ujkeletlive
Amerikai Vízummentességi program
Kétoldali diplomáciai forrásokra hivatkozva a Times of Israel izraeli hírportál egy olyan, elvileg a jövő hónapban elinduló kísérleti programról számolt be, amely által ellenőrizhető lesz az izraeli készenlét annak érdekében, hogy az amerikai – palesztinok szabadabban utazhassanak a zsidó állam területén, ami egyébként követelménye az őszre tervezett amerikai Vízummentességi Programba történő felvételnek.
Az úgynevezett tesztprogramot az amerikai törvényhozók és nem kormányzati szervezetek azon aggodalmai nyomán fogják bevezetni, miszerint Izrael várhatóan nem tartja be a VWP azon kikötését, hogy kölcsönös utazási jogokat biztosítson az amerikai palesztin, muszlim, arab illetve minden amerikai állampolgár számára, akik régóta állítják, hogy a hatóságok diszkriminálják őket és megkülönböztetve bánnak velük az izraeli belépéskor.
Tom Nides, az Egyesült Államok leköszönő izraeli nagykövete, támogatja azon törekvéseket, hogy az izraeliek akár 90 napra is beutazhassanak az Egyesült Államokba vízum nélkül, de már korábban is leszögezte, hogy Washington csak akkor veszi fel Jeruzsálemet a VWP-be, ha aláír egy olyan egyetértési megállapodást, amely a viszonossági kötelezettséget törvénybe iktatja, és a megállapodás megsértése esetén visszavető rendelkezéseket tartalmaz.
Emellett Nides hajlandó meghallgatni és közvetíteni a washingtoni arab szervezetek képviselői és az amerikai kormányzat között, akik szerint nincs konkrét megegyezés az iránt, hogy az izraeli határátkelőhelyeken minden amerikait méltányosan kezeljenek, annak ellenére, hogy az amerikai nagykövet nyilvánvalóan prioritásként kezeli az amerikai palesztinok belépésének engedélyezését Izraelbe, illetve a Ben Gurion repülőtér használatát.
Jelenleg palesztinok nem léphetnek be a Ben Gurion reptérre, és mivel a Palesztin Hatóság részére nem engedélyezett a saját repülőtér működtetése, így az utazás kizárólag Jordánián keresztül az ammáni reptérről lehetséges, az ezzel járó megnövekedett költségeket és utazási időt is beleszámítva.
A TOI riportja és az idézett források szerint Jeruzsálem formálisan beleegyezett abba, hogy az amerikai palesztinok a Ben Gurion repülőteret használva beléphessenek az országba, Washington azonban bizonyosságot szeretne, hogy a zsidó állam rendelkezik a kötelezettségvállalás betartásához szükséges rendszerekkel.
Ennek megfelelően azt kérik Izraeltől, hogy július elejétől egy hónapos próbaidőszakot indítva, az amerikai-palesztinok 90 napos beutazási engedélyt kérhessenek a Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT) vezetőjén keresztül, aki katonai összekötőként szolgál a palesztinokkal.
A próbaidőszak alatt bizonyosságot nyerhet, hogy a COGAT-hoz interneten benyújtott tömeges kérelmek alapján 90 napos utazási engedélyt biztosít, amelyet aztán sikeresen fel is tudnak használni, vagyis az amerikai-palesztinok ez idő alatt használhatják a Ben Gurion repülőteret, de az utazási engedélyek Tel-Avivba, Jeruzsálembe vagy bármely izraeli városba való utazásra is felhasználhatók.
A hadsereg által korábban letartóztatott kérelmező palesztinok esetében, Izrael biztonsági megfontolások alapján élhet az elutasítás jogával.
Az elképzelés szerint ezek az engedélyek az elektronikus utazási engedélyezési rendszerhez (ESTA) igazodnak, amelyet a VWP-ben részt vevő országok állampolgárai töltenek ki az USA-ba való belépéshez. Az ESTA kétéves érvényességet jelent, amely alatt az engedélyezett személyek tetszés szerinti, de legfeljebb 90 napos tartózkodásra léphetnek be anélkül, hogy újból kérelmezniük kellene. Kivételt képez, ha valaki túllépi a rendelkezésre álló időt, illetve illegális munkát vállal.
Az izraeli hatóságok, illetve a COGAT eddig nem erősítette meg a programot illetve elindításának időpontját. Amennyiben azonban a Netanjahu-kormány elfogadja az állítólag tárgyalások alatt lévő próbaidőszak bevezetését, gyakorlatilag azt jelentené, hogy az elvileg 24-48 órás átfutási idő alatt jóváhagyott engedéllyel rendelkező amerikai-palesztinok két éven keresztül szabadon be- és kiutazhatnak Izraelbe Júdea és Szamáriába.
Marokkó
A Reuters diplomáciai forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy az izraeli kormány állítólag fontolgatja, hogy elismeri Marokkó szuverenitását a vitatott nyugat-szaharai régió felett, ami egyben a két ország közötti kapcsolatok felértékelését is jelenti.
A Miniszterelnöki Hivatal és a marokkói Külügyminisztérium nem kommentálta a jelentést.
A két ország diplomáciai képviseletei jelenleg összekötő irodák formájában működnek, de a Nyugat-Szahara elismerését jelentő izraeli gesztus lehetővé tenné a teljes körű nagykövetségek megnyitását, illetve szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét.
A riport egy kabinetbeli forrásra hivatkozva azt állítja, hogy a tervről a Nemzetbiztonsági Tanácsban tárgyalnak, miközben Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó a héten marokkói látogatáson tartózkodik. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint Hanegbi szerdán találkozott Nasszer Bourita marokkói külügyminiszterrel, illetve magas rangú biztonsági tisztviselőkkel. A két fél megvitatta a külügyi és védelmi együttműködés megerősítését.
Marokkó a negyedik arab ország (Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Szudán), amely a Trump-kormány Ábrahám-egyezmény kezdeményezésének részeként normalizálta kapcsolatait, vagy elindította a folyamatot Izraellel, cserébe Rabat kulcsfontosságú engedményt kapott Washingtontól: a Nyugat-Szahara feletti szuverenitásának elismerését.
A két ország közötti kapcsolatok, az ország lakóinak visszafogottabb lelkesedése ellenére, a normalizálás bejelentése óta folyamatosan bővülnek. A múlt héten Miri Regev közlekedési miniszter marokkói látogatása kapcsán három közlekedési megállapodást írt alá a két ország közötti cserekapcsolatok megkönnyítése érdekében. A megállapodások lehetővé teszik az izraeli jogosítványok használatát a marokkói utakon, ösztönzik a két ország közötti közvetlen hajózást, és megkönnyítik a közúti biztonsággal és a közlekedési innovációval kapcsolatos cseréket.
A Jeruzsálem és Rabat közötti kétoldalú kereskedelem tavaly harmadával nőtt, miközben a hivatalos adatok szerint mintegy 200 000 izraeli látogatott Marokkóba.
Marokkó zsidó közössége 2500 éves múltra tekint vissza és az évszázadok során egyre növekedett, különösen a katolikus királyok által 1492 után Spanyolországból kiűzött zsidók megérkezésével.
Az 1940-es évek végén a marokkói zsidók száma mintegy 250 000 volt – a lakosság mintegy 10 százaléka.
Sokan elhagyták az országot Izrael 1948-as megalakulása után. A közösség nagysága jelenleg mintegy 2200 fő.
