ujkelet.live
Gazdasági elemzők korábbi előrejelzéseinek megfelelően a Nemzeti Bank újabb kamatemelést jelentett be, emellett ismét figyelmeztetett arra, hogy a kormány tervezett igazságszolgáltatási reformja az elkövetkező három évben akár 14 milliárd dollár kárt okozhat a bruttó hazai termékre vonatkozóan.
Az izraeli jegybank Monetáris Bizottsága, élén Amir Járon kormányzóval, hétfői ülésén, – immár kilencedik alkalommal, 25 bázisponttal, azaz 4,5 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, elérve ilymódon a legutóbb 2008-ban jegyzett értéket. Járon ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel a jegybank küzd az inflációs nyomással, emellett a kormány igazságügyi átalakítási terve miatti bizonytalanság terhe is nehezíti a gazdaságot.
,,A bizonytalanság és az elmúlt hetekben tapasztalt események természetesen hatással voltak az izraeli gazdaságra is,” – mondta Járon a kamatdöntést követő jeruzsálemi sajtótájékoztatón, kiemelve az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását kísérő jogalkotási folyamatokból eredő bizonytalanságot, amely jelentős hatást gyakorolhat a rövid és hosszabb távú gazdasági és pénzügyi folyamatokra, következésképp a monetáris politikára is.
Utalva, a múlt héten hétfőn Jichák Herzog elnök hivatalában, a kormány és az ellenzék közötti kompromisszumos megoldásra irányuló tárgyalások megkezdésére a koalíció vitás igazságügyi felülvizsgálati jogszabályait illetően, a jegybank kormányzója reményét fejezte ki, hogy „amennyiben sikerül olyan döntést hozni, amely párbeszéden és együttműködésen keresztül átfogó megállapodást tükröz, a gazdaság is jól járhat ezáltal.”
A Nemzeti Bank tavaly április óta folyamatosan emelte az irányadó kamatot az akkori – évek óta stabilan jegyzett, rekordalacsony 0,1% -ról, annak érdekében, hogy visszafogja az elmúlt hat hónapban éves szinten 5% felett mozgó infláció további növekedését, ami jóval elmarad a kormány által kitűzött 1-3% közötti céltól.
A jelenlegi 4,5 százalékra történő emelés relatív kismértékű volt, a legutóbbi 4,25%-ról, az irányadó ráta emelésének oka, miszerint a februárban jegyzett infláció a vártnál gyorsabb ütemben gyorsult, amelyhez hozzáadódik a javasolt változtatások hatásaival kapcsolatos bizonytalanság. A jogrendszer változtatása révén, várható Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló törekvések a befektetői kedv mérsékléséhez és a befektetések lassulásához vezetett.
A korábban Benjamin Netanjahu által kinevezett Amir Járon professzor döntései nem népszerűek a koalíció, főleg a vallásos cionista frakció pénzügyminisztere Becalel Szmotrich körében, de a Likud párt kommunikációs minisztere sem elégedett a Nemzeti Bank vezetőjével. Slomo Karhi a bejelentés után nyíltan támadta a jegybank elnökét.
„Köszönet a Nemzeti Bank kormányzójának a csodálatos ünnepi ajándékért, amelyet Izrael polgárainak adott. Ekkora átláthatatlansággal pészach előestéjén talán egy olyan robotot lehetne a kormányzó helyére állítani, aki objektív, az emberektől elszakadt algoritmus alapján dönt a kamatemelésről,” – írta Karhi Twitteren.
A kamatdöntés bejelentése mellett az Nemzet Bank kutatócsoportja hétfőn felülvizsgálta a gazdasági mutatókra vonatkozó korábbi előrejelzését, és az igazságszolgáltatási rendszerben javasolt változtatások és azok gazdasági vonatkozásai miatti magas szintű bizonytalanságot figyelembe véve, két lehetséges forgatókönyvet mutatott be.
Az első forgatókönyv szerint, amely azt feltételezi, hogy a koalíció és az ellenzék széles körű konszenzusra jut az igazságszolgáltatás átalakításáról, és úgy oldja meg a nézeteltéréseket, hogy az ne legyen negatív hatással a gazdasági tevékenységre, 2023-ban a gazdaság – a januári 2,8% ellenére, 2,5%-os növekedést prognosztizálnak az előző évhez képest. 2024-ben pedig 3,5%-ot.
A munkanélküliségi ráta idén várhatóan átlagosan 4,1%, jövőre pedig 4% lesz. A jegybank közgazdászai szerint az infláció 3,9%-ra mérséklődik az idei év végére a januárban előre jelzett 3%-kal szemben, 2024-ben pedig 2,3%-ra.
A második forgatókönyv elemzése szerint amennyiben változatlanul megszavazza a kormány a tervezett igazságügyi reformot, az Izrael kockázati prémiumának növekedéséhez vezet majd, negatív hatással lesz az exportra. visszaszorítja a hazai beruházásokat, és mérsékli a magánfogyasztás iránti keresletet.
Abban az esetben, ha a jogszabályi változások sokkja viszonylag gyorsan mérséklődik, a potenciális hatás a következő három évben évi 0,8%-os GDP-re mért hatást jelenthet. Abban az esetben viszont, ha a változásokból eredő megrázkódtatás továbbra is fennáll, a kedvezőtlen hatást a következő három évben a GDP évi mintegy 2,8%-ára becsülik.
A héber média a bank optimistább forgatókönyvének hatását 14 milliárd sékel veszteségre, a pesszimistább változatra, pedig évi 50 milliárd sékel kárt jelentett a következő három év során.
Járon hétfő esti televíziós interjúiban megerősítette ezeket a számokat, és azt mondta a Kan közszolgálati csatornának, hogy amennyiben a jogszabályt megszavazzák, de a válság „átmeneti, éves költsége körülbelül 14 milliárd sékel lesz, ha úgy érzékeljük azonban, hogy az instabilitás (a reform nyomán) elhúzódik, akkor csaknem évi 50 milliárd sékel veszteséget jelentene három év alatt.”
Emellett, az OECD éves jelentése megjegyzi, hogy Izraelben a korrupció átlagos szintje magas a többi vizsgált tagállamhoz képest, hangsúlyozván az igazságszolgáltatás függetlenségét mindezzel összefüggésben.
„A bírói függetlenség, valamint a fékek és ellensúlyok létfontosságúak egy erős rendszer működéséhez, amely bizalmat teremt a kormány és a közintézmények iránt, és hozzájárul egy olyan üzleti környezet kialakításához, amely befektetéseket vonz az országba.”
„Izrael gazdasága gyorsan kilábalt a világjárványból, és ellenállónak bizonyult az ukrajnai háború következményeivel szemben. Az erős kereslet és a szűkös munkaerőpiac miatt az infláció a jegybanki céltartomány fölé emelkedett. Válaszul az Izrael jegybankja szigorította a monetáris politikát és megemelte a kamatokat, – áll az OECD jelentésében.
Az OECD felszólította Izraelt, hogy tartsa fenn az alacsony költségvetési hiányt, és ne fokozza az inflációs nyomást. A jelentés ezenkívül hivatkozik az izraeli demográfiai kihívásokra, valamint annak szükségességére, hogy a termelékenység megerősítésébe és a társadalmi szakadékok csökkentésébe kell befektetni, illetve, hogy a termelékenység növelése a technológiai szektor és más ágazatok közötti szakadék csökkentésével valósítható meg.
[…] A jegybank 4,5%-ra emelte a kamatlábat és figyelmeztett a reformterv hatásaira […]