Trump meghátrál, a reptér ügye és jó hír a haredi dezertőröknek

Avi/ujkelet.live

🇺🇸 Trump visszakozik: nem lesz 20%-os útdíj a Hormuzi-szorosban

Mi történt? Donald Trump amerikai elnök visszatáncolt korábbi kijelentésétől, miszerint Washington 20%-os védelmi díjat számolna fel a Hormuzi-szoros biztosításáért. Ehelyett bejelentette, hogy a költségeket az öbölmenti országokkal kötendő beruházási megállapodások révén fogják kompenzálni.

  • Kérdéses ugyanakkor, hogy a Trump által eredetileg tervezett 20%-os útdíj egyáltalán működőképes lett volna-e, vagy a most bejelentett öbölmenti beruházások csupán korábban megígért, de még teljesen be nem fizetett tőkebefektetések újracsomagolását jelentik.
  • Az amerikai elnök azt is állította, hogy a térségben állomásozó amerikai katonai erőknek köszönhetően az olaj „úgy áramlik, mint még soha” a Hormuzi-szorosból, és hozzátette, hogy az iráni kikötők blokádja már érvényben van.

🇮🇱 Netanjahu kemény választ ígér Teheránnak

A helyzet: Miközben Irán csapásokat mér az Egyesült Államok közel-keleti szövetségeseire – beleértve a szomszédos Jordániát is –, Binjámin Netanjahu miniszterelnök határozottan figyelmeztette Teheránt: Izrael elsöprő erővel fog válaszolni, ha támadás éri a területét.

Idézet: „Minden forgatókönyvre felkészültünk” – fogalmazott a kormányfő a Negev-sivatagban található Dimonában tartott konferencián.

Kontextus: Izrael június 8-án iráni petrolkémiai létesítményekre mért csapást Délnyugat-Iránban, válaszul az Izrael elleni iráni rakétatámadásokra. Netanjahu hangsúlyozta: „Véget értek azok a napok, amikor bárki büntetlenül megtámadhatott minket anélkül, hogy súlyos árat fizetett volna. Ezt bebizonyítottuk az Irán vezette gonosz tengelyével szemben, és továbbra is határozottan fellépünk mindenki ellen, aki ártani akar nekünk.”


✈️ Korlátozzák az amerikai üzemanyagszállító gépek fogadását a Ben Gurion repülőtéren

A döntés: Miri Regev közlekedési miniszter figyelmeztetett, hogy Izrael legfeljebb 20 amerikai katonai üzemanyagszállító repülőgép parkolását engedélyezi a Tel-Aviv-i Ben Gurion repülőtéren, a többi gépet katonai bázisokra irányítják át.

Miért fontos ez?

  • Izraeliek százezrei vásároltak repülőjegyet a nyári szabadságukra. Regev ígéretet tett arra, hogy biztosítják a kereskedelmi járatok zavartalan működését, és az amerikai gépek miatt egyetlen civil jegyet sem fognak törölni.
  • Az intézkedést azt követően hozták meg, hogy az Izraeli Repülőterek Hatósága figyelmeztetett: ha nem távolítják el az amerikai katonai repülőgépek egy részét az ország fő légikikötőjéből, a következő hetekben akár 50 000 repülőjegy törlése is szükségessé válhat.
  • Az amerikai katonai gépek hónapok óta tartó jelenléte az iráni háború közepette akadályozza a menetrend szerinti polgári repülés teljes helyreállítását, és jelentősen növeli a helyi légitársaságok működési költségeit.

🇱🇧 Izraeli telepes aktivisták szöktek át a libanoni határon

A biztonsági incidens: Telepes aktivistákból álló csoport – egy felnőtt és négy kiskorú lány – illegálisan átlépte a határt Libanonba. Az izraeli hadsereg észlelte a határsértést, és biztonságban visszakísérte őket Izraelbe.

Hogyan történt?

  • Az Izraeli Védelmi Erők tájékoztatása szerint a lánycsoport a határ menti Gadzsar település közelében „néhány méter mélységben” hatolt be libanoni területre.
  • A katonaság az észlelést követően azonnal keresést indított a térségben, rövid időn belül megtalálta a civileket, majd visszahozta őket Izraelbe, ahol átadták őket a rendőrségnek további kihallgatásra.
  • A csoport az Uri Cafon Mozgalomhoz tartozik. Ez a vallásos cionista szervezet Dél-Libanon betelepítését szorgalmazza olyan területeken, amelyekről azt állítják, hogy történelmileg a zsidó néphez tartoznak.

🕍 Ultraortodox szektagtagok csaptak le egy palesztin falura Szamáriában

A rajtaütés: Az elítélt szexuális bűnelkövető, Eliezer Berland rabbi által vezetett ultraortodox szekta mintegy 100 tagja vonult be éjszaka a palesztin Kifl Harisz faluba.

A részletek:

  • A rendőrség közlése szerint a csoport tagjai vandál cselekményeket követtek el a településen, többek között gépjárműveket rongáltak meg. A hagyomány szerint ebben a faluban található a bibliai Józsué és Káleb sírja. A haredi férfiak állítólag azért vonultak oda, mert nehezményezik, hogy a hadsereg nem biztosít számukra rendszeres, kísért zarándokutakat a szent helyre.
  • A 12-es csatorna beszámolója szerint a szekta tagjai azt állították, hogy a helyi palesztinok kövekkel dobálták meg őket. Bár ketten megsérültek, a letartóztatástól való félelem miatt nem voltak hajlandóak kórházba menni.
  • „A résztvevők többsége dezertőr volt, így még az erőszak kitörésekor sem akartuk hívni a rendőrséget vagy a Magen David Adom mentőszolgálatot, nehogy letartóztassanak minket” – nyilatkozta az egyik résztvevő a Ynet hírportálnak.
  • A rendőrség végül öt, 16 és 20 év közötti fiatalt tartóztatott le a faluban elkövetett rongálások gyanújával.

