Szmotrich – van pénzünk, és ezt most bőkezűen felhasználjuk

ujkeletlive

Becalel Szmotrich pénzügyminiszter és a tárca tisztviselői tegnap este bemutatták a az izraeli gazdaság számára kidolgozott háborús segélyezési tervet.

A felvázolt terv pontjai:

• támogatás nyújtása azon vállalkozások számára országszerte, melyek bevételei a biztonsági helyzet miatt visszaestek, fix költségeik fedezésére
• valamint bizonyos mértékű állami részvétel azon munkavállalók fizetésében, akik nem tudják elérni munkahelyüket

A terv alapján ismertett támogatás összköltsége 4,5 milliárd sékel, – közölte Szmotrich, hozzátéve, hogy a kifizetés forrása az ingatlanadó-kompenzációs alap lesz, amely jelenleg 18 milliárd sékelt tartalmaz.

Emellett, az összes többi intézkedést a költségvetésen belüli prioritások megváltoztatásával fogják finanszírozni, közölte a miniszter, azt ígérve, hogy a következő napokban a kiadási keret növelése is bevezetésre kerül.

„A terv első alkalommal tartalmaz kompenzációt a vállalkozások csökkent jövedelmét illetően, országos szinten – egy háborús esemény miatt. Ezenkívül a COVID-19 időszakból származó fizetés nélküli szabadság helyett a vállalkozások támogatást kapnak a bérköltségekben való részvételért. A részvételt a tényleges bérköltségek alapján számítják ki, az átlagbér felső határáig,” – áll Szmotrich közleményében.

A részleteket illetően, Slomi Heizler, a Pénzügyminisztérium főigazgatója szólalt fel, hangsúlyozva, hogy „jelenleg a legfontosabb dolog a teljes üzleti tevékenységhez való visszatérés. A megoldások egy része a kisvállalkozásoknak, más része pedig a nagyvállalatoknak kedvez. A terv arra a pontra vonatkozik, ahol most vagyunk, a jelenlegi helyzetnek megfelelő.”

Ami a támogatásokat illeti, az országot a déli és az északi határ menti településekre osztják fel, – amelyek közel vannak a kerítéshez, és a törvényben meghatározott egyik nyomvonal szerint teljes kártalanítást kapnak, illetve az ország többi részére vonatkoztatnak eltérő viszonyítási alapot.

• „Askelont a teljes kártérítésre jogosult területhez csatoljuk – ez egy olyan város, amely állandó tűz alatt áll, ilymódon a lépés kézenfekvő,” – tette hozzá Heizler

A terv második része az ország ezenkívüli, többi részére vonatkozik. Heizler szerint ez az első alkalom, hogy erre háborús időszakban kerül sor, és jelenleg olyan kritériumok kidolgozása van napirenden, amelyekkel azokat a további területeket határozzák meg, ahol az ország egészénél magasabb kártérítést adható.

A támogatás alapelveire vonatkozóan, Sáj Aharonovich, az Izraeli Adóhatóság új igazgatója ismertette az igénylés feltételeit.

„Összehasonlítjuk a vállalkozások bevételi jelentéseit a tavalyi év ugyanezen időszakának jelentéseivel. Azon vállalkozás, amelyik havonta jelent, és 12,5%-os vagy annál nagyobb csökkenést mutat fel, jogosult lesz a támogatásra. Ezután megvizsgáljuk a vállalkozás fix költségeit, amelyhez a vállalkozás ráfordításainak egy bizonyos százalékát vesszük alapul. Megvizsgáljuk az egész 2022-es évre vonatkozó költségeket, és az összeget elosztjuk tizenkettővel, hogy megkapjuk a vállalkozás havi inputját, ilymódon a tavaly évi inputkomponens 18%-ára lesz jogosult, ami legfeljebb 400 millió sékel bevételig terjedő felső határra korlátozódik, ami körülbelül 100 nagyvállalkozástól eltekintve szinte az összes izraeli vállalkozást lefedi,” közölte Aharonovich.

Szmotrich elismerve, hogy a kezdeti időszakban voltak nehézségek, kijelentette, hogy mára a kormány teljes mértékben felkarolta a túlélőket és az északi lakosokat.

• „A kabinet háborús költségvetéséért felelős kabinet külön foglalkozik a rehabilitációs terület adminisztrációjával. Kezdeti 1 milliárd sékelre, és több tucat álláshelyet különítettünk el. Minden eszközt biztosítunk az ország ezen részének helyreállításához, – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, miszerint bővíteni fogjuk a költségvetési hiányt, ami az 3% helyett, talán 3,5% lesz, ami nem katasztrófa.”

Ami a Szmotrich által bagatellizált költségvetésihiány – különbséget illeti, a várakozások szerint a hiány 2024-ben jóval magasabb, a GDP 7-8%-a körül lesz, emellett a Pénzügyminisztériumban még a háború kitörése előtt is úgy becsülték, hogy a jövő évi hiány eléri a 3%-ot, a gazdaság lassulása, és a kormány igazságügyi átalakításának hatása miatt – megjegyzendő, hogy az eredeti hiánycél 1,3% volt, ilymódon a pénzügyminiszter jóslata, amennyiben 2024-re gondol, semmiképpen sem megvalósítható, különösen, ha valóban törvénybe akarja iktatni a megemelt kiadási korlátot.

Továbbá, Szmotrich szerint programja sokkal szélesebb körű, mint a Netanjahu kormány által a Covid-járvány idején bevezetett, mivel – „arra törekedtünk, hogy a válaszlépéseket pontosabbá tegyük. Tudom, hogy nem tökéletes, de fontos volt gyors, azonnali tervet megfogalmazni, amely már októberben is alkalmazható lesz. Az izraeli gazdaság erős, és képes fenntartani a katonai és polgári háborús erőfeszítéseket, amennyire szükséges… Van pénzünk, és ezt most bőkezűen felhasználjuk mindenre, amire szükség van. Mindent leállítottunk a költségvetésben, ami nem volt fontos, és mindent a háború szükségleteire, és a gazdaság támogatására fordítunk. A következő napokban a Kneszetben megemeljük a költségvetési keretet, és maximális rugalmasságot teremtünk magunknak.”

Jogev Gardos, a Pénzügyminisztérium költségvetési igazgatója szerint a háború elején még mindig nagy a bizonytalanság, de a Polgárőrség utasításai szerint a legtöbb vállalkozás tovább működhet, ami fontos a nemzeti ellenálló képesség és a háborús erőfeszítések szempontjából.

• „A pénzforgalom területén több milliárd sékel értékű könnyítést kaptak a vállalkozások. Elhalasztottuk az áfa befizetését, és ma döntöttek a negatív jövedelemadó kiterjesztéséről 300 ezer személyre vonatkozóan, decembertől. Ugyanakkor dolgozunk a tartalékos katonák azonnali kifizetésein. A támogatás célja, hogy a vállalkozások tovább működjenek. Az a vállalkozás, amely tovább működik, többet nyer, mint az, amelyik abbahagyja a munkát és támogatást kap. Ami magát a támogatást illeti, a támogatásra azok a vállalkozások jogosultak, amelyek forgalma nem haladja meg a 400 millió sékelt. Az a vállalkozás, amelynek bevétele két hónap alatt 25%-kal, vagy egy hónap alatt 12,5%-kal csökkent, segítséget kap. A nagyobb vállalkozások pénzforgalmi támogatásban részesülnek. Ez a háború költséges lesz, sok kiadással jár majd, és még nem tudjuk, hogy mennyivel. A hiány növekedni fog, és a dolgok természeténél fogva az állami bevételek csökkenni fognak. Mindenekelőtt a harcokra, de a támogató tevékenységekre is jelöltünk ki forrást. Minden itt elköltött sékelt utólag kell majd előteremteni, és a kamatköltségek magasak. Jól át kell gondolnunk a lépéseinket,” – tette hozzá Gardos némiképp ellentmondva Szmotrichnak.

A javasolt vázlat, amelyet a gazdaság különböző tényezőivel folytatott tárgyalások alapján fogalmaztak meg első hallásra óvatos kritikákat és némi ellenállást váltott ki. Roi Cohen, a Lahav – Önálló Vállalkozók és Üzleti Szervezetek Szövetségébek elnöke, a héber médiában azzal érvelt, hogy „a Pénzügyminisztérium által az önálló vállalkozók és a vállalkozások kompenzációjára kidolgozott keret fényévekre van a területről eredő igényektől, és jelentős szakadék van a nagylelkű kéz magas szavai és a segíteni akarás és a tényleges valóság között.” Elmondása szerint azon fog dolgozni, hogy jelentősen megváltoztassa a vázlatot, hozzátéve, hogy az önálló vállalkozóknak felajánlott összegek túl alacsonyak, és nem fedezik az állandó költségeket.

• „Azt mondtam nekik a költségvetési osztályon, hogy egy közepes állapotban lévő vállalkozás nehéz helyzetben lévő vállalkozássá válik, és egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás kritikus helyzetben lévő vállalkozássá válik. Sajnos a pénzügyminiszterrel folytatott párbeszéd nem hozott eredményt, és ismét olyan formulák születtek, amelyek megakadályozzák, hogy a károsult vállalkozások segítséget és valódi segítséget kapjanak, amely lehetővé teszi számukra a túlélést. Hogyan hangzik az, hogy egy önálló vállalkozó, akinek a jövedelme nullára csökkent, csak fix költségeinek [részbeni] megtérítését kapja, megélhetési támogatást nem? Nem létezhetsz egy olyan országban, ahol szavak és ígéretek vannak, pénzre van szükséged a bankszámládon.”

Dubi Amitai, az üzleti szektor szervezetének elnöke üdvözölte a pénzügyminiszter gyors reagálását és a vázlat bemutatását, „az üzleti szektor igényeiben azonban még mindig vannak hiányosságok. Remélem, hogy a közeljövőben, még a pénzügyi bizottságban folytatandó megbeszélések előtt megállapodásra jutunk,” – tette hozzá.

Ron Tomer, a Gyártók Szövetségének elnöke, illetve a Munkaadók és Vállalkozások Elnökségének vezetője szerint: „ez egy lépés a helyes irányba, de a terv még mindig sok vállalkozást és több százezer munkavállalót hagy megválaszolatlanul. Sok munkavállaló nem dolgozik az oktatási rendszer leállítása, a védett zónák, és a tartalékok hiánya miatt, így fizetés nélkül találhatják magukat. Bár fontos az askeloni boríték teljes kompenzációja, és egy másik ígéretes pont az államilag garantált hitelprogram, de ez túl kevés, és messze nem nyújt átfogó megoldást a vállalkozások számára, amelyek jelenleg alig tudják tartani fejüket a víz felett,” – nyilatkozta a héber médiának.