ujkeletlive
Diplomácia – Blinken, Erdogan
Pénteki izraeli látogatása után Antony Blinken amerikai külügyminiszter tovább utazott Ammánba, ahol megbeszéléseket folytatott egyiptomi, jordániai, szaúdi, katari és emirátusi diplomatákkal, valamint a Palesztin Hatóság egyik magas rangú tisztviselőjével, az Izrael és a Hamász közötti háború, illetve a gázai civilek és a segélyek áramlását illetően.
Az arab diplomáciai össztűz ellenére Blinken eddig is kitartott, és az ammáni találkozón is megerősítette azon amerikai álláspontot, miszerint a Hamász október hetedikei pusztító támadását követően a tűzszünet sértené Izrael jogát és kötelezettségét, hogy megvédje polgárait.
Emellett hangsúlyozta, hogy a Biden-kormányzat továbbra is szilárdan kiáll Izrael önvédelemhez való joga mellett.
„Most az a véleményünk, hogy egy tűzszünet egyszerűen a helyén hagyná a Hamászt, aki képes lenne újraszerveződni, és megismételni, amit tett,” – tette hozzá, ugyanakkor megerősítette, miszerint az Egyesült Államok támogatja az izraeli műveletek „humanitárius szüneteltetését,” lehetővé téve a segélyek bejuttatását az övezetbe, a külföldi állampolgárok fokozott kijuttatását az enklávéból Egyiptomba.
Az Ammánban megjelenő arab tárgyalópartnerek szerint az amerikai külügyminiszter ígéretei nem mentek elég messzire, és elítélve a civil áldozatok számának növekedését, azonnali tűzszünetet sürgettek.
Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel való találkozója után Blinken elmondta, hogy megvitatták a „humanitárius szünetek” gondolatát, hogy biztosítsák a túszok szabadon bocsátását, valamint, hogy lehetővé tegyék a segélyek szétosztását az ostrom alatt álló enklávé lakossága között.
„Úgy véljük, hogy ezen erőfeszítések mindegyikét megkönnyítenék a humanitárius szünetek, a polgári lakosság biztonságát növelő és a humanitárius segélyek hatékonyabb és tartósabb eljuttatását lehetővé tevő helyszíni intézkedések,” – mondta Blinken újságíróknak, de izraeli oldalról nem nyert megerősítést a műveletek egy ideig tartó humanitárius szüneteltetése.
Emellett, Blinken találkozott Najib Mikati libanoni ügyvezető miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok azon komoly aggodalma hátterében, hogy a Hezbollah fokozzs az Észak-Izrael elleni rakétatámadásokat, és aktívabb szerepet vállal az Izrael és a Hamász közötti háborúban, az amerikai külügyminiszter köszönetet mondott Mikatinak, aki vezetői minőségében „megakadályozta, hogy Libanont belerángassák egy olyan háborúba, amelyet a libanoni nép nem akar,” – közölte az amerikai Külügyminisztérium.
Blinken a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökség vezetőjével is tárgyalt, és megköszönte Phillipe Lazzarininak, hogy csoportja „minden egyes nap rendkívüli munkát végez, amely a gázai palesztinok számára életmentő eszközként szolgál, nagy árat fizetve,” utalt arra, hogy az ügynökség mintegy 70 munkatársa vesztette eddig életét a háborúban.
Az amerikai külügyminiszter régióbeli következő útja Törökországba vezet, ahol Recep Tayyip Erdogan elnökkel, és más vezető tisztségviselőkkel fog tárgyalásokat folytatni, – közölte hivatala, azt követően, hogy Bahrein, és Jordánia után Törökország szombaton bejelentette, hogy visszahívta izraeli nagykövetét.
Erdogan: leírtuk Netanjahut
Törökország szombaton közölte, hogy konzultációra visszahívja nagykövetét, mondván, Izrael nem hajlandó beleegyezni a gázai tűzszünetbe. A török külügyminisztérium szerint Szakir Ozkán Torunlárt, „a Gázában kibontakozó humanitárius tragédia miatt hívják vissza, amelyet Izrael a civilek elleni folyamatos támadásai, és Izrael a tűzszünet elfogadására irányuló elutasítása okoz.”
Továbbá, Erdogan török elnök közölte, hogy megszakítja a kapcsolatot Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel Izraelnek a Hamász terrorcsoport elleni gázai akciói okán, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Törökország nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
„A kapcsolatok teljes megszakítása nem lehetséges, különösen a nemzetközi diplomáciában,” – érvelt. A török média szerint Erdogan hozzátette, miszerint „Netanjahu többé nem az, akivel beszélhetünk. Leírtuk őt.”
A sok vihart megért török – izraeli diplomáciai kapcsolatok újabb mélypontra kerültek, pedig néhány nappal az október hetedikei Hamász mészárlás előtt New Yorkban Erdogan és Netanjahu szívélyes találkozóján az izraeli miniszterelnök ankarai, illetve a török elnök jeruzsálemi útját tervezték.
A két ország közötti kapcsolat azonban ismét ellenségessé vált, azt követően, hogy Erdogan a Hamász terrorszervezet védelmére kelt, illetve Izrael válaszul közölte, hogy átértékeli kapcsolatait Ankarával, az Izrael és a Hamász közötti háborúval kapcsolatos egyre hevesebb török retorika miatt.
A török elnök kijelentette, hogy országa nemzeti hírszerző ügynökségének vezetője révén Törökország közvetítői erőfeszítéseket tesz a háború befejezése érdekében, majd hozzátette, hogy Netanjahu viseli az elsődleges felelősséget az erőszakért, illetve, hogy „elvesztette saját polgárainak támogatását.”