📜 Elfogadták a haredi sorkatonai mentességet biztosító vitatott törvényt

A hír: A Kneszet 58–54 arányban megszavazta délután azt a koalíció által támogatott törvényjavaslatot, amely átmenetileg megtiltja a katonai szolgálat alól kibújó ultraortodox (haredi) férfiak letartóztatását és büntetőeljárás alá vonását. A jogszabály gyakorlatilag legitimálja a tömeges haredi sorozásmegtagadást, és a következő hónapokra szinte teljesen leállítja az ultraortodoxok bevonultatását a hadseregbe. Az ellenzék petíciókat készül benyújtani a Legfelsőbb Bíróságnak. A törvény ellen.

A törvény részletei:

  • A jogszabály november 30-ig biztosít mentességet a letartóztatás alól több tízezer haredi sorkötelesnek, és kiterjeszti ezt a védelmet azokra is, akik a törvény hatálybalépése után válnak sorkötelessé. Ezzel elhárítja a letartóztatás veszélyét, megkönnyítve a szolgálat megtagadását. Emellett felfüggeszti a már folyamatban lévő büntetőeljárásokat is.
  • Ejal Zamir vezérkari főnök még a szavazás előtti napon „felfoghatatlannak” nevezte a javaslatot, hangsúlyozva, hogy az „nyilvánvalóan és egyértelműen ellentétes a hadsereg szükségleteivel”, és gyakorlatilag tömeges felmentést jelent a felelősségre vonás alól. Az főügyész májusban közzétett adatai szerint mintegy 72 000 haredi férfi ellen lett volna elrendelhető letartóztatás.

Koalíciós feszültségek és parlamenti dráma:

  • A szavazást egész éjszakás koalíciós kötélhúzás előzte meg, miután Mose Gafni, az askenázi Jahadut Hatora párt elnöke azzal fenyegetőzött, hogy blokkol minden egyéb törvényt, ha ezt nem bocsátják azonnal szavazásra. Az ellenzék időhúzással próbálkozott, és összesen 1748 módosító indítványt nyújtott be.
  • Több koalíciós képviselő is szembefordult a saját frakciójával: Mose Szalomon (Vallásos Zionizmus), Sarren Haszkel külügyminiszter-helyettes, valamint Juli Edelstein és Dan Illuz korábbi Likud-képviselők (akik nemrég hagyták el a pártot épp ezen ügy miatt) a törvény ellen szavaztak.
  • Binjámin Netanjahu miniszterelnök jelen volt a vita egy részén – ami alatt az ellenzékiek „Szégyen!” és „Távozz!” kiáltásokkal illették –, de a szavazás előtt távozott. Távollétében az egyik ellenzéki képviselő „árulónak” nevezte. Iszrael Katz védelmi miniszter igen szavazatát szintén „Szégyen!” skandálással fogadta az ellenzék.
  • A 12-es csatorna szerint Avigdor Liberman, az ellenzéki Iszrael Beitenu elnöke az utolsó pillanatig lobbizott a Likud képviselőinél, üzenetet küldve nekik: „Nincs veszítenivalótok. Négy évig segítettétek Netanjahut a túlélésben. Most segítsétek az Izraeli Védelmi Erőket.”

Összeférhetetlenségi aggályok:

  • Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadója a szavazás előtt levélben figyelmeztette a képviselőket, hogy a törvény összeférhetetlenség, vagy legalábbis annak látszatának gyanúját veti fel, mivel leállítja a dezertőrök elleni eljárásokat.
  • Afik hangsúlyozta: minden olyan képviselőnek, akinek gyermeke vagy unokája ellen már elfogatóparancs van érvényben, akit letartóztattak, vagy aki ellen eljárás folyik, a szavazás előtt nyilatkozatban kell ezt nyilvánosságra hoznia (bár a szavazáson ezt követően is részt vehet). Azoknak a képviselőknek nem kellett nyilatkozniuk, akiknek rokona ugyan dezertőr, de még nem indult ellene hatósági eljárás.

A Sasz és a Jahadut Hatora nyilatkozatban ismerte el, hogy tagjaik között összeférhetetlenség áll fenn, de nem voltak hajlandók többet elárulni:


🍣 Bandaháború áll a Japanika sushi-lánc elleni gránáttámadások mögött

A bűnügyi háttér: A héten Közép-Izraelben elkövetett, több helyszínt – köztük a Japanika sushi-hálózat üzleteit – célzó kézigránátos támadások a Dzsarusi és a Muszli bűnszervezetek közötti eszkalálódó háború részét képezik a héber nyelvű média szerint.

A részletek:

  • A jelentések szerint az elmúlt héten nagyjából 15 kézigránátos támadás történt a két bűnözői klán közötti viszály miatt.
  • A Japanika hálózat tulajdonosa Barak Abramov, aki egyben a Beitar Jeruzsálem labdarúgóklub tulajdonosa is.
  • A Walla hírportál információi szerint Abramovot korábban a Muszli családhoz közel álló személyként tartották számon, ám a jelenlegi értesülések szerint már a Dzsarusi családhoz kötődik, ami magyarázatot adhat az éttermei elleni támadásokra.

Trump meghátrál, a reptér ügye és jó hír a haredi dezertőröknek” bejegyzéshez egy hozzászólás

Hozzászólások lezárva