ujkelet.live

Szaúdi normalizáció

Politikai körülményekre, többek között Donald Trump esetleges újraválasztására hivatkozva Binjámin Netanjahu úgy döntött, hogy az amerikai választások utánra halasztja a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok normalizálására irányuló erőfeszítéseket, jelentette a 12-es csatorna.

A döntés, állítólag a miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel múlt héten folytatott feszült telefonbeszélgetését követően történt, aki ismételten a túszalku és a gázai tűzszünet előmozdítására sürgette. A csatornának név nélkül nyilatkozó kormányzati biztonsági források azt állítják, hogy a miniszterelnök az elnökjelöltségtől visszalépő Bident ,,pancsernek” tartja és ,,nem veszi számításba„, ezért megengedi magának, hogy nyilvánosan ellene forduljon.

A kettejük közötti szakadás árnyékában Netanjahu úgy döntött, hogy nem lép tovább a szaúdi normalizációt illetően az amerikai választásokig. A miniszterelnök váratlan döntése ellentmond eddigi politikájának, melynek megfelelően az elmúlt hónapokban Ron Dermer stratégiai ügyekért felelős miniszter tárgyalásokat folytatott az amerikai kormánnyal az ügyben.

A késleltetésnek közvetlen hatása van a túszügyletre is, amelyet Netanjahu biztonsági hálónak szánt arra az esetre, ha a kormány megbukik és új választásokat írnak ki, jelenti a 12-es csatorna. Ugyanis, Dermer, Tzachi Hanegbi, a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője és a Biden-kormány tisztviselői közötti tárgyalások során felmerült, hogy a szaúdiak mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének Gázában. Netanjahu azonban függetlenedni akar a tűzszünet kérdésétől, ezért az amerikai választásokra hivatkozva késlelteti a normalizációs tárgyalásokat, annak ellenére, hogy alig egy héttel korábbi washingtoni látogatása során egy izraeli tisztviselő azt nyilatkozta újságíróknak, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt lehetséges egy normalizációs megállapodás Izrael és Szaúd-Arábia között, és hogy Netanjahu megbeszélést folytatott erről Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban tartott találkozójukon.

Túszalku

A foglyok kiszabadításáért zajló tárgyalásokat illetően Nitzan Alon tartalékos vezérőrnagy, aki az izraeli hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezeti, tisztázta, nem áll szándékában lemondani. A túszok visszatérése a legfontosabb feladat, és mindent megtesz, hogy ezt megvalósítsa.

Alon nyilatkozata azt követően történt, hogy tegnap a héber médiában megjelent Netanjahu és a védelmi intézmények vezetői közötti kiabálás kiszivárogtatott szövege, ami arra utal, hogy a miniszterelnöknek jelenleg valóban nem áll érdekében a túszmegállapodás támogatása, miközben a tárgyalókra hárítja a felelősséget, azzal vádolva többek között a Moszad vezetőjét és Alont is, hogy puhányok, és nem tudnak tárgyalni.

A megállapodás-tervezet Netanjahu részéről kiegészített újabb verziójával jelenleg a Hamász válaszára várnak. Jahíje Szinwár azonban várhatóan nem fogja elhamarkodni Iszmail Hanije múlt heti likvidálása, illetve a beígért iráni fenyegetés miatt is.

Hasonlóképpen a miniszterelnök is az időhúzást tartja előnyös stratégiának, ennek megfelelően tegnap egy állami megemlékezésen hangsúlyozta, ,,csak a Hamászra gyakorolt katonai nyomás fokozása vezethet a háború valamennyi céljának eléréséhez, beleértve túszaink, az élők és az elhunytak hazatérését.”

,,Irán és csatlósai a terrorizmus fojtogató szorításában akarnak körülvenni minket. Eltökéltek vagyunk, hogy minden fronton és minden színtéren – közel és távol – szembeszállunk velük. Bárki, aki ártani akar nekünk, nagyon súlyos árat fog fizetni,” – tette hozzá.

A jeruzsálemi Herzl-hegyi Ze’ev Zsabotinszki megemlékezésen Jichák Herzog elnök is felszólalt, a feszült helyzetre való tekintettel megemlítve az izraeli hadsereg felkészültségét, a zsidó állam mellett kiálló erős politikai és biztonsági szövetségeket és partnerségeket, amelyek elkötelezettek az ellenséges akciók meghiúsítása mellett.

