Reggeli hírek – kis rafahi offenzíva, közvélemény és Szmotrich populista húzásai

ujkeletlive

Biden – Holokauszt Emléknap és Rafah

Joe Biden amerikai elnöke kedden ismét elítélte az egyetemeken zajló Izrael-ellenes tüntetéseket, és az antiszemitizmus vad hullámzását, elutasítva a tüntetések visszatérő motívumát – a Hamász október 7-i támadásának tagadását.

„Nem 75 évvel később, hanem mindössze hét és fél hónappal később, és az emberek máris elfelejtik, hogy a Hamász szabadította el ezt a terrort, hogy a Hamász volt az, aki brutálisan bántalmazta az izraelieket, hogy a Hamász volt az, aki túszokat ejtett és tart fogva. Nem felejtettem el, ahogyan Önök sem. És nem fogunk felejteni,” – közölte Biden az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum éves megemlékezésén tartott beszédében.

Az elnök nyilatkozata a Hamász által elfogadott, de módosított túszalku vázlata körüli kirobbant incidens, és nyomában a rafahi szárazföldi hadművelet elindítása közepette hangzott el.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton kijelentette, hogy Washington Izrael számára világossá tette, miszerint a rafahi hadművelet lebonyolításának módja befolyásolni fogja a gázai háborúval kapcsolatos amerikai politikát, és annak ellenére, hogy a Biden-kormányzat mély aggodalmát fejezte ki egy nagyobb izraeli katonai invázió lehetősége miatt az övezet déli részén fekvő városban, a Fehér Ház jelenleg úgy gondolja, hogy a rafahi átkelő elfoglalására irányuló izraeli hadműveletet jelen fázisában Biden nem tekinti olyan „töréspontnak,” ami a gázai háborúval kapcsolatos amerikai politika megváltoztatásához vezethet, – jelentette az Axios két amerikai tisztviselő nyilatkozatára hivatkozva. Ugyanakkor, a Fehér Ház figyelmeztett arra, hogy amennyiben a műveletet Izrael kiterjeszti vagy kicsúszik az ellenőrzés alól, és az izraeli erők behatolnak Rafah városába, átlépi az elnök által elfogadott határokat.

Előzmények – a kelet-rafah városrészein elindított izraeli offenzíva
állítólag szoba került Biden és Netanjahu hétfői telefonbeszélgetése során, és az elnök nem ellenezte az Egyiptommal közös átkelő gázai részének elfoglalását, állítja az Axios egy magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva. John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságíróknak kedden tartott tájékoztatóján megjegyezte, hogy a telefonbeszélgetés során, Biden üzenete Netanjahunak arra összpontosított, hogy ellenzi a Rafah városa elleni nagyszabású szárazföldi műveletet, amely veszélyeztetné a civilek életét.

Mindazonáltal, Kirby megerősítette – „nem úgy írták le, mint egy nagyobb szárazföldi műveletet.” Izrael állítólag közölte az Egyesült Államokkal miszerint a rafahi átkelőnél végrehajtott művelet korlátozott terjedelmű és idejű lesz, azzal a céllal, hogy megakadályozza a Hamász fegyvercsempészését az Egyiptommal közös határon keresztül, – állítja a Fehér Ház, hozzátéve, hogy a kormányzat elsősorban arra összpontosít, hogy Izrael minél hamarabb újra megnyissa a Kerem Salom, valamint a rafahi átkelőt a segélyek övezetbe való bejutása érdekében.

Két magas rangú amerikai tisztviselő szerint az izraeliek azt is világossá tették, hogy a rafahi átkelőt azért akarják elfoglalni, hogy a túsztárgyalások során nyomást gyakoroljanak a Hamász vezetőjére, Jechije Szinwárra, ugyanakkor Izrael szerint a rafahi átkelő stratégiai fontosságú a terrorszervezet számára.

A Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetés során Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok figyelemmel fogja kísérni a műveletet, – azaz annak korlátozását, ugyanakkor Washington fontolóra vette, hogy felfüggeszti az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat, vagy bizonyos amerikai fegyverrendszerek használatát feltételekhez köti, amennyiben a miniszterelnök úgy dönt, hogy mégis kiterjeszti az offenzívát Rafahban, – közölték amerikai tisztviselők. A legutóbbi figyelmeztetés azt követően történt, hogy, a Biden-kormányzat az október hetedikei támadások után először, a múlt héten felfüggesztette az Izraelnek szánt, amerikai gyártmányú lőszerek szállítmányát.

