ujkelet.live
Jelentősebb incidensek nélkül, ugyanakkor kisebb konfliktusok közepette zajlott tegnap este a bnei-braki demonstráció több ezer tüntető részvételével, akik a háredi közösség számára a kormány részéről történő kiugróan magas összegek juttatása ellen tiltakoztak. A koalíciós pénzek ilyen mértékű, a társadalom szekuláris rétegeit kiszorító és hosszú távon fenntarthatatlan elosztása a pénzügyminisztériumon belül is bírálatot váltott ki.
אלפים מוחים בבני ברק נגד העברת כספים לחרדים, תושבים חילקו מים ומאפים למפגינים https://t.co/RknTRIRMl2 pic.twitter.com/q9UBNWdRow
— ynet עדכוני (@ynetalerts) May 17, 2023
A tömeg a Ramat Gan Ayalon bevásárlóközpontnál gyülekezett és indult az askenázi ultraortodox negyedbe, ahol a helyi lakosok péksüteményt, vizet és sóletet osztott a tüntetőknek, hasonlóan a két hónappal ezelőtti felvonuláshoz.
תודה בני ברק. אף פעם לא מאכזבים! מקבלים את המפגינים עם כיבוד. ואייי הפוליטיקאים אוכלים את הלב. ככה ננצח את הפילוג שהם השרישו פה. דרך בני ברק. תודההה לכם♥️🔥 פיס pic.twitter.com/fAknOaACf7
— daniel amram – דניאל עמרם (@danielamram3) May 17, 2023
A héber média beszámolói és a közösségi oldalakra feltöltött képek alapján kisebb dulakodás alakult ki néhány tüntető és ellentüntető között, de a menet végül nagyobb incidensek nélkül zajlott le azt követően, hogy néhány helyi lakos szembeszállt a tüntetőkkel és megátkozta őket. A rendőrség őrizetbe egy férfit, aki több tüntetőre rátámadt, miközben az egyik tüntető eltépte egy ultraortodox helyi lakos kezében tartott Áruló baloldal feliratú táblát.
A Walla hírportálnak nyilatkozó egyik tüntető szerint a menet célja, hogy felhívják a figyelmet a különböző izraeli közösségek közötti igazságtalan kirekesztésre, amelyhez a kormány zöld utat biztosít, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a tiltakozás nem a háredi lakosság ellen irányul, hanem a vezetésük ellen, amely állandósítja az igazságtalanságot, ami hosszú távon nem jó az országnak.
Március végén a plénum első olvasatban jóváhagyta az ország 2023-24-es teljes költségvetését, amely szerint a kormány összességében az idei évre 484,8 milliárd, míg jövőre 513,7 milliárd sékelt kíván költeni, szemben a tavaly visszafogottabb 452,5 milliárdos kiadásokkal. A végső szavazás előtti utolsó napokban még van lehetőség az egyes frakciók érdekeltségi körei számára még több támogatást eszközölni, ugyanis az állami költségvetés elosztási mechanizmusa évek óta a politikai érdekeknek megfelelően történik.
A kabinet által vasárnap jóváhagyott koalíciós pénzek 13,7 milliárdos diszkrécionális keretéből,
* 3,7 milliárd sékel jut a jesiva bócherek ösztöndíjainak növelésére;
* 1 milliárd sékel a szefárd Sász vezetője, Árje Deri által bevezetni kívánt úgynevezett élelmiszer-utalvány program támogatására;
* 1,2 milliárd sékel a nem felügyelt azon magán oktatási intézmények számára, amelyek nem oktatnak olyan alapvető tantárgyakat, mint a matematika és az angol nyelv.
* ezenkívül, további forrásokat irányoznak elő az ultraortodox oktatásra, vallási épületek építésére, valamint a háredi zsidó kultúra és identitás támogatására.
A kormány további létezését biztosító kétéves költségvetés május 29.-ei végső határideje előtti utolsó napokban azonban mind a háredi, mint az Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter által vezetett Otzma Jehudit radikális jobboldali vallásos cionista párt azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazzák meg a büdzsét amennyiben nem kapnak még több pénzt.
