Avi/ujkelet.live
🇮🇷🎇 Iráni rakétatámadások a Hormuzi-szorosban
A hír: Iráni katonai erők hétfő éjjel legalább két rakétát lőttek ki kereskedelmi hajókra a Hormuzi-szorosban, idézett az Axios amerikai forrásokat.
Az iráni állami televízió szerint megtámadtak egy földgázszállító tartályhajót a Hormuzi-szorosban, Omán partjainál, miután az figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket.
- Miért fontos: A támadások közvetlenül fenyegetik azt a három hete aláírt megállapodást, amelyben Irán kötelezettséget vállalt a szoroson belüli támadások beszüntetésére.
- Előzmények: Az eset egy, az Egyesült Államok és Irán között megkötött, szintén a támadások leállításáról szóló egyhetes megállapodás lejárta után történt. Az USA valószínűsíthetően válaszcsapásokat mér majd iráni célpontokra.
- Részletek: A brit tengerészeti hatóság (UKMTO) hétfőn jelentette, hogy egy dél felé tartó, Omán közelében haladó tartályhajót ismeretlen lövedék talált el, ami tüzet okozott a fedélzeten. Egy amerikai tisztségviselő megerősítette, hogy egy második kereskedelmi hajót is iráni rakéta ért. Mindkét hajó jelentős károkat szenvedett, de személyi sérülés nem történt.
- A helyzet: A múlt héten Dohában (Katar) tartott, az USA és Irán közötti közvetett tárgyalások a Hormuzi-szoros biztonságának kérdésében nem hoztak érdemi előrelépést.
🚨 A közvetítők nyomása a Hamászra
A hír: A közvetítők – élükön Egyiptommal – a Hamász terrorszervezet kormányának feloszlatását és egy technokrata kormányzat beiktatását pozitív, technikai jellegű lépésnek tartják, de a folyamatot nem tekintik elegendőnek, értesült a KAN közszolgálati műsorszolgáltató.
- A közvetítők álláspontja: A források szerint a lépés ugyan legitimálja a Hamász uralmának alternatíváját, de Egyiptom nem tekinti ezt felmentésnek a demilitarizáció kötelezettsége alól.
- A fegyverzet kérdése: A közvetítők továbbra is elvárják a Hamásztól, hogy mutasson rugalmasságot a fegyverzet kérdésében – egy olyan pontban, amelyben jelenleg nem tapasztalható elmozdulás.
🪖 Incidens a gázai poszton
A hír: A Kan tegnap este további részleteket közölt a három hete történt súlyos szabályszegésről a Gázai övezetben lévő a Beit Hanun katonai poszton, ahol az északi dandár tartalékosai és a Netzach Jehuda zászlóalj katonái teljesítettek szolgálatot.
- Az eset: Egy elfogott, terroristagyanús személyt az ágyhoz rögzítettek kötéllel. A foglyot a Sabak helyszíni kihallgatójának érkezéséig tartották fogva.
- A vizsgálat: A hadsereg szabályai szerint a foglyok lekötözésének konkrét előírásai vannak, amelyek a konkrét módszert (ágyhoz kötözés) nem engedélyezik.
- Hazudozás: A harcosok szerint a gyanúsított a falba és a padlóba verte a fejét, ezért úgy döntöttek, hogy kötéllel az ágyhoz kötözik. A nyomozás feltárta, hogy a zászlóalj harcosai először hazudtak, és csak a nyomozás megindítása után vallották be néhányan a történteket. A beismerő harcosok között volt a fogvatartottat megkötöző, az, aki lefényképezte, és azok is, akik a helyszínen voltak.
- Reakció: A szóvivő közölte, hogy a parancsnokok által folytatott vizsgálat még tart, és annak eredményeit átláthatóan fogják ismertetni.
🇱🇧 Washington sürgeti a libanoni hadsereg telepítését
A hír: Az Egyesült Államok nyomást gyakorol a libanoni kormányra, hogy a libanoni hadsereget még július 11. előtt telepítse a Bint Dzsbeil környéki régiókba, idézett a szaúdi Asharq Al-Awsat lap egy libanoni kormányforrást.
- A dátum jelentősége: Július 11. a tervezett időpontja az amerikai-iráni tárgyalások folytatásának Iszlámábádban (Pakisztán).
- Terjeszkedés: A forrás szerint a libanoni hadsereg telepítési zónáját a jövőben további dél-libanoni településekre is kiterjeszthetik.
- Üzenet: A lépés célja egyértelmű üzenet közvetítése Iránnak, a Hezbollahnak és az Amal mozgalomnak arról, hogy az iráni és a libanoni érdekcsatornák szétválasztása és a megállapodás alkalmazása elindult.
🇱🇧🇮🇱 Joseph Aoun libanoni elnök interjúja
A hír: Joseph Aoun az An-Nahar veterán libanoni lapnak adott interjújában kategorikusan cáfolta azokat a jelentéseket, miszerint találkozni készülne Binjámin Netanjahuval közelgő washingtoni látogatása során.