Az Axios jelentését alátámasztja az Al-Araby Al-Dzsadid katari-barát lap tegnapi riportja, miszerint az Izraeli Védelmi Erők előzetesen tájékoztatta az egyiptomi felet a Rafahba való belépési szándékáról.

Továbbá a Biden-kormány csak néhány napra adott „zöld utat” Izraelnek egy korlátozott szárazföldi hadművelethez, hogy ,,győzelemképet” szerezve kielégítse a Netanjahu-kormány szélsőjobboldali minisztereit. Ha azonban a hadművelet nem fejeződik be időben, az amerikai kormány felfüggeszti a lőszerszállítmányokat Izraelnek.

Túszalku, háború és közvélemény

Az izraeliek többsége úgy véli, hogy a Hamásszal való túszmegállapodás megkötése az ország legfőbb nemzeti prioritásának kellene lennie, fontosabbnak, mint a terrorszervezet elleni katonai művelet megindítása Rafahban, – derül ki az Izraeli Demokrácia Intézet legutóbbi felméréséből.

A hónap elején végzett felmérés szerint az izraeli zsidók 56 százaléka a megállapodás megkötését tartja fontosabbnak, mint a Hamász utolsó megmaradt gázai fellegvárának lerohanását, míg 37 százalékuk szerint a katonai akciónak kellene elsőbbséget élveznie. Politikai nézetek alapján, a centrista válaszadók körében 92,5 – illetve 78 százalék támogatja a megegyezés prioritását, míg a jobboldalon állók 55 százaléka a hadművelet megindítását részesíti előnyben, emellett az izraeli arabok 88,5%-a inkább a megállapodást részesíti előnyben, mint a rafahi szárazföldi inváziót.

A legfrissebb kutatás eredményei jelentős változást jelentenek a korábbi felmérésekhez képest. Az intézet februárban közzétett kutatásai szerint összességében az izraeliek 51%-a támogatta a túszok kiszabadítását a Hamász teljeskörű felszámolásával szemben.

A 13-as csatorna tegnap este közzétett felmérése szerint a válaszadók 44%-a véli úgy, hogy Izraelnek nem kellene beleegyeznie a Hamász által legutóbb elfogadott tűzszüneti megállapodásba, míg 41% szerint bele kell egyezni, a válaszadók 15%-a pedig nem tudja.

Emellett 44% úgy véli, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek nem érdeke a túszalku, 41% szerint megállapodást akar, és 15% nem tudja. Továbbá, a többség – 56% úgy gondolja, hogy Netanjahu számára személyes politikai túlélése fontosabb, mint a túszok szabadon bocsátása, 30% szerint az elraboltak szabadon bocsátása fontosabb a miniszterelnök számára, mint a túlélése

Továbbá, a válaszadók többsége – 52% úgy véli, hogy a Rafah elleni nagyszabású művelet nem jelenti az abszolút győzelmet, míg 30% szerint, igen. A megkérdezettek 40% szerint Gantznak és Eizenkotnak a kormányban kellene maradnia, 34% pedig úgy véli itt az ideje a kilépésnek.

A közvélemény-kutatás fő kérdése, miszerint, amennyiben ma lennének a választások és anélkül, hogy a politikai rendszerben a pártok jelenlegi összetétele változna, a Beni Gantz vezette Nemzeti Egység 30 mandátumra lenne jogosult, míg a Netanjahu vezette Likud 19 helyet tudna szerezni. A Jáir Lapid vezette Jes Atid – 15, az Itamar Ben-Gvir vezette Ocma Jehudit – 12, az Avigdor Lieberman vezette Jiszráel Beiteinu – 10, az Árje Deri vezette Sász – 10, a Jichák Goldknopf vezette Jahadut HaTora – 7, a Becalel Szmotrich vezette Vallásos Cionizmus – 6, a Manszúr Abbász vezette Ra’am – 6 helyet nyer, végezetül az Ajman Odeh vezette Hadash-Ta’al – 5 mandátumra lenne jogosult.

A Balad (2,9%), a Munkapárt (2,5%), a Meretz (2,1%) és a Gideon Sza’ar vezette Új Remény (1,5%) nem lépné át a választási küszöböt.

Összességében: az ellenzék együttesen 61, míg Netanjahu blokkja 54 mandátumot szerezne.

Emellett a válaszadók többsége úgy véli, hogy sem a hadsereg vezérkari főnökének, illetve a Sábák főnökének jelenleg nem kellene magas rangú tisztviselőket kineveznie, hasonlóképpen, a válaszadók többsége nem szeretné, hogy Netanjahu és Galant nevezze ki a Sábák következő vezetőjét, illetve a vezérkari főnököt.

