ujkeletlive
Túszalku – eddig patthelyzet
A Reuters hírügynökség riportja három forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Izrael és a Hamász terrorszervezet nagyjából egyetért az egy hónapos tűzszünet időtartama alatt történő izraeli túszokért cserébe palesztin foglyokat illetően. Ugyanakkor, a források hozzátették, hogy a végső megállapodást a felek azon nézeteltérései hátráltatják, hogy miként lehetne véglegesen véget vetni a gázai háborúnak.
A kezdeti tűzszünet hosszával kapcsolatos nézeteltérések körülbelül 30 napra szűkültek, miután a Hamász eleinte a harcok több hónapos beszüntetését javasolta. A terrorszervezet azonban nem hajlandó továbblépni mindaddig, amíg nem állapodnak meg a tartós tűzszünet jövőbeli feltételeiről.
További ellentéteket jelent, hogy amíg Izrael arra törekedne hogy lépésről lépésre, a fogolycsere egy-egy szakaszáról tárgyaljon, a Hamász mindent magában foglaló „csomagegyezményt” akar elfogadtatni, amely a kezdeti szakaszban még a túszok szabadon bocsátása előtt egy állandó tűzszünetet biztosítana, közölte az egyik forrás.
Eközben, a Reutersnek nyilatkozó egyiptomi források szerint folyamatban van a Hamász meggyőzése egy 30 napos tűzszünetet elfogadását illetően, amelyet állandó tűzszünet követne. Mielőtt beleegyezne a kezdeti tűzszünetbe, a terrorszervezet azonban garanciákat kér arra, hogy az alku második szakasza valójában megvalósul.
Izraeli nem hajlandó tárgyalni a háború olyan befejezéséről, amely nem foglalja magában a Hamász felszámolását.
A jeruzsálemi vezetés egyik ajánlata szerint, véget vetne a háborúnak, amennyiben a Hamász eltávolít az övezetből hat magas rangú vezetőt, köztük Jahíje Szinwart és Mohammed Deifet, erősítette meg a Reuters a korábban a David Barnea kémfőnök és Antony Blinken által is felvetett javaslatot, hozzátéve, hogy a Hamász teljes mértékben elutasította a javaslatot.
Katari és egyiptomi közvetítőkön keresztül tárgyalt másik javaslat szerint az összes túsz szabadon bocsátása érdekében, Izrael akár két hónapig tartó tűzszünetet biztosítana, emellett megegyezés alapját képezi az egyes fázisok során elengedett izraeli túszok után hány palesztin foglyot engednének szabadon, majd külön tárgyalásokat folytatnának a foglyok nevét illetően.
A harcok ideiglenes beszüntetését illetően, Izrael állítólag vállalná az Izraeli Védelmi Erők átcsoportosítását olymódon, hogy egy részüket kivonnák az enklávé fő, civilek által lakott központjaiból, és lehetővé tennék a lakosság fokozatos visszatérését Gáza városába és az övezet északi részére.
Mindezen túlmenően, Izrael egyértelművé teszi, hogy nem egyezik bele a háború befejezésébe, ahogyan abba sem, hogy az izraeli börtönökben lévő mind a 6000 palesztin foglyot szabadon engedjék, emellett a Reuters izraeli forrásokkal nem tudta megerősíteni a riportban elhangzottakat.
Diplomácia
Azt követően, hogy néhány nappal a soá világnapja előtt az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova hosszú közleményben relativizálta a holokauszt zsidó néphez fűződő pusztítását, majd azzal vádolta Németországot, hogy Izrael nevében harmadik félként beavatkozott a hágai Bíróság „népirtási” ügyében, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újabb támadást indított Izrael ellen.
Az amerikai CBS-hálózatnak hétfő este sugárzott, az ukrán háborúval kapcsolatos mindent átfogó interjújában, amelynek átiratát az orosz külügy honlapján másnap tették közzé, Lavrov a Hamász által október 7-én elkövetett terrortámadásához hasonlította az izraeli hadsereg invázióját a gázai övezetben, emellett kijelentette, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak igaza volt, amikor azt mondta, hogy a terrortámadás „nem légüres térben történt.„
„Ha válaszul a terrortámadásokra, amelyeket határozottan elítélünk, mint ahogy elítéljük az izraeli civilek elleni 2023. október 7-i támadást is, ha válaszul ezekre a terrortámadásokra figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius normákat, és kollektív büntetési eszközöket alkalmaznak, akkor attól tartok, hogy ez mindkét oldalon barbárabb harcmodorra történő meghívás jelent. Minden oldalon. Meg vagyunk győződve róla.”
