📌 Rövid összefoglaló

---

• Trump újabb támadást rendelt el: Az amerikai amerikai elnök a megállapodás késleltetése miatt újabb erőteljes csapásokat rendelt el dél-iráni légvédelmi és drónirányítási létesítmények ellen.
• Közvetlen iráni kérésre leállás: Trump végül iráni tisztviselők közvetlen kérésére és a küszöbön álló teheráni alkura hivatkozva állította meg az eszkalálódó katonai csapásokat.
• Iráni válaszcsapások a régióban: Az Iszlám Forradalmi Gárda az amerikai támadásokra válaszul Kuvaitban és Bahreinben található légitámaszpontokra mért csapásokat.
• Belpolitikai és inflációs nyomás: Trump frusztráltsága mögött a közeledő félidős választások és a májusban 4,2 százalékra ugró, üzemanyagárak hajtotta amerikai infláció áll.
• Izraeli koalíciós törvénymódosítás: A Kneszet feloszlatása előtt a kormánypártok megszavazták a törvényt, amely az igazságügyi miniszter közvetlen ellenőrzése alá rendeli a rendőrség belső ellenőrzési osztályát.

ujkelet.live

Donald Trump elnök elvesztette türelmét, amiért Irán késlelteti a választ az általa módosított megállapodás tervezetre, ezért az amerikai Apache helikopter lelövését követő megtorlócsapások után alig 24 órával újabb erőteljes támadásokat rendelt el a teheráni rezsim kulcsfontosságú létesítményei ellen.

Nem sokkal később, Trump azt állította, amennyiben Irán nem írja alá a megállapodást – holnap szétbombázzuk őket. A Fox News egyik riportere szerint az elnök azt nyilatkozta, hogy közvetlenül beszélt iráni tisztviselőkkel, akik arra kérték, állítsa le az ország elleni támadásokat, továbbá a bombázások hamarosan véget érnek, és Izrael nem vesz részt a támadásokban.

Az amerikai bombázások újraindítása, közvetlenül azt követően a libanoni-izraeli incidens után történt, ami az izraeli légierő bejrúti csapására válaszul Irán észak-izraeli támadásával, majd a felek közötti oda-vissza bombázásokkal folytatódott. A pillanatok alatt eszkalálódó tűzpárbaj tovább terjedését maga az elnök állította meg, a küszöbön álló teheráni alkura hivatkozva, majd rövid időn belül saját hadseregének adott parancsot a háborús eszkalálódással fenyegető támadásokra.

A két hónapja bejelentett iráni tűzszünet óta az elnök folyamatosan azt állítja, miszerint a teheráni rezsim beleegyezett a háború befejezését eredményező nukleáris leszerelés, USA által diktált feltételeibe, az áttörés azonban várat magára.

Az egyik kritikus pont, a befagyasztott iráni pénzalapok azonnali feloldása mellett, hogy Teherán valószínűleg az izraeli-Hezbollah konfliktus lezárását is minden bizonnyal követelni fogja, mely követeléseket úgy tűnik Trump ezidáig elutasítja.

Ilymódon, az amerikai hadsereg egymást követő második este támadott iráni célpontokat, a Fehér Ház szerint nyomásgyakorlás céljával a tárgyalás alatt álló megállapodás aláírása érdekében, ugyanakkor kockáztatva a régióra kiterjedő katonai eszkalációt.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának [CENTCOM] erői, keleti parti idő szerint 17:15-kor újabb önvédelmi támadások indítására kaptak parancsot több iráni célpont ellen, válaszlépésként „Irán indokolatlan és folyamatos agressziójára.” Hasonlóan a tegnapihoz, a legutóbbi csapás során dél-iráni légvédelmi rendszereket, radarokat, valamint drónok irányításáért felelős parancsnoki és vezetési egységeket támadtak.

A csapások előtt nem sokkal Teherán felett aktiválták a légvédelmi rendszereket. A CENTCOM bejelentése után az iráni média országszerte, többek között a Hormuzi-szoros környékén, és Teherán nyugati részén robbanásokról számolt be, hozzátéve, miszerint „ellenséges” lövedékek találtak el célpontokat a szoros közelében fekvő dél-iráni Mináb és Szirik körzetekben.

A legutóbbi amerikai csapásokat követően az iráni hadsereg közölte, hogy „azonnali hatállyal” lezárják a Hormuzi-szorost minden hajó előtt, ami azonban a CENTCOM állítása szerint nem történt meg. Továbbá, az iráni állami média arról számolt be, hogy „ellenséges” lövedékek találtak el helyszíneket a létfontosságú vízi út közelében fekvő dél-iráni Mináb és Szirik körzetekben.

Később, az Iszlám Forradalmi Gárda közölte, hogy az Egyesült Államok legutóbbi támadásaira válaszul csapásokat mért Kuvaitban és Bahreinben található támaszpontokra.