Gazdaság – és Szmotrich

Azt követően, hogy hónapok óta emelkedik az üzemanyag ára, és az élelmiszer nagyvállalatok is újabb áremelést jelentettek be, az elmúlt napokban Becalel Szmotrich pénzügyminiszter többször is elutasította a Binjámin Netanjahu miniszterelnök azon kérését, hogy megvitassák a megélhetési költségek csökkentésének módjait. Az elutasítás oka, hogy Szmotrich ilymódon próbált nyomást gyakorolni a kormányra a rafahi katonai akció elindítására, – jelentette kedden a Ynet hírportál, kormányzati forrásokra hivatkozva.

A jelentés szerint a pénzügyminiszter azzal utasította el a miniszterelnököt, hogy „először bevonulnunk Rafahba, és csak azután foglalkozunk az üzemanyagárakkal.” Netanjahu hivatalának többszöri nyomására Szmotrich végül nagy nehezen beleegyezett egy szerdai találkozóba a miniszterelnökkel, hogy megvitassák a kérdést.

A Ynetnek nyilatkozó kormányzati forrás elmondása szerint, Szmotrich nem szívesen foglalkozik a minisztériumának napirendjén szereplő kérdésekkel, hozzátéve – „a pénzügyminiszternek mindenekelőtt pénzügyminiszterként kell működnie, és nem szabad elhanyagolnia a felelősségi körébe tartozó kérdéseket.”

A hírportál megkeresésére, Szmotrich hivatala azt nyilatkozta: „a pénzügyminiszter a nap 24 órájában a gazdaság irányításával van elfoglalva,” –  kifejtve, hogy a háború kritikus szakasza, amelyben Izrael jelenleg is van, szükségessé tette, hogy a közelmúltban közte és a Netanjahu között zajló megbeszélések a kizárólag a miniszter azon követelésére összpontosítsanak, hogy „folytassák a háborút és azonnal lépjenek be Rafahba.”

„A győzelem egzisztenciális szükséglet, de gazdasági szükséglet is. Mert győzelem nélkül nincs biztonság, biztonság nélkül pedig nincs gazdaság,” – állítja Szmotrich hivatala, hozzátéve, hogy a pénzügyminiszter szerint a megélhetési költségek elleni küzdelem mindig is a kormány egyik legnagyobb kihívása volt, és az is marad, és a megoldás elsősorban az akadályok és a szabályozás megszüntetésében, a monopóliumok felszámolásában és a piac verseny előtti megnyitásában rejlik. Ennek érdekében a pénzügyminiszter támogatjaa a „ami jó Európának, az jó Izraelnek” törvényt, és létrehozott egy bizottságot az élelmiszerpiaci koncentráció vizsgálatára.

És a tények

Május elsején éjfélkor a kormány újabb üzemanyag áremelést jelentett, ilymódon év eleje óta, folyamatosan ötödik egymást követő hónapban összességében közel egy sékellel emelkedett a benzin ára, megközelítve a 2022 júliusában az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett 8,08 sékeles kritikus értéket.

Az áremelkedési hullámhoz csatlakozva a Tnuva tejipari óriás szintén a hónap elején bejelentette, hogy a Függetlenség napja után átlagosan 10% -kal emeli a szabályozatlan tejtermékek, valamint a Sunfrost, a Tirat Cvi és a Mama Csirke márkák termékeit, miközben a bejelentés előtti reggelre már megemelte a tejtermékek [4,48%] árát az árszabályozási rendelet alapján.

Ilymódon, a nem szabályozott tejtermékek átlagosan 3,5%-kal, a Sunfrost termékek 4,5%-kal, a tejcsemegék 4,2%-kal, a Mamma Csirke 9,8%-kal, és a Tirat Cvi termékei 9,6%-kal emelkednek.

A Tnuva azt követően jelentette be az árváltozásokat, hogy a rivális Tara is árat emelt, azzal indokolva a lépést, hogy már egy ideje, és főleg a háború kezdete óta elnyeli a nyersanyagok, és az előállítás egyéb költségeinek növekedését.

A Coca Cola izraeli cége a Central Bottling Company Israel szintén tegnap közölte, hogy felemeli a Tara tejtermékek, valamint a szénsavas italok, és az alkoholos termékek árát, azaz a nem árszabályozott tejtermékek árai május 19-én átlagosan 3,2%-kal emelkednek.