és a katonák kilétét védeniük kellett.
  • Amikor arról kérdezték, miért nem szentelt a film több időt a háborút kirobbantó, Hamász vezette 2023. október 7-i támadásnak vagy a Gázában fogva tartott izraeli túszokkal való rossz bánásmódnak, Abraham azt válaszolta, hogy a film kitért ezekre a témákra
  • Abraham visszavágott Druckernek, amiért három év alatt egyetlen oknyomozói anyagot sem készített a gázai bevetési szabályokról vagy a járulékos veszteségi politikáról.
  • A 80 perces dokumentumfilm címe héber betűszó, jelentése: járulékos veszteség. A film a héten a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját, és az izraeli MI-alapú gázai csapásokkal, illetve az azok nyomán bekövetkezett civil halálesetekkel foglalkozik.
  • Izraelben egyelőre nem tudni, mikor vetítik a filmet.

🇮🇱🇱🇧 Csúsznak a tárgyalások Izrael és Libanon között

A libanoni és izraeli nagykövetek a következő napokban az amerikai külügyminisztériumban találkoznak, hogy megvitassák a két ország közötti keretmegállapodás végrehajtását — de a közvetlen tárgyalások nyolcadik fordulója csúszik.

  • A Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes libanoni lap forrása szerint a tárgyalásokat eredetileg szeptember végén, Rómában tartották volna, a párizsi libanoni hadsereget támogató konferencia után, de két tényező miatt október első felére halasztották.
  • Első ok: Libanon nem hajlandó tárgyalni, amíg Izrael folytatja „ellenséges” akcióit, cserébe Izrael sem hajlandó új kísérleti övezetekről tárgyalni.
  • Második ok: Az ENSZ-közgyűlés rendes ülésszakának kezdete, ahol olyan súlyos napirendi pontok szerepelnek, mint az ukrajnai és iráni háború, valamint a globális energiaválság.

Ali Taher-hegygerinc: A lap szerint Libanon amerikai közvetítéssel azt az üzenetet kapta, hogy a hegygerinc és környéke helyzete változatlan marad — az Izraeli Védelmi Erők megtartja jelenlegi pozícióit és katonai csapatait a területen. A terület esetleges átadásáról vagy az izraeli kontroll fenntartásáról a nyolcadik tárgyalási fordulóban döntenek októberben.

🤝 Nemzetközi koalíció a hútik ellen?

Izraeli tisztviselők szerint ,,elkerülhetetlen lesz” egy nemzetközi koalíció felállítása a jemeni húti lázadók ellen, miután a hétvégén átvették az irányítást a Báb el-Mandeb-szoros felett, jelentette a KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap este.

  • Egy izraeli magas rangú forrás szerint koalíció hiányában ,,anarchia törhet ki a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.”
  • A szoroson naponta több száz hajó halad át Ázsiából Afrikába és a Közel-Keletre — köztük Izraelbe tartók is.
  • A stratégiai szoros feletti kontroll lehetővé tenné a hútik számára, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel — Kornet-rakétákkal vagy robbanóanyaggal megrakott csónakokkal — lezárják azt, radar vagy part-tenger rakéták bevetése nélkül.
  • Izrael egyelőre nem kíván beavatkozni a hútik és Szaúd-Arábia közötti jelenlegi konfliktusba, miközben amerikai vezetéssel megkezdődtek az egyeztetések regionális partnerekkel.
  • A hútik a nemzetközi figyelem hiányát kihasználva erősítették meg pozícióikat a szorosnál, iráni kérésre — a szomszédos al-Mokha kikötőváros elfoglalása az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerük.

🛑 Norvégia betiltaná a kereskedelmet az izraeli telepekkel

Norvégia ősszel törvényt fontolgat, amely betiltaná a kereskedelmet a zsidó telepekkel Júdea és Szamáriában, akár 3 év börtönbüntetést is kilátásba helyezve a szabályszegőknek — mondta Espen Barth Eide külügyminiszter az NRK-nak, kiváltva az oslói izraeli nagykövetség tiltakozását.

  • Eide szerint az érvek csak erősödtek, mivel a helyzet Júdea és Szamáriában tovább romlott, és sok más ország is hasonló lépéseket tesz.
  • A törvény magánszemélyekre és cégekre egyaránt vonatkozna, és követi az Egyesült Királyság múlt héten bejelentett, izraeli telepek elleni széles körű szankciós csomagját.
  • Norvégia, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország közös nyilatkozatban jelezte hasonló intézkedések szándékát.
  • Eide szerint Izrael ,,megszokta”, hogy antiszemitizmus-váddal megfélemlítheti a nyugati országokat a kritikák miatt — ez a ,,védőernyő” szerinte mára eltűnt.
  • A törvény Kelet-Jeruzsálemre is vonatkozna, amelynek státusza eltér Júdea és Szamáriától: Izrael 1980-ban formálisan annektálta a területet, 13 évvel az 1967-es hatnapos háborús elfoglalása után. Sok kelet-jeruzsálemi zsidó telep a gyakorlatban Jeruzsálem szerves negyede.
  • Eide szerint Norvégia és a telepek közötti kereskedelem nem jelentős — főként borról és néhány mezőgazdasági termékről van szó.
  • Az izraeli nagykövetség a javaslatot a norvég külügyminiszter ,,megszállott, Izrael-ellenes aktivizmusának” legújabb példájaként bélyegezte meg.

💰 A hadseregnek pénzre van szüksége

Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Jáir Lapid ellenzéki vezető biztonsági megbeszélést tartott Jeruzsálemben — a hagyomány szerint havonta esedékes tájékoztatót.

  • A megbeszélésen részt vett Hidai Zilberman vezérőrnagy, a hadsereg tervezési igazgatóság vezetője és Smuel Ben Ezra nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Michal Abadi-Boiangiu költségvetési vezető telefonon csatlakozott.
  • Netanjahu a szokásos biztonsági helyzetjelentés után az ellenzék támogatását kérte ahhoz, hogy újra napirendre kerüljön a költségvetés, hogy több pénzt utaljanak a védelmi tárcának.
  • Lapid irodája szerint az ellenzéki vezető támogatja a honvédelmi kiadások növelését, de nem a középosztálybeliek megadóztatásából vagy a tartalékosok terhére — helyette azt javasolta, hogy Netanjahu az ultraortodox koalíciós partnereknek juttatott forrásokból vonja el a pénzt.
  • Lapid szó szerint arra kérte Netanjahut, törölje el ,,a korrupt koalíciós pénzeket” és a több tízmilliárd sékelt, amit ,,a haredi dezertőrök” finanszírozására fordítanak — cserébe a Kneszetben is támogatnák a javaslatot.
  • A 12-es csatorna szerint Lapid a Kohelet Fórum jelentésére hivatkozott, mely 60 milliárd sékelre becsüli a dezertőrök finanszírozásának költségét.
  • A szóváltás során Netanjahu érzékelte, hogy Lapid nemet mond — mire Lapid tisztázta: igent mond a többletforrásra, csak nem adóemelésből. Netanjahu ,,többletbevételekre” hivatkozott, Lapid viszont rákérdezett, milyen többletbevételről van szó, amikor a biztonsági tájékoztató szerint világgazdasági visszaesés várható.
  • A megbeszélés megállapodás nélkül ért véget.