ujkelet.live
A Legfelsőbb Bíróság elrendelte Joáv Gallant védelmi miniszternek, hogy engedélyezze a hétfő este megrendezésre kerül éves közös izraeli-palesztin emlékünnepségre meghívott mintegy 150 palesztin belépését az országba.
Gallant a kitiltással kapcsolatban anno a júdeai és szamáriai „összetett biztonsági helyzetre”, valamint arra a tényre hivatkozott, hogy általános zárlatot alkalmaznak a szóban forgó napon. Júdea és Szamária valamint a Gázai övezet határátkelőinek tervezett lezárása április 24-én volt az egyik oka, hogy a miniszter elutasította a Gyászoló Családok Fóruma által benyújtott közös emléknapi szertartás megtartására irányuló kérést.
A bíróság kemény hangú határozatában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Gallant döntése ellentmond két korábbi, 2018-ban és 2019-ben hozott bírósági ítéletnek, amelyek az akkori védelmi minisztereket arra utasították, hogy engedélyezzék a meghívott palesztinok részvételét a rendezvényen, mely immáron tizenhét éves múltra tekint vissza.
A baloldali Harcosok a Békéért a védelmi minisztertől, az Izraeli Védelmi Erők júdea és szamáriai parancsnokától és a Polgári Közigazgatásától kért beutazási engedélyt Izraelbe március közepén 169 palesztin számára.
Bár a Polgári Közigazgatás jóváhagyta néhány palesztin meghívott belépését, Gallant április közepén közölte, hogy megtiltja az összes palesztin részvételét.
A Főügyész Hivatala a kérelmezők oldalára állt, mondván, a Védelmi Minisztérium nem szolgáltatott bizonyítékot a korábbi határozatoktól való eltérésre vonatkozó döntéséhez.
„Sajnálatos, hogy ennek a bíróságnak a két korábbi beadványra hozott ítélete ellenére; annak ellenére, hogy nem indokolták meg, hogy a közelgő emléknap alkalmával miért nem hajtották végre ezeket a határozatokat; az illetékes szakmai testületnek számító Polgári Közigazgatás javaslata ellenére; annak ellenére, hogy a zárlat alól több ezer palesztinnal kivételt tettek; és a főügyész álláspontja ellenére immár harmadszor kell foglalkoznunk ugyanazzal a kérdéssel” – jegyezte meg írásos véleményében Jichák Amit bíró.
Amit bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy Gallant nem is kért független véleményt, miután a főügyész nem volt hajlandó támogatni minisztériuma álláspontját, vagyis a bíróságnak még csak magyarázata sem volt Gallant eredeti döntésére.
„Az emléknap az izraeli társadalom legérzékenyebb pontjait érinti, és jó okkal vannak, akik ezt szent napnak, világot megváltoztató napnak tartják a közvélemény nagy része számára”– írta Amit, hozzátéve: valószínű, hogy egyes izraeliek sértőnek tartják a közös izraeli-palesztin megemlékezést.
„De a közvélemény egy része érzéseinek megsértése ellenére el kell helyezni a gyászoló családok érzéseit és a közvélemény azon tagjait, akik azonosulnak a közös ceremónia programjával és céljaival. Az izraeli nyilvánosságban egyik félnek sincs monopóliuma abban, hogy egy gyászoló család kifejezhesse bánatát és fájdalmát az emléknapon” – írta a bíró.
Bár a védelmi miniszter jogosult döntést hozni biztonsági megfontolások alapján, az a tény, hogy a Polgári Közigazgatás jóváhagyta a kérelmet, és – amint arra a petíció benyújtói is rámutattak – a biztonsági helyzet ellenére naponta több ezer palesztint engednek be Izraelbe, azt jelenti, hogy nem sok oka volt Gallantnak a belépési kérelmek elutasítására, jegyezte meg Amit bíró.
Továbbá rámutatott, a gyászoló palesztinok hozzátartozói, akik belépést kértek a ceremóniára, nem terroristák, és nem vettek részt Izrael elleni támadásokban.
A ceremónia az elindítása óta mélyen ellentmondásos, különösen az izraeli közvélemény körében, a kritikusok azzal vádolják, hogy legitimálja a terrorizmust, és egyenlőséget tesz Izrael elesett katonái és az őket megtámadók között. Míg egyes palesztinok szerint a ceremónia egyenlőséget tesz az izraeli katonák és az elnyomott palesztinok között. Mások pedig minden párbeszédet elutasítanak az izraeliekkel.
[…] A Legfelsőbb Bíróság elrendelte Gallantnak a palesztinok beengedését […]