ujkelet.live
Gali Barahav-Miara főügyész hétfőn közölte a Legfelsőbb Bírósággal, hogy támogatja a Binjámin Netanjahu miniszterelnök cselekvőképtelenné nyilvánítását megakadályozó törvény végrehajtásának késleltetését.
Miről szól: A márciusban elfogadott törvény az Alaptörvény: A Kormány kvázi alaptörvény módosítása, amely kimondja, hogy a miniszterelnököt csak egészségügyi okokból lehet alkalmatlannak nyilvánítani a szolgálatra.
- A törvény erre két módot kínál: a miniszterelnök maga közli, hogy fizikailag vagy szellemileg nem képes ellátni feladatait. A másik opció, hogy a kormány tagjainak 75%-a akarata ellenére kéri a felmentését, ami a Kneszet 80 tagjának jóváhagyásával lép életbe.
- A sorok között: A törvényt látszólag azért szorgalmazta a kormány, hogy a bíróság vagy a főügyész ne tudja felmenteni Netanjahut a a folyamatban lévő korrupciós perével kapcsolatos 2020-ban aláírt összeférhetetlenségi megállapodás megsértéséért, amiért részt vesz koalíciója igazságügyi reformtervének előmozdításában.
Érvelés: A bíróság által kiadott ideiglenes intézkedésre adott válaszában, amely arra utasította a kormányt és a Kneszetet, hogy magyarázzák meg, miért nem szabad elhalasztani a törvény hatályba lépését, a főügyész azt írta, hogy „egy alaptörvény nem szolgálhat magánforrásként az etika és a büntetőjog területén a személyes kérdések félresöprésére”.
Hozzátette, hogy „kihasználták az alaptörvények módosításának könnyűségét [Netanjahu] olyan személyes jogi szükségleteire, amelyek a miniszterelnöki szolgálatához kapcsolódnak, miközben bűncselekményekkel vádolják”.
Baharav-Miara továbbá azt mondta, hogy a törvény hatálybalépésének legalább a következő kneszetig történő elhalasztása lehetővé tenné egy szélesebb körű, előremutatóbb mechanizmus létrehozását.
Következő lépés: A Legfelsőbb Bíróság szeptember 28-án tárgyalja a törvény ellen benyújtott beadványokat, 11 bíróból álló bővített testülettel.
A bíróság által kiadott végzés arra a pontra összpontosítja a vitát, amikor a törvény hatályba lép, és jelzi, hogy nem kívánja megsemmisíteni a törvényt.
EMLÉKEZTETŐ
A Legfelsőbb Bíróság augusztusban tárgyalta a törvényt, szimpla háromfős bírói testülettel – Eszter Hajut főbíró, Uzi Vogelman és Jichák Amit bírákal.
Egy homályos jogi helyzetet tisztázott: Az élőben közvetített meghallgatáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök képviselője, Michael Ravilo ügyvéd ragaszkodott ahhoz, hogy a törvény célja megfelelő, és azzal érvelt, hogy egy demokráciában elképzelhetetlen, hogy meg nem választott tisztviselők távolítsanak el egy miniszterelnököt a hatalomból.
- Ravilo visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a törvényt kifejezetten Netanjahura szabták, mondván, széles körben alkalmazható bármely jövőbeli miniszterelnökre, és tisztázza a felmentéssel kapcsolatos, korábban tisztázatlan jogi helyzetet.
Szkeptikus: Eszter Hajut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azonban „egyértelmű”, hogy a törvényt Netanjahu miniszterelnök javára tervezték.
Hajut Mose Szaada likudos képviselőt idézte két nappal a törvény második és harmadik olvasatban történő elfogadása előtt: ,,’Ez kétségtelen, ezért iktattuk törvénybe, igazad van’, mondta a Munkapárt képviselőjének, Efrat Rajtennek. ‘Mit gondolsz – mondja neki –, ‘hogy azért alkottuk meg, mert hirtelen észbe kaptunk és azt mondtuk, hú, ez a törvény nem világos? A Netanjahu-incidens miatt tettük’. Ennél nem lehet egyértelműbben fogalmazni” – hangsúlyozta Hajut.
De mások mást mondtak: Ravilo rámutatott, hogy annak ellenére, hogy egyes koalíciós parlamenti képviselők a jogalkotási folyamat során kijelentették, hogy a törvény Netanjahu számára készült, más parlamenti képviselők, például a likudos Ofir Katz azt mondta akkoriban, hogy a törvény célja a miniszterelnöki hivatal mint intézmény jogi státuszának tisztázása, és nem Netanjahuról szól.
Mi legyen? A meghallgatáson Hajut Vogelmannal és Amittal együtt több alkalommal is feltette a kérdést, hogy a jogszabály végrehajtásának késleltetése megoldaná-e ezt a problémát.
Alaptörvény-krízis: Vogelman a tárgyalás során kitartott amellett, hogy a Legfelsőbb Bíróság rendelkezik az alaptörvények feletti bírósági felülvizsgálati jogkörrel, annak ellenére, hogy azok kvázi alkotmányos jellegűek.
- Amit bíró Ravilónak címezve: ,,Ha a szennyvíz felárat alaptörvényként definiálják – Ön szerint meg van kötve a kezünk az ügyben, mert alaptörvény?
- Ravilo: ,,Igen.”
Fontos kijelentés: ,,A kormánynak tiszteletben kell tartania a Legfelsőbb Bíróság döntését – még ha az ellentétes is a véleményével”- mondta Ravilo ügyvéd.
