A szavazás után: Hogyan tovább?

0
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a heti kormányülésen 2023. január 8. Fotó: Amos Ben Gershom (GPO)

ujkelet.live

Benjámin Netanjahu miniszterelnök számításai nem váltak be tegnap és nem sikerült az összes jelölt elleni szavazás révén újabb hónapot nyernie a bírói kinevezéseket jóváhagyó testület tagjainak kiválasztását illetően. Végül két szék közé esve, az ellenzék jelöltje, a jes atidos Karine Elharrar mégis zöld utat kapott, köszönhetően négy koalíciós képviselő támogatásának – illetve egy tartózkodásának -, akik szembementek Netanjahu direktívájával.

A kormány által, eddigi összetételét tekintve sokat kritizált testület összeállítását az igazságügyi reformmal kapcsolatos kompromisszumra irányuló erőfeszítések kulcskérdésének tekintik, míg az ellenzék arra hivatkozik, hogy a hagyományok szerint, 1990 óta rendre egy ellenzéki és egy kormánypárti képviselő került megválasztásra. A több irányból is erősödő nyomásnak kitéve, a miniszterelnök hajlott a kétpárti kinevezésre, de a koalíción belüli tarthatatlannak tűnő belső feszültség miatt az összes jelölt elleni szavazással próbálta érvényteleníteni a tegnapra kiírt, egyébként titkos plenáris voksolást.

  • A bírókat kiválasztó bizottság a koalíció jelenleg befagyasztott tervének középpontjában áll a politikai hatalom bírói ellenőrzésének megszüntetésére.
  • Jelenleg kilenc tagból áll: két képviselőből (koalíciós és ellenzéki), két miniszterből, az Izraeli Ügyvédi Kamara két képviselőjéből és három legfelsőbb bírósági bíróból, köztük a bíróság elnökéből.
  • A bírók többségének kinevezéséhez öt szavazatos egyszerű többségre van szükség, míg a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásához hét szavazat szükséges.
  • Az egyik kulcsmomentum: A jövő héten az Izraeli Ügyvédi Kamara az eddigi politikailag legjelentősebb választást tartja, két olyan jelölt között, akik a Járiv Levin igazságügyi miniszter-féle reform ellenkező oldalain állnak.
  • Ha Effi Naveh-t választják Amit Becher ideiglenes vezető helyett, akkor ő valószínűleg két Levinnek kedvező bizottsági képviselőt nevez majd ki.
  • A négy politikussal (a terv az volt, hogy a két miniszter mellett két koalíciós képviselő legyen) és két ügyvédi kamarás képviselővel a koalíció megválaszthatná a Legfelsőbb Bíróság következő elnökét, amely után hét szavazattal rendelkeznének, és az ő döntésükön múlna a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztása.
  • Ha az ügyvédi kamara Bechert választja, aki nem támogatja a reformtervet, a koalíciónak kevesebb motivációja lett volna két koalíciós képviselői helyért harcolni.

A miniszterelnök saját kormányán belül azontúl, hogy Talli Gotliev megsértve a koalíciós fegyelmet nem volt hajlandó visszavonni nevét a jelöltek listájáról, további négy lázadó koalíciós képviselő a belső megegyezéssel szembe menve, megszavazta az ellenzék közös jelöltjét Karine Elharrar személyében.

Az ellenzék számára egyértelmű győzelem ellenére, a bírók kiválasztásával megbízott testület még sem tudja elkezdeni a munkát, mivel a kormánynak a tervezett kettő helyett jelenleg egyetlen képviselője sincs. Ilymódon, a bizottság tényleges felállításig az ellenzék befagyasztotta a Jichák Herzog rezidenciáján zajló tárgyalásokat, amely eddig biztosította az egyébként végleges olvasatra bekészített jogi reform egyes cikkelyeire vonatkozó törvényhozási folyamat felfüggesztését.

A héber médián kívül, a Kneszet és főleg a koalíció frakcióin belül is joggal vetődik fel a kérdés: mi következik ezután?
Értelemszerűen az lenne a következő teendő, hogy a koalíció dűlőre viszi bizottság második, kormány-jelöltjének megválasztását, amelynek elvileg 30 napon belül meg kell történnie. Előbb utóbb, a koalíciós tárgyalások során már eleve kijelölt Otzma Jehudit delegált, azaz Jichák Kreuzer személyében a választás nyilvánvalóan meg fog történni, de az igazi gond ezután, azaz a bizottság összehívásával fog kezdődni. A testület elnöke, Járiv Levin igazságügyi miniszter, aki a bizottság legitimitását eleve megkérdőjelezi, a jelenleg kialakult összetételét pedig határozottan ellenzi megtagadhatja a bizottság összehívását a jelenlegi összetételében, ami a bírák kinevezésének megbénulásához vezethet.

A másik kérdés, hogy mivel a kompromisszumos tárgyalásokat az ellenzék felfüggesztette, a koalíció megpróbálja-e egyoldalúan előmozdítani az igazságügyi reform egyes részeinek megszavazását, annak ellenére, hogy széles körű tiltakozásokat vonna maga után, újabb károkat okozva a gazdaságnak. Azt követően, hogy a tegnapi szavazásra sem tudta egyesíteni saját pártjának frakcióját, még nagyobb kérdés, hogy a miniszterelnök hogyan tud hatni a későbbiek során a koalíció dühös partnereire.

A kormányon belül kialakult pattanásig feszült helyzetben, Netanjahu koalíciós partnerei „árulóknak” nevezik a Likudot, a tegnapi fiaskó után, és a reformterv plénum elé terjesztését követelik. Egyes likudos képviselők, mint Miki Zohar kulturális és sportminiszter hasonlóan nyilatkozott, árulónak nevezve azokat, akik megszavazták Elharrart, kijelentette, hogy a tárgyalások befagyasztása után a koalíciónak most át kell vinnie a reformot.

Ezzel szemben, a 12-es csatornának nyilatkozó likudos képviselő szerint, ha Elharrar nem nyert volna elég támogatást, a tüntetések kiújultak volna, túlszárnyalva a március végi tetőfokot, hozzátéve azt is, hogy ezáltal: megmentettük Netanjahut Járiv Levintől.

Új Kelet Live Podcast különkiadása október 19-én Új Kelet Live

Podcast különkiadás
  1. Új Kelet Live Podcast különkiadása október 19-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 5-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 4-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 3-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei október 2-án
Megosztás

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .