ujkelet.live
Az amerikai Citigroup befektetési bank szerint, bár az igazságügyi reform jelentősen kihat a potenciális növekedésre, más kormányzati döntések, mint a költségvetési előirányzatok és az oktatáspolitika szintén negatív hatással lesz a közeljövőben tapasztalható gazdasági tevékenységre.
A Citi tegnap közzétett legfrissebb elemzése hangsúlyozza: ,,az izraeli igazságügyi reform körüli közelmúltbeli felfordulás kérdéseket vetett fel a gazdaságra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Bár a gazdasági tevékenység zavarai rövid távon hatással lehetnek a növekedésre, a súlyosabb hatás a középtávú potenciális növekedésre valószínűsíthető, amelyet 4,0%-ról 3,4%-ra módosítunk. Sajnos nem nehéz elképzelni a potenciális GDP-növekedés további csökkenését. Ez végül minden eszközosztályra hatással lenne, és felvetné a hitelbesorolás leminősítésének lehetőségét.”
Az elemzés szerint az igazságügyi reform elutasításával kapcsolatos, a növekedésre gyakorolt rövid távú hatás leginkább a gazdasági tevékenység zavaraiból eredhet. A tüntetések és az utcai blokádok a következő hónapokban és negyedévekben zavarhatják a gazdasági életet, és a hatás számos ipari szektorban érezhető lesz. A gyártóknak problémás ellátási láncokkal és megszakadt export-folyamatokkal kell szembenézniük, az éttermek szenvedhetnek a tiltakozások okozta zavaroktól, az idegenforgalmi ágazatban a foglalások visszamondására kerülhet sor, illetve számos ágazatban a sztrájkoló alkalmazottak, az ügyfelek és a munkavállalók valószínűleg nem tudnak elérni a munkahelyekre vagy az értékesítési pontokhoz.
“Mindezek ellenére a zavarok nem véglegesek,”- közli a Citi, és az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést egyelőre mérsékeltebben, 3,3%-ról 3,1%-ra csökkentette.
A befektetési bank azonban rávilágít, hogy a növekedés visszaesése, nem feltétlenül csak az igazságügyi rendszer átalakítására irányuló törvények miatt következik be, ezért középtávon – a 2024-es GDP-növekedési előrejelzést 3,3%-ról 2,8%-ra csökkenti.
Moody’s: Borús gazdasági kilátások
Továbbá, a Citi hangsúlyozza, hogy az igazságügyi reform jelentős hatással van a potenciális növekedésre, számos egyéb kormányzati döntés, mint például a költségvetési előirányzatok és az oktatáspolitika hatással lesznek Izrael jövőbeli gazdasági tevékenységére, kiemelve az alábbi tényezőket:
– az izraeli növekedésnek árt a munka termelékenységének csökkenése, amelyet többek között a munkaerő-piaci részvétel és a foglalkoztatás alacsonyabb aránya befolyásol, mivel az ultraortodox szektor az ország leggyorsabban növekvő népességcsoportja. Az elemzés ennél a pontnál kiemeli „a jelenlegi kormány elkötelezettsége a háredi munkaerőpiaci részvétel növelése iránt hiányosnak tűnik. A 2023/24-re jóváhagyott költségvetés csökkenti az erre való ösztönzést, és gyengültek a jesivák azon követelményei, miszerint az állami finanszírozás feltételeként munkaerőpiaci szempontból releváns tárgyakat tanítsanak.”
– az alacsonyabb potenciális GDP, az izraeli technológiai szektorba történő visszagofott külföldi befektetések miatt a sékel erejére is hatással lesz.
– az Izraeli Nemzeti Bank monetáris politikáját illetően, a Citi a várható eredményeket szintén a potenciális GDP csökkenésében látja, kiemelve: ,,egyrészt az alacsonyabb potenciális növekedésnek alacsonyabb semleges kamatlábat kell eredményeznie, mivel az alacsonyabb tőkehozamok azt jelentik, hogy a gazdaság túlfűtöttségének megállításához szükséges tőkeköltség alacsonyabb. Másrészt a csökkent potenciális GDP azt jelenti, hogy a gazdaság gyorsabban eléri a korlátait.”
Következésképpen – ,,az eredmény az lehet, hogy a Nemzeti Banknak gyakrabban kell majd reagálnia a kibocsátás ingadozására, azaz korábban emelheti a kamatokat, mivel a gazdaság gyorsabban túlmelegszik, de gyorsabban is csökkentheti, mivel a magasabb kamatok nagyobb kárt okozhatnak az alacsonyabb potenciális növekedés környezetében. Emellett,”hogy mindez miként jelenik meg a helyi hozamggörbéken és a hitelkamatokon, végső soron attól függ, hogy a megnövekedett kockázati felárak vagy az alacsonyabb irányadó kamatvárakozások kerülnek ki győztesen a kötélhúzásból, valamint, hogy teljesülnek-e a globális kamatokhoz viszonyított kamatparitási feltételek.”
Továbbá,
– ,,az alacsonyabb potenciális növekedés kedvezőtlenebb adósságdinamikát is eredményez, ami végső soron hatással lehet a hitelminősítésekre. Az izraeli államadósság irányáról szóló vitát azzal a megállapítással kell kezdeni, hogy Izrael kényelmes helyzetben van – az adósság/GDP-arány a járvány után meredeken csökkent, és 60,3%-os értékével közelít a 2019 végi 58,5%-os szinthez. Sőt, még a felülvizsgált alapeset szerint is az adósság/GDP aránynak tovább kell csökkennie.
Ugyanakkor, ha egy ilyen forgatókönyv konszenzussá válik, és romló intézményi minőségi mutatók illetve kevésbé támogató tőkeáramlási környezet kíséri, akkor valószínűsíthető a kilátások módosítása és a hitelbesorolás leminősítése,” – áll a Citi jelentésében.
A Nemzeti Bank szerdán közepesen alacsonyról közepesen magasra emelte az Izrael pénzügyi stabilitását fenyegető kockázati szintet.
