ujkeletlive

Gazdaság

Az S&P nemzetközi hitelminősítő intézet kedden bejelentette, hogy “stabilról” “negatívra” változtatta Izrael hitelminősítési kilátását, megjegyezve, hogy az előrejelzett változás elsősorban az Izraelt fenyegető geopolitikai és biztonsági kockázatok jelentős romlásával magyarázható a Hamász október hetedikei támadását követően.

“A negatív kilátás azt a kockázatot tükrözi, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború szélesebb körben elterjedhet, vagy a vártnál negatívabban befolyásolhatja Izrael hitelmutatóit.”

“Jelenleg azt feltételezzük, hogy a konfliktus a Gázai övezetre összpontosul és legfeljebb három-hat hónapig tart,” – áll a közleményben.

Az intézet továbbá elismeri, hogy nehéz megjósolni az események jövőbeli irányát, de jelenleg azt feltételezik, hogy a katonai konfliktus a Gázai övezetre összpontosul, és nem eszkalálódik az északi fronton.

Ugyanakkor a hitelminősítés leminősítésére kerülhet sor, amennyiben a katonai konfliktus jelentősen kiterjed, ami fokozott biztonsági és geopolitikai kockázatokat jelent Izrael számára.

Emellett a következő 12-24 hónapon belül a hitelminősítés csökkentésére kerülhet sor, amennyiben a katonai konfliktus hatása Izrael gazdasági növekedésére, költségvetési helyzetére, és fizetési mérlegére meghaladja a jelenlegi várakozásokat.

A S&P egyelőre nem veszi figyelembe az Izrael és a Hezbollah közötti esetleges háború eszkalálódását, de a becslések szerint az izraeli gazdaság összességében csökkenő teljesítményt fog mutatni az alábbiak alapján:

• folyamatos rakétatűz és az ebből eredő logisztikai zavarok közvetlen negatív gazdasági hatással járnak, ami a gazdasági tevékenység csökkenéséhez vezet
• több mint 300 000 tartalékos mozgósítása, amely Izrael lakosságának 3%-át teszi ki, csökken a munkaerő, és a kormány számára többletköltségek merülnek fel
• a gázkitermelés folyamatos leállítása a Gázához közeli Tamar gázmezőn
• a izraeli idegenforgalmi ágazatra gyakorolt negatív hatás a biztonsági helyzet, és a légi közlekedési útvonalak felfüggesztése miatt.
• a helyi beruházások, és a közvetlen külföldi befektetések várható csökkenéséből eredő közvetett hatások

A S&P Izrael AA-szintű hitelminősítését megerősítette.

Moody’s

A Moody’s a múlt héten szintén átfogó jelentést tett közzé, és bejelentette, hogy Izrael állam jelenlegi A1-es besorolású hitelminősítését felülvizsgálat alá helyezte a lehetséges leminősítés szempontjából.

Az intézet közleményében hangsúlyozta, hogy jelenlegi nyilatkozata eltér a minősítési közlemények közzétételének szokásos ütemtervétől, ami a geopolitikai és biztonsági kockázatok jelentős növekedésének tudható be Izraelben, és ami nagymértékben befolyásolja az intézet gazdasági és költségvetési teljesítményére vonatkozó előrejelzéseit. A következő minősítési közleményt a tervek szerint 2023. november 10-én teszik közzé.

Emellett az intézet a héten bejelentette, hogy öt izraeli bank besorolását leminősítésre vonatkozó felülvizsgálat alá helyezte, ami azt jelenti, hogy a Moody’s az elkövetkező hónapokban úgy dönthet, hogy a bankok betétjeinek besorolását A2-ről (ami az S&P-nél az A minősítésnek felel meg) alacsonyabbra csökkenti.

A Moody’s által vizsgált bankok: Leumi, Hapoalim, Discount, Mizrahi Tefahot, Első Nemzetközi Izraeli Bank.

Az intézet egy nappal korábban közölte, hogy felülvizsgálja három izraeli kötődésű energetikai vállalat – az Israel Electric Corp., az Energean, és a Leviathan Bond Co. minősítését.

Utazás – Idegenforgalom

A harmadik hete tartó háború gyakorlatilag megszüntette az izraeli idegenforgalmat. A légi közlekedési útvonalak felfüggesztése miatt az országba be illetve kiutazás hosszas várakozáshoz kötött, ha egyáltalán megvalósítható, mivel a légitársaságok többsége már törölte, vagy folyamatosan jelenti be járatainak felfüggesztését a biztonsági helyzetre való tekintettel.

A Delta Air Lines kedden közölte, hogy a régióban zajló konfliktus miatt november 15-ig minden járatát törli Izraelbe.

A hónap eleje óta a United Airlines, az American Airlines, illetve a Delta ideiglenesen felfüggesztette az Izraelbe irányuló közvetlen járatait.

A dubai Emirates Airlines szintén kedden jelentette be, hogy november 14-ig felfüggeszti a telavivi járatait.

“Szorosan figyelemmel kísérjük az izraeli helyzetet, és szoros kapcsolatban állunk az illetékes hatóságokkal. Ügyfeleink, személyzetünk és érdekelt feleink biztonsága az első számú prioritásunk,” – áll a társaság közleményében.

Jelenleg a három izraeli légitársaság – az El Al, az Israir és az Arkia – mellett mindössze néhány külföldi légitársaság indít járatokat.

Az El Al jelenleg – Kijevbe, Dubajba, Velencébe, Milánóba, Nápolyba, Rómába, Dublinba, Bostonba, Los Angelesbe, Miamiba, New Yorkba, Szófiába, Londonba, Tbiliszibe, Berlinbe, Münchenbe, Frankfurtba, Luxemburgba, Mumbaiba, Amszterdamba, Budapestre, Isztambulba, Athénba, Szalonikiba, Rodoszba, Tokióba, Montenegróba, Sarjaba, Marrakesbe, Barcelonaba, Madridba, Lisszabonba, Portoba, Prágaba, Marseillebe, Nizzába, Párizsba, Larnacaba, Bukarestbe, Moszkvába, Zürichbe, Bangkokba és Phuketbe indít járatokat.

Az Israir naponta indít járatokat Larnakába és Athénba, valamint heti két járatot üzemeltet Bakuba, Tbiliszibe, Batumiba és Dubajba. Izraelen belül az Israir naponta közlekedik Eilatba, vasárnap és csütörtökön napi két járat áll rendelkezésre.

Az Arkia légitársaság naponta indít járatokat Athénba és Larnakába. Emellett hetente háromszor Varsóba, Szófiába és Bukarestbe, illetve heti két járatot üzemeltet Taskentbe. Belföldön napi négy-öt járatot indít Eilatba.

A külföldi légitársaságok közül jelenleg

• a TUS Airways indít járatokat Larnakából Tel-Avivba, illetve Izraelből Athénba és Szalonikibe.
• a Blue Bird Athénba és Larnakába kínál járatokat
• a Flydubai Tel Aviv Dubai járatai működnek. Az Etihad Airways napi járatot üzemeltet Abu Dhabiba
• a Hainan Airlines Sanghajba indít járatokat
• a Uzbekistan Airways Taskentbe, a Georgian Airways Tbiliszibe, míg az Azimuth Airlines Oroszországba csatlakozó jaratokat üzemeltet.