ujkeletlive

Politika, választások

Netanjahu-deal – vitatott törvények futószalagon

Nagyjából 10 nappal a 25. Kneszet választások előtti feloszlatása előtt Binjámin Netanjahu miniszterelnök ultraortodoxok frakciókkal létrejött megállapodása részeként, és a háredi követelések folyamatos előrehaladtával, a kormány futószalagon, és társadalmi egyeztetés nélkül igyekszik a bizottságok, és a plénum között gyors tempót diktálva bebiztosítani a vitatott törvények véglegesítését.

Az ultraortodoxok azt követően oldották fel a törvénykezési bojkottot, hogy Netanjahu kötelezettséget vállalt a katonai szolgálat alól kibújók letartóztatását megakadályozó jogszabály, a Tóratanulás alaptörvénybe iktatása, illetve az úgynevezett kósersági törvény megszavazásához a kormány támogatását megszerezni.

Cserébe a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut HaTora feloldotta a bojkottot, így tegnap este a plénum első olvasatban jóváhagyta a kormány által közel három éve elutasított állami vizsgálóbizottság ellenében, egy politikai alternatíva szerinti testület kinevezését, amely az október 7-i események hátterét, és felelőseit tárná fel.

A Kneszet a javaslatot 59 igen mellett fogadta el, olymódon, hogy az ellenzék nem volt jelen.

A politikai vizsgálóbizottság legfőbb támogatója Netanjahu, nem jelent meg a szavazáson, ahogyan a Likud két képviselője – Dan Illouz, és az egyébként a pártból való kilépését bejelentő Juli Edelstein sem.

„Nem leszünk részesei egy olyan színjátéknak, amelynek egyetlen célja az eltussolás, és a zsidó népet a holokauszt óta ért legnagyobb katasztrófa kivizsgálásának megakadályozása. A következő kormány első hónapjában állami vizsgálóbizottságot fogunk létrehozni a mészárlás felderítésére,” – nyilatkozta az ellenzék vezetője, Jáir Lapid, utalva a szavazás bojkottjára.

A gyászoló családokat tömörítő „Október Tanács” szintén élesen bírálta a törvényjavaslat elfogadását, – „testvéreink, gyermekeink és rokonaink vére kiált hozzánk a földből. Minden képviselőnek, aki ma felemelte a kezét erre a politikai bizottságra, tudnia kell: míg számukra ez mindössze első olvasat volt, a gyászoló családok számára nem kevesebb, mint egy második gyászszakadás. Ez a kormány, amely csukott szemmel vezette Izrael Államot a Holokauszt óta történt legszörnyűbb mészárlásába, elveszítette minden legitimitását. Semmilyen hitvány törvény nem fogja eltörölni az Önök felelősségét október 7-én történtekért. Az állami vizsgálóbizottság meg fog alakulni, és mindannyian viselni fogják a felelősséget, és a bűnt. Mi gondoskodni fogunk erről, még ha ez lesz az utolsó dolog is, amit teszünk,” – áll a gyászolók közleményében.

Netanjahu koalíciója szerint a politikai bizottság mögött társadalmi konszenzus áll, valójában azonban a közvélemény kutatások rámutatnak, hogy az izraeliek széleskörű többsége állami vizsgálóbizottságban bízik.

Továbbá, a kormány újraindított jogi reformja keretében, tegnap egy másik szintén vitatott törvény, a főügyész jogköreinek megnyirbálása is szavazásra került első olvasatban.

A Kneszet 59–45 arányban hagyta jóvá, az egyként eredetileg júniusban az első olvasatot már teljesítő vázlatot, amelyet azért kellett újból megszavaztatni, mivel a Kneszet Alkotmányügyi, Jogi és Igazságügyi Bizottsága – a jogszabály terjedelme és várható hatásai miatt, nem tudná előkészíteni az eredeti tervezetet a parlament jövő heti feloszlása előtt, ezért a módosított indítványt ismét jóvá kellett hagyatni. Ilymódon, a jogszabály a főügyész jogkörét ugyan nem szedi szét két külön tisztségre [főügyész, és legfőbb ügyész], hanem a bűnvádi eljárásokkal kapcsolatos hatáskörök egyelőre a főügyésznél maradnak.

Ettől függetlenül, a tervezet az eredeti törvényjavaslat legvitatottabb elemére fókuszál, azaz kijelenti, miszerint a főügyész jogi állásfoglalásai a jövőben nem lesznek kötelező érvényűek a kormányra nézve, felszámolva ezáltal a kormányzati hatalom egyik kulcsfontosságú fékét.

