ujkelet.live
A Hiddus idei évi vallási és állami indexének adatai szerint egyre markánsabb az izraeli ultraortodox és szekuláris közösségek közötti szakadék.
A minden évben Ros Hásána előtt közzétett szisztematikus és mélyreható időszakos áttekintés az izraeli felnőtt lakosság vallási és állami kérdésekkel kapcsolatos nézeteit elemzi.
A tavaly évvégén megalakult új kormány vallás és állam területén tett különböző kezdeményezései közül a lakosság a következőket tartja a leginkább vitathatónak
- a szombati tömegközlekedés;
- az ultraortodox oktatásban az alaptanterv szerinti tanulmányok kötelezővé tétele, pozitív és negatív költségvetési ösztönzőkkel,
- a párkapcsolat hivatalos bejegyzése azon párok számára, akik nem köthetnek házasságot Izraelben – megjegyzendő, hogy a lakosság túlnyomó többsége a házasságkötés szabadságát támogatja mindenki számára,
A felmérés továbbá azt is szemlélteti, hogy a lakosság többsége támogatja a nem ortodox zsidó felekezetek, valamint a női és egalitárius imacsoportok egyenlő státuszát a Nyugati Falnál. A fontossági sorrendet tekintve azonban ezek a kérdések csak a lista végén szerepelnek néhány koalíciós megállapodásban.
A felnőtt zsidó lakosság mindössze 19%-a válaszolta azt, hogy a felsorolt kérdések közül egyik sem fontos számára, ezen belül a szekuláris válaszadók mindössze 4% válaszolta, hogy számára egyik kérdés sem fontos
A legerősebb társadalmi elkötelezettségre világít rá, miszerint a lakosság 71%-a támogatja a szombati közlekedést, emellett 78%-a támogatja a jesiva tanulók besorozását.
A háredi és szekuláris közösségek között egyre mélyülő szakadékot olyan közelmúltbeli incidensek fokozták, mint a szombati közlekedéssel, illetve az ultraortodox fiatalok katonai szolgálati mentességeiről szóló viták. Az izraeli diskurzusban régóta fennálló nézeteltérések idén lényegesen erősödtek, amint azt az idei felmérés eredményei is mutatják.
A felmérés rávilágít arra is, hogy az izraeliek belefáradtak a jesiva tanulók finanszírozásába, a válaszadók 69%-a támogatja a jesiva-finanszírozás csökkentését, vagy teljes megszüntetését, annak ellenére, hogy a kormány úgy döntött, hogy növeli a támogatást. Továbbá annak ellenére, hogy a kormány támogatja az ultraortodox oktatást, a felnőtt zsidók 77%-a ellenzi ezt a kedvezményes oktatási formát.
Továbbá, házassági preferenciák szerint míg a válaszadók 53%-a még mindig az ortodox házasság felé hajlik, a szekulárisok 24%-a részesíti előnyben a virtuális „utahi házasságot” a Zoomon keresztül, illetve 30%-a támogatja a formális házasság nélküli együttélést.
Emellett, a Legfelsőbb Bíróságba vetett bizalom 36%-ra csökkent, a jelentős visszaesés az igazságszolgáltatásba vetett közhit potenciális válságára utal, amely kapcsolatban áll a közelmúltbeli vitatott döntésektől kezdve a kormányzati szervek iránti általános bizalmatlanságig.
E feszültségek közepette 62% támogatja a diaszpóra zsidó szervezetek fokozott szerepvállalását a vallásszabadság és a pluralizmus előmozdítása érdekében Izraelben, de a jelentés számos más lényeges kérdésre is rávilágít, mint például a vallástudomány közoktatásba való beemelése illetve a nők szerepe a vallási szertartásokban.
Az Index felmérése ugyanakkor rávilágít nyújt az izraeli zsidó identitás mibenlétét is figyelembe véve.
Amennyiben az izraeli zsidó identitás kategóriáinak „hagyományos” megközelítése alapján, azaz figyelmen kívül hagyva a vallási felekezeteket vesszük alapul, a felmérés szerint a válaszadók 65%-a szekulárisnak vallja magát, ezen belül „hagyományos-nem vallásos” [48%], illetve 17%, mint akiknek a vallással és az állammal kapcsolatos közpolitikai álláspontja hasonlít a szekulárisokhoz, továbbá 11% ultraortodoxnak, 11% vallásos cionistának, 13% hagyományos vallásosnak vallja magát.
Abban az esetben, ha az Izraelben működő vallási felekezetekkel való azonosulás az alapkérdés, a többség [57%] nem társítja magát egyetlen felekezethez sem, míg 19% cionista ortodoxnak, 11% ultraortodoxnak, 11% reform/konzervatívnak, illetve 2% cionista ultraortodoxnak vallja magát.
A Hiddus következtetése
Az index és az elmúlt tíz év adatainak összehasonlítása azt bizonyítja, hogy az izraeli közvéleménynek elege van a vallási kérdésekben fennálló „status quo-ból,” ami ellentmond számos politikus elkoptatott retorikájával, amely Izrael „hagyományos, vallásos beállítottságú többségéről” szól. Félremagyarázzák az igazságot, és félrevezetik a zsidó vezetést, azt állítva, hogy az izraeli zsidók többsége fenn kívánja tartani az állam vallási kényszerét a sábát, a házasság, a kásrut, a „ki a zsidó” és más kérdésekben.
Az Index meggyőző és következetes adatai cáfolják az igazságnak ezt az öncélú elferdítését. A közvélemény támogatja a vallási pluralizmust, és egy széles, polgári koalíciót részesít előnyben, amely nem engedelmeskedik az ultraortodox pártok diktátumának, amint azt az elmúlt néhány évben és a legutóbbi választási ciklusokban általunk és mások által végzett számos felmérés is mutatja.
Az izraeli közvélemény többsége azonosul és reméli a Függetlenségi Nyilatkozat vallásszabadságra és egyenlőségre vonatkozó ígéretének teljes megvalósulását. Az izraeli zsidók értékelik a diaszpóra zsidóságával való partnerséget, valamint a mesterséges uniformizálás helyett a valódi egység előmozdítását.