„Két hadműveleti hullám során tizennyolc, az amerikai hadsereghez tartozó fontos célpontot ért találat az Ali és Ahmad Ahmad légitámaszpontokon,” – idézi állami IRNA hírügynökség a Gárda közleményét, hozzátéve, hogy „az Isza sejk légitámaszpontokat is megsemmisítették.”

Előzmények

Trump elnök frusztrált türelmetlensége mögött saját pártján belül fokozódó nyomás áll, amin nem enyhítettek a tegnap nyilvánosságra hozott inflációs adatok.

A gazdasági nehézségek miatt csalódott amerikai szavazók, és a novemberi félidős választások közeledtével egyre inkább aggódó republikánusok egyaránt az iráni megállapodás azonnali lezárását várják el az elnöktől, az elmúlt napok feszültsége miatt a diplomáciai áttörés esélyei azonban halványultak, miután egy katari közvetítő delegáció tegnap este anélkül hagyta el Teheránt, hogy haladást ért volna el a tárgyalásokon.

• Hároméves csúcsot döntve, az amerikai infláció 4,2 százalékra ugrott májusban, ami meredek emelkedést jelent az iráni konfliktus február végi kezdetén még mindössze 2,4 százalékos értékhez képest.
• Az inflációt májusban (is) az üzemanyagárak hajtották felfelé; a benzin ára körülbelül 50 százalékkal nőtt a háború kitörése óta, és a legújabb felmérések szerint a szavazók 68 százaléka hibáztatja az elnököt az infláció, illetve a megélhetési költségek nem megfelelő kezelése miatt.

A tágabb kontextus: A háttérnyomás mellett, vagy ellenére az elnök azonban úgy tűnik elvesztette türelmét, és miközben azzal vádolta Teheránt, hogy a tárgyalások során „madárnak nézi” tegnap este ismét előre bejelentette a mindent megrengető támadást.

Trump szándékait megerősítette hadügyminisztere, Pete Hegseth, aki a CENTCOM floridai főhadiszállásán tett látogatása során újságíróknak kijelentette, miszerint a Központi Parancsnokság elfoglalt lesz ma este, „mert keményen oda fogunk csapni.”

„Iránnak megvan az esélye arra, hogy nagyszerű üzletet kössön. Eddig nem mutattak hajlandóságot erre. Folyamatosan amerikai bombák fognak hullani a kulcsfontosságú iráni létesítményekre. Ez nem a háború újraindítását szolgálja, hanem a megállapodás feltételeinek rögzítését,” – közölte Hegseth, majd hozzátette:
„Ha bombákkal kell tárgyalnunk, bombákkal fogunk tárgyalni. Ma este kemény csapást mérünk rájuk, és remélhetőleg Irán helyes döntést hoz.”

A bejelentés és támadás között Trump nemzetbiztonsági csapatával értekezett, hogy megvitassák a katonai opciókat. Az Axios forrásai szerint az egyik opció, amelyet az elnök mérlegelt, egy nagyszabású, de rövid ideig tartó hadművelet volt, melynek célja, hogy rákényszerítsék Iránt tárgyalási pozíciója megváltoztatására.

A másik oldal: Trump bejelentése után az iráni Tasnim hírügynökség egy katonai forrásra hivatkozva „súlyos válaszlépéseket” ígért.

Az USA kedd esti csapásai során iráni radar- és légvédelmi állásokat támadott, elkerülve az áldozatokat, és nyitva hagyva a lehetőséget a megállapodásra, válaszul Teherán viszonylag kevés rakétát, és drónt lőtt ki amerikai bázisok irányába.

Politika és választások

A törvényhozás nyári szünete, és az elvileg még előtte bekövetkező 25.Kneszet feloszlatása előtt, a kormánypártok erőltetett menetben igyekeznek, akár olyan vitatott törvények megszavazását keresztül vinni, ami akár a következő választás után is politikai előnyöket biztosítana.

Levin hatalmának erősítése

A késő esti órákban a plénum 43–39 arányban megszavazta azt a meglehetősen vitatott koalíciós törvényjavaslatot, amely az igazságügyi miniszter – jelen esetben Járiv Levin [Likud] ellenőrzése alá rendeli a rendőrség belső ellenőrzési osztályát (DIPI).

Ilymódon, az igazságügyi miniszter dönthet a DIPI igazgatójának kinevezéséről, ráadásul az ügyosztályon belül létrehoznak egy új, politikai tisztviselői pozíciót, aki biztosítja a kormányt a nyomozásokkal kapcsolatos viták elbírálása során. A jogszabály lényegét tekintve megszünteti az ügyosztály ügyészségi felügyeletét, és egy olyan „független” politikai hátterű ügynökséget hoz létre az Igazságügyi Minisztériumon belül, melynek igazgatóját ezután egy öttagú bizottság fogja kiválasztani; hab a tortán, hogy a tagok többségének kinevezését nem más, mint az igazságügyi miniszter felügyeli.