A kormány a törvényt annak ellenére terjesztette be, hogy az alkotmányügyi bizottság jogi tanácsadója, Gur Bligh a tegnapi meghallgatáson kijelentette, hogy a javaslattal kapcsolatos egyik fő aggály, hogy a kormány figyelmen kívül kívánja hagyni a főügyész jogi álláspontját olyan „szélsőséges” helyzetekben, amikor törvényes határokon túl terjesztené ki hatáskörét, mint például a büntetőeljárások, és a választási törvény esetében, amelyekre vonatkozóan a törvényjavaslat nem biztosít „megfelelő garanciákat.”

Emellett, a törvényjavaslat új változata eltörli a főügyész felvételének, és elbocsátásának erősen átpolitizált módszerét is, amelyet a jogszabály korábbi verziója írt elő, és amely a kritikusok szerint aláásná a főügyész függetlenségét. Ehelyett az új szöveg kimondja, hogy a kormány a közelgő választások után, a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül dönt majd a főügyész kinevezésének, és felmentésének módjáról.

Mit ad cserébe a Netanjahu-deal az ultraortodoxoknak

A kormány tovább folytatja a katonai szolgálat alól kibúvó ultraortodox letartóztatásának  befagyasztására irányuló törvény véglegesítését, és a hadsereg vészjelzése ellenére sem hajlandó lépéseket tenni sorozásuk érdekében.

Az összeomlás alatt álló, többfronton immár közel három éve harcoló hadsereg könyörgését figyelmen kívül hagyva, a Ynet arról számolt be, hogy a kormányban egyelőre úgy döntöttek, miszerint a férfiak kötelező sorkatonai szolgálatának időtartama 32 hónap marad, és természetesen nem vonatkozik az ultraortodoxokra.

Az eredeti terv szerint a kormány tovább akarta terhelni a hadseregben szolgálókat a szolgálati idő 36 hónapra történő meghosszabbításával, de az erőteljes társadalmi elutasítás miatt, végül a képviselőknek hétfő este kiküldött közlemény leszögezi – „a Védelmi Minisztériummal, a kormánnyal, és az izraeli hadsereggel egyeztetve a Külügyi és Védelmi Bizottság elé olyan ideiglenes rendelkezés kerül beterjesztésre, amely egyelőre 32 hónapban rögzíti a kötelező katonai szolgálat időtartamát. Ez a sürgős hadműveleti szükségletekre ad választ, és megakadályozza, hogy a szolgálati idő 30 hónapra csökkenjen. A bizottsági tárgyalásra a következő csütörtökön kerül sor.”

Azt követően, hogy a kormány megakadályozza a szolgálati idő, törvény szerinti 30 hónapra való csökkenését, és tulajdonképpen két hónappal kiterjeszti azt, másrészt nyilvánosságra hozták az ultraortodox szolgálatmegtagadók letartóztatásának befagyasztásáról szóló törvénytervezet módosított változatát, amely jelentős változtatásokat tartalmaz.

A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy megszüntettik a letartóztatások befagyasztásának időkorlátját: az eredeti javaslat szerint az intézkedés 90 napig lett volna érvényben, az új változat azonban 2026. november 30-ig, vagyis öt hónapig kitolja a szolgálat megtagadók letartóztatásának blokkolását. Megjegyzendő, hogy az eredetileg 90 napos ideiglenes rendelkezésként megfogalmazott törvény valójában fél évig is hatályban maradhat, arra számítva, hogy a Kneszet vonatkozó alaptörvénye kimondja, miszerint „minden olyan törvény, amely a parlament feloszlását követő négy hónapon belül veszítené hatályát, automatikusan meghosszabbodik az új Kneszet első három hónapjának végéig.’’

Ezenkívül, az ultraortodoxok feltételeinek teljesítésére érdekében, a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Boaz Biszmut [Likud] által közzétett törvényjavaslat azontúl, hogy megszünteti a Tórát tanuló jesivanövendékek elleni büntetőeljárásokat, megágyaz a katonai szolgálat alóli mentességet biztosító törvénynek is.

Diplomácia

NATO-csúcstalálkozó

Mától két napos NATO csúcstalálkozó veszi kezdetét Ankarában, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnök fogadja 32 tagállam vezetőjét, beleértve Donald Trump amerikai elnököt, aki vendéglátóját többször is „erős vezetőként,” és kiváló hadsereggel rendelkező elnöknek nevezve, már korábban bejelentette, hogy olyan hírekkel fog érkezni, aminek „nagyon fognak örülni,” utalva az F-35-ösök lehetséges akvizíciójára.

Jeruzsálem és Ankara közötti diplomáciai kapcsolat az október hetedikei Hamász mészárlásokat követően mélypontra süllyedt. Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és Erdogan közötti frusztrált kapcsolat hátterében, a török elnök kifejezetten jó kapcsolatot ápol Trumppal, emellett az iráni háború szelét kifogva, tovább erősítheti regionális érdekeit, melynek egyik legmarkánsabb eleme a Hedzsaz vasútvonal újjáépítéséről szóló, Szaúd-Arábiával kötött egyetértési megállapodás.