Teherán a zsidó állam ellen tervezett támadásának küszöbén, ugyanakkor azt is megjegyezte, ,,ilyen nehéz időkben felelősséget kell vállalnunk az izraeli egységért és szolidaritásért. Nemzeti ellenálló képességünk próbára van téve, és mindannyian érezzük, hogy a belső feszültségek és a polarizáció növekszik, éppen akkor, amikor ezt a legkevésbé engedhetjük meg magunknak. Felszólítom a közélet vezetőit, hogy nyugtassák meg a helyzetet, tanúsítsanak önmérsékletet, tartózkodjanak a vörös vonalak átlépésétől, és védjék meg társadalmi szövetünket és szolidaritásunkat. Nem szabad ártanunk a hadseregnek. A hírszerzési jelentések alapján tudom, hogy ellenségeink örülnek, amikor megosztottságot látnak közöttünk, ami stratégiai nyereség számukra,” – tette hozzá, utalva azokra a hírekre, miszerint a miniszterelnök meneszteni akarja a védelmi minisztert, a vezérkari főnököt, illetve a Sábák vezetőjét, miközben koalíciója radikális partnerei támadásainak állandó célpontjai a hadsereg és a biztonság rendszer vezetői.

Végezetül, Herzog hangsúlyozta, miszerint a túszok visszahozatalát célzó megállapodás előmozdítása központi jelentőségét az ellenálló képességünk és egységünk szempontjából. ,,Össze kell fognunk, meg kell felelnünk a kihívásnak, és fel kell gyorsítanunk a túszok visszaszolgáltatását célzó megállapodást. Legfőbb kötelességünk, hogy sürgősen cselekedjünk a fogvatartottak hazahozatala érdekében. Testvéreink naponta életveszélynek vannak kitéve, és teljesítenünk kell a kötelességünket, hogy hazahozzuk őket – az élőket az otthonaikba, az elesetteket pedig megfelelő temetésre Izraelbe.”

Politika – Beni Gantz a feszültség napjairól

A hadikabinet volt minisztere, az ellenzéki Nemzeti Egység párt vezetője Beni Gantz tegnap este a Kan közszolgálati csatornának nyilatkozva beszélt a feszült biztonsági helyzetről, és megemlítette a kormány stratégiáját, illetve annak hiányát, amely szerinte csak a miniszterelnök érdekeit szolgáló időhúzásra megfelelő.

Mindenekelőtt azzal nyitotta beszédét, hogy részvétét nyilvánította a tegnapi terrortámadás áldozatai családjainak, majd éberségre szólított fel.

,,Mindenkinek azt javaslom, hogy legyen éber, ezek feszültséggel teli napok, és nem lenne helyes ezt tagadni,” – mondta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ,,mi vagyunk a legerősebb állam a Közel-keleten,” majd tovább folytatva, a biztonsági helyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy „három hónappal ezelőtt meg kellett volna kötnünk a túszokkal kapcsolatos megállapodást, és már két hónappal ezelőtt északra kellett volna csoportosítanunk az erőforrásokat.”

Herzog elnökhöz hasonlóan, Gantz szintén  hangsúlyozta a túszok visszaszerzésének fontosságát, mint ,,az állam emberi és erkölcsi kötelességét a lakosaival szemben,” – emellett határozottan ellenezte Joáv Gallant védelmi miniszter leváltását, mondván.- ,,úgy gondolom, hogy Gallant jó munkát végez védelmi miniszterként, és leváltása kizárólag politikai megfontolásokból fakad, ami árt az állam biztonságának.”

Ami a szükségállapot esetén való kormányhoz való csatlakozás lehetőségét illeti, kitérő választ adott, mondván – ,,nincs politikai megfontolásom a kormányhoz való visszatérésre. Úgy gondolom, hogy Netanjahu jelenleg politikai, nem pedig nemzeti megfontolások alapján cselekszik,” – azt viszont hozzátette, hogy megfontolná a körülmények alapján, ha úgy érezné, hogy beavatkozás szükséges. A hadikabinet volt minisztere, továbbá választásokra szólított fel – ,,Izrael államnak újra kell indítania önmagát, és ennek érdekében választásokra van szükség. A nép megválasztja vezetőit, akik nemzeti egyetértésben fognak együtt dolgozni,” – közölte, majd végezetül, egységre szólított fel – ,,valóban feszült napokat élünk, felelősségre van szükség, a hisztéria nem helyénvaló, és a legfontosabb, hogy támogassuk egymást. Ha együtt leszünk, minden válságot legyőzünk.”