ujkelet.live
A Moody’s hitelminősítéső intézet péntekre várható bejelentése előtt, az előzetes várakozásoknak megfelelően a piac viharos sékel gyengülést mutatott.
Az előrejelzések alapján az ország A1-es hitelminősítése várhatóan nem változik, annál is inkább, mert egy esetleges leminősítés előtt az intézet általában először a minősítési kilátásokat szokta lejjebb vinni. Gazdasági elemzők becslései szerint, azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy a Moody’s előzetesen bejelentheti Izrael besorolási kilátásának pozitívról stabilra való lerontását.
A különböző negatív hírek hatására a héten jelentősen tovább gyengült a sékel, annak ellenére, hogy a tel-avivi tőzsde bezárt a pészachi ünnep idején, és a helyi devizakereskedők szabadságon voltak. Ilymódon, a sékel-dollár árfolyam a héten közelített a 3,7 sékel/ dollárhoz, a sékel-euró árfolyama pedig túllépte a bűvös 4 sékel/eurót. Az izraeli valuta 2020 márciusa óta nem tapasztalt 3,70 sékel/dollár árfolyama azért is kiugró, mivel az elmúlt hónapokban az amerikai dollár jelentősen gyengült a világ fő valutáival szemben.
A Moody’s leminősítést megelőzendő Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jichák Herzog elnök a napokban próbálta az intézet vezető tisztségviselőit meggyőzni arról, hogy mellőzzék a kormány tervezett igazságügyi átalakításra irányuló terveivel kapcsolatban korábban ismertette figyelmeztetést, miszerint a reform megszavazása „negatív következményekkel járhat a hitelminősítésre nézve.” A 12-es csatorna beszámolója szerint Netanjahu és Herzog is megpróbálta lebeszélni a vezetőket Izrael leminősítéséről, hangsúlyozva, hogy egyelőre felfüggesztették a jogszabályt, és tárgyalások vannak folyamatban a széles körű konszenzus elérésére.
A Moody’s jelenleg az A1-es kategóriába sorolja Izraelt, hasonlóan az Egyesült Királysághoz, Olaszországhoz és számos uniós országhoz, korábban 2022 áprilisában az ország besorolási kilátásait stabilról pozitívra emelték, többek között azért, mert az izraeli gazdaság kiemelkedően teljesítve kimozdult a Covid-járvány okozta válságból.
A hitelintézet márciusi megjegyzése szerint „Izrael gazdasági kilátásait hosszabb távú kockázatok fenyegetik, különösen a fontos high-tech szektorba irányuló tőkebeáramlás tekintetében,” amely ágazat tudvalevő, hogy az ország teljes export bevételének 49%-át jelenti, és a GDP körülbelül 15%-át állította elő 2022-ben.
,,Továbbra is hiszünk abban, hogy a széttagolt politikai környezet ellenére széles körű politikai konszenzus alakulhat ki a gazdasági és a fiskális politika irányával kapcsolatban. Az erősebb fiskális és adósságmutatók azonban nem biztos, hogy elegendőek a gyengülő intézmények ellensúlyozására, ha az igazságügyi reformok tartalma és átadásuk módja ilyen gyengülésre utal,” – jelentette a hitelminősítő intézet márciusban.
Gazdasági elemzők szerint, figyelembe véve a hónap elején közölt OECD jelentést, amely arra figyelmeztetett, hogy az ország gazdasági növekedési üteme várhatóan mérséklődik, a kockázatok lefelé tolódnak, ami a nagyfokú globális és hazai bizonytalansággal függ össze, illetve a szervezet számításai szerint a GDP a tavalyi 6,4%-os növekedési ütemről 2023-ban 3%-ra, 2024-ben pedig 3,4%-ra csökken, a Moody’s részéről Izrael pozitív kilátása nem indokolt. Tekintettel a vitatott törvényhozás szüneteltetésére és a folyamatban lévő tárgyalásokra, a hitelintézet jelentése valószínűleg tartalmazni fog valamilyen figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy amennyiben a tervezett igazságügyi változtatások teljes körű végrehajtása mégis megtörténne, akkor Izrael az ország a leminősítését kockáztatja. Sokan viszont abban reménykednek, hogy a Moody’s mégsem fogja csökkenteni Izrael hitelminősítését, sőt még a kilátást sem változtatja meg, hanem inkább megvárja a jelenleg is zajló erőfeszítések eredményét.
