Begin – 40 évvel a drámai bejelentés után

ujkelet.live

40 év telt el a drámai pillanat óta, amikor Menachem Begin váratlanul bejelentette a minisztereknek a kormányülés elején, hogy nem tudja folytatni az ország vezetését. De a jelek már ott voltak egy évvel korábban: Az otthoni elszigeteltség, üres napirend, a rossz lelki és fizikai állapot és a tanácsadók, akiknek döntéseket kellett hozniuk helyette.

A 12-es csatorna hétvégén a hozzá legközelebb állókat szólaltatta meg, akik egy olyan miniszterelnökről meséltek, aki már nem funkcionált – anélkül, hogy erről bárki is tudott volna.

Begin hat évig és három hónapig töltötte be a miniszterelnöki posztot, mandátuma vége felé kezdett érződni állapotának romlása. A munkakörnyezetében tartózkodók azonban arról tanúskodnak, hogy hivatalba lépésekor sem volt kielégítő az állapota.

,,Menachem Begin beteg, szívproblémákkal küzdő emberként került a kormány élére. Egy férfi, merem állítani, bizonyos mentális problémákkal is” – mesélte Simon Shiffer a Yedioth Ahronoth politikai szakértője.

Súlyos eseménysorozat

Dan Meridor kabinettitkár és Azriel Nevo katonai titkár különösen közel állt Beginhez, és naponta kísérték miniszterelnökként. Tanúskodnak arról, hogy Begin számára az egyik legnehezebb időszak, amelyben nyilvánvaló, hogy mentális állapota romlott, az első libanoni háború volt.

• Begin népszerűsége hanyatlásnak indult, amikor kormánya küzdelmet folytatott a súlyos inflációval , és 1982-ben megkezdte az első libanoni háborút a Palesztina Felszabadítási Szervezet és más dél-libanoni terrorcsoportok ismételt, halálos támadásai után. Az izraeli védelmi erők Begin és Ariel Sáron akkori védelmi miniszter alatt bevonultak az országba, hogy kiűzzék őket.
• A háború tovább tartott az eredetileg ígértnél, és meghaladta eredetileg kitűzött céljait, vagyis egy 40 kilométeres ütközőzóna létrehozását a terroristák és Észak-Izrael között. Több száz izraeli katona meghalt, ami tömeges tiltakozásokhoz vezetett a hadművelet ellen.
• 1982 szeptemberében a bejrúti Szabra és Satila menekülttáborokban egy libanoni milícia mészárlást hajott végre.
• Az ugyanabban az évben létrehozott Kahan-bizottság egyetlen izraelit sem tekintett „közvetlenül felelősnek”, bár úgy találta, Izrael „közvetett felelősséggel bír” ezért a bizottság Sáron menesztését javasolta a posztról.
• Sáron kezdetben ezt megtagadta, és Begin sem volt hajlandó kirúgni.

Izrael legjobban megtervezett háborúja

,,A háború rontotta mentális állapotát, szörnyű depresszióba sodorta. Folyamatosan kapta a híreket a halálesetekről, újabb és újabb halálesetekről…” – emlékezett vissza Nevo. ,,Én voltam az az ember, akinek közölnie kellett vele a hírt. Emlékszem Szimcha Ehrlichre, aki akkoriban miniszterelnök-helyettes volt. Felhívott és azt mondta: ‘Azriel, megölöd Menachemet. Az üzenetek, amelyeket minden nap átadsz neki – megöli'”.

A háza előtt táblákat függesztettek ki, amelyeken ez állt: ,,Begin gyilkos!”. Naponta látta a háború elleni tüntetéseket és az otthona közelében elhelyezett, halottak számát jelző táblát.

Nevo kerülte Begin felébresztését az éjszaka közepén információk közlése miatt, de eszébe jutott egy reggeli hívás, mely során arról értesült, hogy Sáron már tájékoztatta a miniszterelnököt.

,,Tehát ebből látható, hogy a védelmi miniszter nem kímélte őt éjszaka” – mondta Nevo, hozzátéve, hogy egyetért azokkal, akik szerint Sáron szándékosan ébresztette fel a korai órákban.

„Reggel kimerülten érkezett. Láttam, ahogy a szomorúság úrrá lett rajta. Felelősnek tartotta magát miniszterelnökként.”

Ugyanebben az időszakban, 1982. novemberében újabb csapás érte: Az Egyesült Államokban tett diplomáciai látogatása során értesült, hogy Aliza, szeretett felesége elhunyt. Mindenki, aki ott volt, mint élete legnagyobb tragédiájaként írta le a történteket.

,,Soha nem bocsátotta meg magának, hogy nem volt ott, amikor Aliza elhunyt – folytatta Shiffer. „A megjelenései nagyon megritkultak. A kormányülések nagyon-nagyon fárasztóak voltak számára.”

Ezt Nevo is megerősítette: ,,Nagyon nehéz volt neki. Láttam magába roskadni.”

A miniszterelnök már nem ugyanaz, aki volt

,,A depresszió jelei kezdtek nagyon-nagyon egyértelművé válni” – mondta Dr. Ofer Groszbard klinikai szakpszichológus, a Begin család barátja, és a „Menachem Begin – egy vezető portréja” című könyv szerzője. Nemcsak a libanoni háború és felesége halála után kezdtek aggódni Begin lelki állapota miatt. A ’81-es választások előtt is voltak, akik hangulat ingadozásokról beszéltek.