המתיחות בקואליציה גוברת: משבר עמוק בין בן גביר לסמוטריץ', גם החרדים לוחציםhttps://t.co/0IVtAqQycg pic.twitter.com/daCWeBDvSe
— ynet עדכוני (@ynetalerts) May 17, 2023
A plénum-szavazásra előkészített kétéves költségvetés elfogadása előtt a pénzügyminisztérium aktualizálta makrogazdasági előrejelzéseit, megvágva az idei és a következő évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozásokat, illetve csökkentve az állami bevételekre vonatkozó előrejelzését, a világgazdaság visszaesése és a tervezett igazságügyi reformmal kapcsolatos növekvő bizonytalanság közepette, és arra figyelmeztetett, hogy az ígért pénzek a következő években több milliárd sékelnyi bruttó hazai termék kiesését eredményezhetik.
A Pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának vezetője, Jogev Gárdosz az ultraortodox férfiak és az arab nők munkaerő-piaci részvételi arányának növelését jelölte meg a zsidó állam munkaerőpiaca fő potenciális növekedési motorjaként az elkövetkező években. A tárca jelentése szerint 2022 végére a háredi férfiak munkaerő-piaci részvételi aránya 53% volt, szemben a nem vallásos zsidó férfiak 87%-ával. Izrael ultraortodox lakossága az ország teljes lakosságának mintegy 13,5%-át jelenti, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ultraortodox népesség jelenlegi 4%-os növekedési ütemét figyelembe véve ez az arány 2030-ra várhatóan 16% lesz.
A jobb oktatás és termelékenység, valamint a munkába járásra való ösztönzés megteremtése kulcsfontosságú Izrael folyamatos növekedése szempontjából, valamint az Izrael és a világ vezető országai közötti, egy főre jutó GDP-különbség csökkentése érdekében, – hangsúlyozta Gárdosz jelentésében.
Politika – Likud a Likud ellen
Háim Bibász, Modiin polgármestere, és emellett az önkormányzati hatóságok ernyőszervezetének elnöke, illetve a kormányzó Likud párt egyik vezető személyisége szerdán közzétett nyilatkozatában heves támadást intézett régi szövetségese, Benjámin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Bibász évek óta Netanjahu közeli bizalmasa és a Likud nagyhatalmú központi bizottságának egyik legerősebb hangja, de úgy ezúttal elvesztette a bizalmát Netanjahu december végén a radikális vallásos cionista és ultraortodox pártok támogatásával alakított kormányában, miközben ellenezi a koalíció egyoldalú törekvését az igazságszolgáltatás radikális gyengítésére, hasonlóan a napokban várhatóan szavazásra kerülő arnona bevételek újraosztásának tervét.
Ilymódon tiltakozásul, Bibász a héten nagyszabású önkormányzati sztrájkot indított a helyi ingatlanadóból származó bevételek kormány általi elkobzása ellen, amelyet a pénzügyi tárca állítólag újraosztana a szegényebb települések javára, illetve új lakások építésének ösztönzésére.
במסגרת המאבק נגד קרן הארנונה, שביתת השלטון המקומי תימשך כרגע עד יום חמישי.
— חיים ביבס – Haim Bibas (@BibasHaim) May 15, 2023
מערכת החינוך תוחרג ותחזור לפעילות מלאה, כדי לא לפגוע בהורים ובילדים. לא ניתן להם להיות בני ערובה של שר האוצר.
אנו נחריף את המאבק וננקוט בשורת בצעדים הבאים:
תוקפא עבודת ועדות תכנון ובניה
לא ינתנו היתרים…
A Becalel Szmotrich pénzügyminiszter által gründolt tervet az ellenzék a koalíciós pártok választóinak javát szolgáló lopásnak minősítette, emellett a Yedioth Ahronoth napilapnak adott interjúja kapcsán Bibász hangsúlyozta, hogy a Likud a szélsőséges pártok fogságába került, amelyek a végén megölik a pártot.