A „találkozó” kérdése: Aoun leszögezte: bár Izrael és Libanon viszonya szerepel az amerikai elnök napirendjén, szó sincs kétoldalú találkozóról. „A találkozó nem jön létre mindaddig, amíg tartanak az izraeli támadások… ha pedig véletlenül egy szobába kerülnénk, szándékomban áll azonnal távozni” – fogalmazott az elnök.
Az új biztonsági mechanizmus: Aoun részletezte, hogyan hajtják végre a korábbi szándéknyilatkozat pontjait:
- Létrejön egy háromoldalú (amerikai-libanoni-izraeli) bizottság MCG4L néven, amelyet Joseph Clifford tábornok vezet.
- A testület az amerikai nagykövetségről fog működni, így a libanoni és izraeli tisztek között nincs közvetlen koordináció.
- Ez a bizottság váltja fel a korábbi bizottságot, mely a tűzszünetet felügyelte.
- Francia részvétel: Aoun egyértelművé tette, hogy az új testületben nincs helye francia tiszteknek; Párizs a továbbiakban Rijáddal együttműködve segíti a libanoni hadsereget.
- A Hezbollah lefegyverzése: A kérdésre Aoun tisztázta: nem hoznak létre külön egységet erre a feladatra. „Nem teszek különbséget tiszt és tiszt között, teljes mértékben megbízom a libanoni hadsereg tisztjeiben és katonáiban.”
A washingtoni szándéknyilatkozat: Aoun szerint a dokumentum „nem ideális”, de egy „realista” megállapodás, amely lehetővé teszi Libanonnak, hogy visszaszerezze azokat a területeket, amelyeket az izraeli hadsereg megszállva tart Dél-Libanonban.
Iráni kapcsolatok: Az elnök visszautasította a védelmi miniszter Ali Hamenei iráni vezető temetésére való kiküldése körüli kritikákat: „Folyamatosan tartjuk a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. Ha más arab országok is részt vettek és küldtek részvétnyilvánító delegációt, miért várják el Libanontól, hogy ne tegye ugyanezt?”
Tervek: Aoun megerősítette, hogy július vége előtt mindenképpen az Egyesült Államokba utazik.
🚨 Lincskísérlet Qalqiljában
A hír: Tíz, Eladból származó izraeli fiatal hatolt be hétfő este a palesztin Qalqiljába (A-zóna, Palesztin Hatóság területe), hogy megkeressenek egy korábban tőlük ellopott motorkerékpárt. A csoportot végül a Júdea és Szamária-i Határrendészet és az izraeli hadsereg erői mentették ki.
- Az események menete: A csoport bement a városba, miután azt gyanították, hogy az előző nap Eladból ellopott motorkerékpárjukat oda szállították. Amint a palesztin lakosok és a környező tömeg azonosította őket izraeli állampolgárként, több tucatnyian vették körbe a négy izraeli járművet, megkísérelve elszigetelni és „meglincselni” őket.
- A hatósági reakció: A rendőrségre beérkező segélyhívások nyomán nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre a biztonsági erők. A rendőrség hivatalos közleménye szerint a határozott fellépésnek köszönhetően sikerült megakadályozni egy lincselést.
- A „túszhelyzet” dinamikája: Egy, a helyszínen lévő izraeli állampolgárral folytatott telefonos párbeszéd során a férfi kategorikusan elutasította, hogy elhagyja a várost; azt mondta a tiszteknek, hogy ,,nem hajlandó távozni a városból az ellopott motor nélkül”.
- Ismerős eset: A rendőrség hangsúlyozta, hogy az említett izraeli állampolgár nem ismeretlen a hatóságok előtt: szombaton is őt kellett kimentenie a Polgári Adminisztráció erőinek egy korábbi, hasonlóan engedély nélküli qalqiljai behatolás után.
- A végkifejlet: Miután minden érintettet kimentettek a városból, a hatóságok átadták őket kihallgatásra. A rendőrségi akció részeként a motorkerékpárt is sikerült felkutatni, amelyet később visszaadtak a törvényes tulajdonosának. A rendőrség hangsúlyozta: Az A-zónába való belépés izraeli állampolgároknak szigorúan tilos.
💦 Vízügyi feszültség Izrael és Jordánia között
A hír: Izrael megtagadta a Jordániával kötött, vízellátást bővítő megállapodás megújítását, ami komoly feszültséget és jordániai haragot váltott ki, jelentette a Kan.
- A probléma: A békeszerződés részét képező, kedvezményes vízszállítási megállapodást nem írták alá, és a források szerint egyelőre nincs is erre kilátás. Jordánia a vízkérdést a békeszerződés alapvető elemeként kezeli.
- Háttér: Jordánia számára a vízellátás létkérdés. A jordániai vezetés szerint Izrael „alkupozícióként” használja a vízkérdést. A feszültséget fokozza, hogy II. Abdullah király már márciusban olyan feltételeket szabott a Netanjahuval való találkozóhoz, amelyek összefüggésben állnak a palesztin ügyekkel és a vízmegállapodás sorsával is.