ujkeletlive

Háború, fegyverek és felelősség 

Nem sokkal azt követően, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a szenátus költségvetési bizottsága előtt megerősítette, hogy a rafahi offenzívára vonatkozó aggodalmakból kifolyólag az Egyesült Államok felfüggesztett egy Izraelnek szánt lőszerszállítmányt, Joe Biden elnök ugyanaznap azt nyilatkozta a CNN-nek, miszerint a gázai határváros izraeli lerohanása esetén leállítják a tüzérségi lövedékek, a vadászgépek bombái, illetve más támadó fegyverek szállítását. Az október hetedikei mészárlások, és azt követően kirobbant háború óta Biden illetve kormányának valamely tisztviselője nyilvánosan először jelentett be korlátozást a fegyverszállításokra vonatkozóan.

• Előzmények – a hétfői botrányba fulladt túszalku-incidens után a hadsereg átvette az ellenőrzést a rafahi átkelő felett, és megkezdte a lakosság részleges evakuálását, ugyanakkor a városba még nem hatolt be.

A rafahi hadművelet jelenlegi állását, Biden elmondása szerint eddig nem tekinti olyan  „töréspontnak,” ami a gázai háborúval kapcsolatos amerikai politika megváltoztatásához vezethetne. Ugyanakkor, az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is biztosítja Izrael számára a védelmi fegyvereket, például a Vaskupola elfogórakéták, illetve más rakétavédelmi rendszerek finanszírozását.

„Nem Izrael biztonságától távolodtunk el, hanem attól, hogy képes legyen háborút vívni ezeken a területeken,” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Gázában civilek haltak meg az Izrael által bevetett amerikai bombák és más módszerek következtében, ezért az elnök most először jelentette ki, hogy határt szab az amerikai fegyverszállításokra vonatkozóan, amennyiben Binjámin Netanjahu miniszterelnök nagyszabású hadműveletet rendelne el Rafahban. 

Washington a kezdetektől fogva fenntartotta, hogy ellenzi a miniszterelnök által meghirdetett, egymillió civilt befogadó város ostromát, hónapok óta arra kérve az izraeli vezetést, hogy célzottabb megközelítést alkalmazzon a Hamász Rafahban megmaradt zászlóaljainak felszámolására.

„Nagyon világosak voltunk azokat a lépéseket illetően is, amelyeket Izraelnek meg kell tennie” a civilek védelme érdekében egy súlyos harci helyzetben. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy egy ilyen nagyszabású izraeli hadműveletre kerüljön sor, de ha mégis folytatódik, akkor „a polgári lakosság védelmére összpontosítunk,” – ismertette Austin a tegnapi bizottsági ülésen, miközben hangsúlyozta, hogy ezidáig nem született végleges döntés a szállítmányról, vagy az Izraelnek szánt egyéb fegyverszállításokról.

„A lépés ugyanakkor nem befolyásolja a Kongresszus múlt hónapban jóváhagyott 26 milliárd dolláros kiegészítő segélyét. Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Izrael biztonságának és önvédelemhez való jogának támogatása mellett,” – közölte  az amerikai védelmi miniszter.

Kohavi – az abszolút győzelmet nem érjük el néhány hónap alatt, évekbe telik

Az Izraeli Védelmi Erők volt vezérkari főnöke, Aviv Kohavi hivatalából való távozása után először beszélt nyilvánosan a helyi zsidó közösségekkel egy amerikai konferencián, a zsidó állam közelmúltbeli biztonságpolitikáját befolyásoló katonai döntésekről és következményeiről.

Az előadás kiszivárogtatott felvétele szerint, Kohavi rávilágított a gázai háborút érintő stratégiák és célok ellentmondásos jellegére.

• stratégiai prioritások tekintetében, a volt vezérkari főnök kijelentette – „nem tekintettük Gázát egzisztenciális fenyegetésnek, Irán volt a legfontosabb prioritásunk.” Emellett, a kialakult helyzetre gyakorolt politikai hatást illetően, úgy véli, a belső ellentéteket az ellenfelek lehetőségként fogják fel.