Ez nem egy széleskörű, jobboldali cionista kormány. Sokkal inkább olyan, amely kezdettől fogva minden lépését rosszul indította el, – derül ki a lap által előzetesként közölt interjúból, amely teljes terjedelmében pénteken kerül a nyilvánosság elé.
Amennyiben a szélsőségesek továbbra is lefelé húzzák a Likudot, és egyoldalúan akarják elfogadni a jogi reformot – ez lesz a vesztünk, – figyelmeztet. A reform ellen tiltakozókat a föld sójaként méltatta, és elégedettségét fejezte ki, hogy a tervet megállították egy pillanattal azelőtt, hogy a szakadékba értünk volna.
Bibász 2008 óta, mint a Likud képviselője egyben Modiin polgármestere, 2014 óta pedig a Helyi Önkormányzatok Szövetségének vezetője. 2007 és 2015 között ő irányította Netanjahu pártjának előválasztási kampányát, majd később 2020 körül kezdte el nyilvánosan bírálni a miniszterelnök politikáját.
Világosan kimondom a szavaimat, és nem félek kimondani őket, de abban a pillanatban, amikor kimondod az igazságot – baloldali leszel. Abban a pillanatban, hogy kimondasz valamit rád lőnek, – mondta Bibász, hozzátéve, hogy a kormánypártban sokan titokban egyetértenek vele, de félnek ezért hallgatnak.
Az igazságügyi reformmal kapcsolatban Bibász úgy véli, hogy akkor sem fogják újraindítani, ha a jelenleg elakadt kompromisszumos tárgyalások kudarcba fulladnak, ugyanis Netanjahut ez most kevésbé érdekli.
Végezetül, az Arnona Alapnak nevezett önkormányzati adóátutalást célba véve hangsúlyozta a kormány azon módszereit, miszerint megosztja a helyi önkormányzatokat.
Megpróbálták ezt a kiváltságos és a perifériára szorult izraeliek közötti harcként eladni, de a történet az, hogy a kormány azért hoz létre egy alapot, hogy kirabolja az állam lakosait. Ez szisztematikus lopás, és egy ilyen rendszerrel az ország össze fog omlani, – tette hozzá azzal érvelve, hogy szervezete márciusban megállapodott pénzügyminiszterrel az alap megszüntetéséről, és hogy annak múlt heti újraélesztése büntetés, amiért Bibász még mielőtt Netanjahu befagyasztotta volna a jogszabályt csatlakozott az igazságügyi reform elleni tiltakozó sztrájkhoz.
Szmotrich szerint Bibász lépett vissza az adóalapról múlt héten kötött megállapodástól, amelyet a Kneszet pénzügyi bizottsága egy viharos ülést követően hétfőn jóváhagyott, és most a kétéves állami költségvetéssel együtt a plénum elé kerül.
A terv a helyi vállalkozásoktól az önkormányzatok által beszedett ingatlanadó egy százalékát egy olyan alapba helyezné, amely a szerényebb kereskedelmi tevékenységet folytató és Izrael központjától távolabb fekvő települések megsegítésére szolgál.
A kritikusok azzal vádolják a koalíciót, hogy az alapokat a koalíciós partnerek ágazati követeléseinek – például az ultraortodoxok támogatására kívánja felhasználni, megjegyezve azt is, hogy telepes közösségek mentesülnek a befizetés alól, és az alapot úgy alakították ki, hogy az arab települések kisebb eséllyel részesüljenek belőle. Egy másik érv szerint a koalíció olyan közösségeket büntet, amelyek már befektettek vállalkozások vonzásába, és olyan pénzeket vesz el, amelyeket egyébként a szolgáltatások – például az oktatás és a kultúra – javítására fordítanának.
Két központi város polgármestere kedden figyelmeztetett, hogy nem fogják tartani magukat a kormány tervéhez. Givatajim polgármestere, Ran Kunik azt mondta, petíciót nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, ha a várost arra kérik, hogy tegyen pénzt az alapba, amely szerinte számos jogi hibát vet fel.