„Tudják, Antonio Guterres úr, amikor ezek az elfogadhatatlan terrortámadások 2023. október 7-én történtek, elítélte őket, ugyanakkor azt mondta, nem légüres térben történtek… és azt mondta nincs mentség a 2023. október 7-i barbárságra. De nem hiszem, hogy az a tény, miszerint erre nincs mentség, ez egy mentség a nem kevésbé barbár harci eszközökkel rendelkező carte blanche-ra.”
A gázai konfliktus tovább terjedését illetően az orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy „kérdezzék az amerikaiakat. Ők azok, akik kiterjesztik a konfliktust a Vörös-tengerre, akik agressziót indítottak Jemen ellen.”
Emellett, Lavrov kitért a szíriai támadásokról szóló jelentésekre is, amelyek során az iráni Forradalmi Gárda magas rangú tagjai vesztették életüket, mondván, – „határozottan felszólítjuk az izraelieket, hogy hagyják abba a szíriai támadásokat, beleértve a damaszkuszi és aleppói repülőtereket is, ami megszakítja a humanitárius segélyek szállítását, mellesleg felszólítjuk őket, hogy hagyják abba a politikai gyilkosságokat.„
„Damaszkuszban az Iszlám Forradalom Iráni Testületének több tisztjét találta el egy rakéta, nyilvánvalóan izraeli. Természetesen fel kell emelnünk a szavunkat, hogy ne engedjük meg a palesztinok kiszorítását a földjükről, és természetesen azt sem, hogy ez a föld lakhatatlanná váljon. Mint ahogy sok környezettudós is figyelmeztet erre,” – tette hozzá Lavrov.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott megbeszélésen Gilad Erdan izraeli nagykövet válaszolt a jelen lévő Lavrovnak.
„Albániát iráni kibertámadás érte, és mint mindannyian tudjuk, Oroszország iráni drónokat használ civilek megölésére Ukrajnában. Az iráni terrorizmus mindannyiótokat el fog érni. Ezt mindannyian tudjuk, még Oroszország is, aki együttműködik Iránnal.
Háború – gazdaság
A gázai háború kitörését követően, és annak ellenére, hogy a két ország közötti kapcsolatok korábban látványos javulásnak indultak, Törökország Recep Tayyip Erdogan elnökkel az élen a zsidó állam ellen fordult, amelynek következtében Izrael októberben visszarendelte diplomatáit Törökországból, miután Erdogan háborús bűnök elkövetésével vádolta Izraelt. Később Törökország is visszahívta nagykövetét Izraelből.
A két ország vezetői között zajló üzengetéseken túl, Ankara diplomáciai intézkedéseket hozott Izrael ellen, többek között támogatta a hágai Nemzetközi Bíróságon felhozott vádakat, majd magasabb fokozatra kapcsolva gazdasági téren is lépéseket tett, annak érdekében, hogy törölje Izraelt az export – célországok listájáról.
A tavalyi év során Törökország 13. legnagyobb exportpiaca Izrael volt, 5,42 milliárd dollár értékű forgalommal. Azáltal, hogy Izraelt levette a célországok listájáról, Törökország azt üzeni, hogy felhagy a zsidó állam irányába történő kereskedelem és az Izraellel együttműködő vállalkozások támogatásával. Továbbá, a török kereskedelmi minisztérium leállítja az Izraellel közös konferenciák támogatását.
Az Izrael elleni intézkedéssel egy időben Törökország törölte Irakot, Szudánt, Mozambikot és Kongót, emellett olyan országokat is felvett az exportcélpontok listájára, mint a Hamász – közeli Algériát.
Az elmúlt években a virágzó török-izraeli gazdasági kapcsolatok jelentős áru és turistaforgalmat jelentettek. 2023-ban Törökország 5,42 milliárd dollár, míg 2022-ben 7 milliárd dollár értékben exportált árukat Izraelbe. Az izraeli Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Izrael 2023-ban 1,5 milliárd dollár, míg 2022-ben 2,5 milliárd dollár értékben exportált Törökországba.
A török idegenforgalmi minisztérium adatai szerint 2022 novemberében 68 000 izraeli látogatott Törökországba, míg 2023 novemberében ez a szám 1800-ra csökkent. 2023 január és november között 762 000 izraeli látogatott Törökországba, míg 2022 ugyanezen időszakában.