„Az Altalena után sok tanúvallomás van arról, hogy depressziós volt, és nehéz volt kijönnie belőle. Dov Gruner felakasztása után elkezdte megszakítani a kapcsolatokat az emberekkel, elkezdett visszavonulni. Lefogyott” – részletezte. ,,Minden alkalommal, amikor erős válság van, akkor ez fokozódik, de legyüri. És idővel egyre többször történik, és egyre kevésbé jut túl rajta.”

• A szabadságharc alatt az Izraeli Védelmi Erők 1948 júniusában elsüllyesztették az Atalena hajót.
• A hajó nagy fegyverszállítmányt hozott Begin Irgun milíciája számára a háború alatt. David Ben-Gurion születőben lévő kormánya, amely ellentétbe került Beginnel, követelte, hogy a hajót és készleteit adják át a frissen megalakult Izraeli Védelmi Erőknek.
• Amint a hajó elérte a partot, majd zátonyra futott, összetűzés alakult ki, amely lövöldözéssel végződött a fedélzeten tartózkodó Irgun-tagok és a parton tartózkodó izraeli katonák között, akiknek elrendelték a hajó megsemmisítését.
• A fiatal Jichák Rabin parancsnoksága alatt álló erők a partról ágyúzással lángba borították a hajót. Az incidensben tizenhat Irgun-tag és három izraeli katona halt meg, a hajó rakománya pedig odaveszett.
• Dov Béla Gruner (1912-1947) magyar származású cionista aktivista volt és az Irgun tagja. Második művelete egy ramat gáni rendőrőrs elleni razzia volt, hogy fegyvereket szerezzenek az Irgunnak. Tűzharc alakult ki, mely során súlyosan megsérült. 1947. április 16-án a Brit Mandátum hatóságai kivégezték Palesztinában azzal a váddal, hogy „rendőrökre lőtt és robbanótölteteket helyezett el azzal a szándékkal, hogy az Őfelsége szolgálatában állókat megölje”.

,,Utolsó miniszterelnöki periódusa alatt Dan és én fedeztük őt, mert nem funkcionált” – mondta Nevo. Meridor: ,,Láttam a nehézséget, a súlyt. Hatásköröket adott át. Úgy éreztem, sok olyan dolgot csináltam, amit általában nem kellett volna. Azonban nem vettem át a helyét. Bár kevésbé volt aktív, inkább összeszedettebb, teljesen képben volt. Nem volt közönyös, de nem is tett fel túl sok kérdést.”

„Voltak idők, amikor úgy éreztem, hogy helyette döntöttem, utolsó miniszterelnöki periódusa alatt” – ismerte el Nevo.

Dr. Groszbard az akkori állapotáról: „Már nem ment el a kormányülésekre – bezárkózott otthon.”

Shiffer szerint az országot két olyan személy irányította, akik nem választott képviselők voltak: A kabinettitkár és a katonai titkár, akik valójában hozták a legfontosabb politikai döntéseket Izrael Állam érdekében.

,,Nem tudom tovább folytatni”

Végül a szavak, amelyeket később vele azonosítottak, elhagyták Begin száját: ,,Nem tudom tovább folytatni” – és 1983. augusztus 28-án a kormányülésen bejelentette lemondását.

„Úgy gondoltam, ennek kicsit korábban kellett volna megtörténnie. Az egész bagázs az asztal körül kiabálni kezdett: ‘Nem, nem! Majd mi segítünk neked’. Azt mondtam nekik: ‘Mit akartok? Úgy döntött, hogy nincs tovább” – idézte fel Nevo. Másrészt Meridor azt állítja, hogy akkoriban ő is úgy gondolta, hogy Beginnek hivatalban kell maradnia. ,,Úgy gondoltam, hogy folytatnia kell, és kár, hogy elmegy, ami azt bizonyítja számomra, hogy nem tartottam szörnyűnek a helyzetet.”

A lemondás után Begin bezárkózott a házába. Kevesen látogatták meg, és ő is alig ment ki egészen nyolc évvel későbbi haláláig. Arra a kérdésre, hogy miért nem hagyta el a házát ennyi éven át, tömören válaszolt: ,,Bizonyára nem egy oka volt. Ennek személyes okai voltak.” Soha nem adott magyarázatot, interjút vagy árulta el, hogy mi vezetett döntéséhez.

,,Amikor láttuk, hogy nem funkcionál, zászlót kellett volna emelnünk, és azt mondanunk: ‘Fel kell menteni a miniszterelnökség alól’. Ezt bánom. Utólag úgy gondolom, hogy az ember iránti hűségednek a második helyen kell lennie. Mindenekelőtt alól az állam iránti felelősség” – véli Nevo.

A miniszterelnök, aki ’83 augusztusában elhagyta a színpadot, szomorú volt, beteg és megtört ember.

„Kétségtelen, hogy Begin sok hatalmas dolgot tett a maga idejében. Nagy mértékben megváltoztatta a történelmet. És ezért szomorú a vége” – mondja Meridor. Nevo hozzáteszi: ,,Különleges ember volt. Szerintem megérdemelte volna, hogy máshogy végződjön.”

Begin 78 éves korában hunyt el Tel-Avivban, 1992. március 9-én.