Emellett, az Erdogan vezette Törökország stratégiai helyzete és fegyvergyártó kapacitása révén új fejezetet nyithat a NATO-n belül, azt követően, hogy Trump elnök már bejelentette, miszerint csökkenti jelenlétét Európa védelmében az erősödő orosz fenyegetéssel szemben.

A NATO csúcstalálkozó után Netanjahu várhatóan újabb látogatásra érkezik Washingtonba. Az Egyesült Államok Függetlenségi ünnepe alkalmából múlt hétvégén telefonon jó kívánságait közvetítő miniszterelnök, állítólag panaszt tett Trumpnál a török elnök fokozódó Izrael-ellenes retorikája miatt, – jelentette az Axios.

A hírportál forrása szerint Netanjahu arra is megkérte az elnököt, hogy tartózkodjon az olyan fegyverrendszerek értékesítésétől, amelyek segítenék Törökországot légiereje modernizálásában, bár azt egyelőre nem tudni, hogy a Fehér Házban az utóbbi időben jelentősen csökkent befolyása ellenére, a miniszterelnök mennyiben tudja befolyásolni Trumpot, egyrészt az Erdogannal való baráti kapcsolata, másrészt a fegyvereladásból származó tetemes bevétel prioritásai miatt.

• a kulisszák mögött – Trump elnöknek szándékában áll egy 700 millió dolláros ügylet megkötése török vadászgépek új hajtóműveire vonatkozóan, valamint napirenden van a NATO második legnagyobb hadseregének felvétele az amerikai F-35-ös programba.

JD Vance alelnök a múlt héten közölte, hogy a Pentagon felülvizsgálatot végez annak meghatározására, miként értékesíthetné az USA az F-35-ösöket Törökországnak annak ellenére, hogy birtokában áll a kizáró tényezőnek számító orosz gyártmányú rakétavédelmi rendszernek.

„Vannak bizonyos dolgok, amelyeket igazolnunk kell, hogy megtörténtek; az amerikai törvényeknek való megfelelés érdekében. Az elnök arra kért minket, hogy ezt tegyük meg,” – nyilatkozta Vance újságíróknak az Ovális Irodában.

Eközben, a New York Times legfrissebb jelentése, négy magas rangú kormányzati tisztviselőre hivatkozva, arról számolt be, hogy Trump várhatóan közölni fogja Ankarában Erdogan elnökkel, hogy készen áll engedélyezni az ország visszatérését az F-35-ös lopakodó vadászgép-programba.

Elutasítva a fegyvereladásokat, Netanjahu a pénteki telefonbeszélgetés kapcsán a török izraellelenes retorikára panaszkodott, különös tekintettel Erdoganra, aki többször is Hitlernek nevezte, és népirtással vádolta, majd jelezte, miszerint azt szeretné, ha Trump megfékezné a török vezetőt.

„Bibi egy rakás ígéretet tett az iráni háborúval kapcsolatban, amelyek nem teljesültek. De mit tehetünk? Eljön majd. Megteszi az ígéreteit, nekünk pedig mindent ellenőriznünk kell majd,”- idézi az Axios a Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselőjét, utalva Netanjahu iráni háború előtti kész tényekként beállított ígéreteire, amelyek végül nem váltak valóra.

Macron Damaszkuszban

Útban az ankarai NATO csúcstalálkozóra, Emmanuel Macron francia elnök rövid kitérőt tett Szíria felé. Elutasítva az Aszad rezsimet, francia elnök [Nicolas Sarkozy] 2009 óta nem látogatott Damaszkuszba. Macron személyében az első nyugati vezető, aki Bassár el-Aszad rezsimjének 2024-es megbuktatását követően, hivatalos találkozón erősíti meg a francia diplomáciai kapcsolatokat a hatalmat átvevő,  Ahmad al-Saraa szír elnökkel. 

A France 24, és az AP hírügynökségek beszámolója szerint Macron a két ország közötti kapcsolatok erősítéséről folytatott tárgyalásokat a szír elnökkel, majd innen utazott tovább a NATO csúcsra, ahol egyébként al-Saraa is részt vesz, és Donald Trump amerikai elnökkel is találkozni fog.

A SANA szír állami hírügynökség szerint a francia elnök széles körű üzleti delegáció kíséretében érkezett, hogy megvitassák a regionális biztonságot, de legfőképpen a befektetési lehetőségeket, előtérbe helyezve a 13 évnyi polgárháború után romokban heverő ország újjáépítését.

„Azért jöttem, hogy kifejezzem Franciaország elkötelezettségét a szír nép mellett. Egy szuverén, sokszínűségében egységes, és a szomszédaival békében élő Szíriáért,” – közölte Macron a közösségi médiában közzétett bejegyzésében damaszkuszi megérkezését követően.