Ugyanakkor, a jelenlegi célkitűzésekkel kapcsolatban kijelentette, jelenleg a harcok céljai ellentmondásosak, és nincs mód a foglyok kiszabadítására a háború felfüggesztése nélkül. Kohavi rávilágított a Hamász felszámolása és a túszok hazatérését egyidejűleg előtérbe helyező izraeli célok kontrasztjára, mondván, hogy míg néhány hónappal ezelőtt úgy vélte a kettő nem áll ellentmondásban egymással, most már kevésbé hiszi, hogy mindkét célt egyidejűleg el lehet érni.

• „Nem hiszem, hogy van mód a túszok visszahozatalára a háború egy időre történő leállítása nélkül,” – tette hozzá, elismerve, nehéz elfogadni a tényt, hogy néhányan nem térhetnek vissza.

A Hamász ellen hivatali ideje alatt alkalmazott taktikára utalva, Kohavi hangsúlyozta – „soha nem ígértük, hogy elrettentjük az elkövetkező évekre, de még az elkövetkező hónapokra sem,” miközben utalt a sűrűn lakott területeken jelentkező kihívásokra.

A jövőt illetően, a volt vezérkari főnök úgy ítéli meg, hogy nem lenne nehéz ürügyet találni egy 2.0 háborúhoz, hangsúlyozva ugyanakkor, – „nem hiszem, hogy hónapok alatt elérhetjük a teljes győzelmet, felejtsék el, évekbe telik.”

Politika

A Szakszervezet vezetője ismét új választásokra szólított fel

A Hisztadrut [Szakszervezet] vezetője, Arnon Bar-David, a Szimchát Tóra-i mészárlások és háború kitörése óta eltelt időszak alatt immár másodjára szólítja fel Binjámin Netanjahu miniszterelnököt előrehozott választások kiírására, egyúttal jelezve, hogy ellenkező esetben akár országos sztrájk meghirdetése révén fog rásegíteni a döntésre.

A Jediot hírportál rendezvényén felszólaló Bar-David ismét megerősítette korábbi álláspontját, miszerint Netanjahu és kormánya „nem kerülheti el a felelősséget” az október hetedikei kudarcokért.

„A felelősség a döntéshozókat terheli, és nem látom, hogy megpróbálnák rendbe hozni a helyzetet,” – tette hozzá, arra utalva, hogy a kormány nem tudta kiszabadítani a terroristák által elrabolt és azóta is fogvatartott túszokat, ami újabb heves utcai tüntetéseket váltott ki.

A Szakszervezet nagy befolyással rendelkező vezetője, továbbá kijelentette, hogy nem bízik a kormányban, amelynek tagjai többnyire elutasították a felelősségvállalást az októberi kudarcokért, majd kijelentette – „megegyezéses választásokat követelek, amelyek véget vetnek a káosznak Izrael államban.”

Az elmúlt háborús hónapok közvélemény-kutatásainak eredményei szerint az izraeliek többsége a politikai hatalom legitimitásának megerősítését támogatja, és annak ellenére, hogy a miniszterelnök pártja, a kormányzó Likud azt állítja, hogy a koalíció a teljes négy évet ki fogja tölteni, Bar-David is csatlakozott a többséghez, és új választások kiírására szólított fel.

Az általános sztrájk meghirdetésére vonatkozóan, a megfelelő időzítésre hívta fel a figyelmet, mondván most nem segítene a munka felfüggesztése.

„Amennyiben olyan helyzetbe kerülünk – és ez teljesen az izraeli kormányon múlik, – amikor is nem törekszik túszalkura, akkor szerintem nagyobb nyomást tudunk gyakorolni, és nagyobb lesz a káosz, mind a polgárok, mind a munkavállalók részéről,” – tette hozzá.