„Amit tennie kell, az az, hogy visszalép és véget vet ennek,” – mondta Erdogan, azt követően, hogy a múlt hét elején azt állította: „Izraelnek teljesen elment az esze,” majd háborús bűncselekményekkel vádolta meg a Hamász terrorcsoport ellen folyó háborúja miatt.
Erdogan, továbbá megfogadta, hogy Jeruzsálemet bíróság elé állítja a „Gázai övezetben elkövetett bűnök” miatt, bűnrészességgel vádolva az Egyesült Államokat és Európát, miközben nem tett említést a Hamász október hetedikei mészárlásairól.
Tüntetések Tel Avivban és Jeruzsálemben
Több ezren gyűltek össze szombat este Tel Aviv központjában, a nemrég átnevezett Foglyok terén, hogy támogatásukról biztosítsák a Hamász gázai terrorcsoport által elhurcolt több mint kétszáz túsz hozzátartozóit.
A Művészeti Múzeum előtt a résztvevők a Hamász terroristái által október 7-én elrabolt túszok képeit ábrázoló plakátokat tartottak a magasba azt követelve, hogy hozzák őket haza.
„Ha a miniszterelnök azt mondja, hogy Együtt győzni fogunk, akkor az együtt azt jelenti, hogy együtt a foglyokkal. Nincs tűzszünet az összes fogoly szabadon bocsátása nélkül,” – mondta az egyik felszólaló családtag.
A tüntetést megnyitó Ron Huldai, tel-avivi polgármester Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolásának 28 évvel ezelőtti évfordulójára emlékezett, mondván
„Rabin tudta, hogyan kell nehéz döntéseket hozni. Netanjahunak most szintén ezt kell tennie, és vissza kell hoznia az összes foglyot. Megértjük, milyen nehéz helyzet mindez,” – tette hozzá.
Gabi Jarkoni, a Gázai övezet határán fekvő Eskol regionális tanácsának vezetője, beszédében közvetlenül a gázaiakhoz fordult, megjegyezve, hogy sokan egykor azokban a kibucokban és más mezőgazdasági közösségekben találtak munkát, ahol október 7-én, a túlnyomórészt 1400 halálos áldozatot követelő mészárlás történt.
Emellett, Jeruzsálemben és több más településen is tüntettek, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy rosszul kezeli a háborút, illetve a túsztárgyalásokat, és lemondását követelték. A rendőrség összetűzésbe került a tüntetőkkel, három személyt letartóztattak.
Szmotrich – „a háború után mi fogjuk ellenőrizni Gázát. Egy sékelt sem fogok befektetni a déli területek védelmébe”
Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter a szombat kimenetele után a 12-es csatorna újságíró klubjában nyilatkozott, a háború árnyékában segítségért kiáltó polgármesterekkel folytatott megbeszélésekről, illetve a biztonsági vezetéssel folytatott vitákról.
A vallásos cionista frakció vezetője szerint, kiváló megbeszélés zajlott a kabinetben a Palesztin Hatóság visszatartott adóátutalásaival kapcsolatban, csütörtökön lezajlott vitáról.
„A kabinet hosszú utat tett meg. Meg kell értenünk, hogy nincs nagy különbség a Hamász és a Palesztin Hatóság között. Az arabok ugyanazok az arabok, és a föld ugyanaz a föld. A tenger, amelybe be akarnak dobni minket, az ugyanaz a tenger,” – közölte Szmotrich, miközben utalt az Egyesült Államok kérésére is, miszerint engedélyezzék a segélyeket Gázának, és egyértelművé tette, hogy „semmilyen körülmények között tilos üzemanyagot bevinni Gázába. Ez nem humanitárius esemény. A Hamász alagút-infrastruktúrája a kórházakat elérő üzemanyagra támaszkodik. Ha azt akarod, hogy a terroristák ott maradjanak, vagy ott haljanak meg, nem szabad üzemanyagot bevinni Gázába.”
A háború miatt sújtott gazdasági helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy október 8-án a teljes költségvetést leállította, és a jövő évre vonatkozóan új büdzsével fognak előállni, amely jelentős prioritásváltást tartalmaz. Szmotrich azt is hangsúlyozta, hogy igyekezett keményebben dolgozni a helyi hatóságok támogatásáért, mondván, hogy a kezdetektől a terepeken a hatósági vezetőkkel együttműködik.
„Amit tudunk adunk, de lehet, hogy nem kapnak eleget, és ez így van jól. Fordulhatnak hozzánk panaszokkal, elvégre ez a mi dolgunk,” – közölte, majd hozzátette, hogy egy sékelt sem fektet az gázai övezet melletti területek védelmébe, világossá téve, hogy a háború másnapján erre nem lesz szükség.
„A legfontosabb, hogy nem lesz többé Hamász, és hogy a Gázai övezet évekig az hadsereg hadműveleti irányítása alatt álljon, és ne térjünk vissza ugyanahhoz a tévhithez, ott [a határ mentén] leszünk, uralkodni fogunk, és megőrizzük a biztonságot.„
Végezetül, Szmotrich megígérte, hogy a háború után személyes felelősséget fog vállalni, de csak a saját nevében, mondván, „felvállalom a saját felelősségemet, és megosztom a nyilvánossággal minden döntésemet. Nem vállalom más felelősségét. Csak önmagammal számolok el, és vállalok felelősséget.”
