ujkelet.live
A tömegtüntetések és a polgári engedetlenség miatt egyre inkább növekvő nyomás alatt a koalíciós pártok vezetői este összeültek az igazságszolgáltatás átalakításáról szóló törvényjavaslatok módosítási lehetőségeinek, nevezetesen a Kneszet Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság vezetője, Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus) által felvetett javaslat megvitatására.
A koalíció eredetileg felvetett terve szerinti, a Legfelsőbb Bíróság bírái kinevezésének nyíltan politikai jellegét, Rothman azáltal tompítaná, hogy első körben a kormánykoalíció teljes ellenőrzést gyakorolna a Legfelsőbb Bíróság azon első két kinevezése felett, amelyek a hivatali ideje alatt megüresednek, a további kinevezésekhez pedig legalább egy ellenzéki képviselő (lehet az arab frakció tagja is) és egy bíró (valószínűleg az általuk kinevezett) támogatására lenne szükség a bizottságban.
Az eredeti jogszabály, amelyet a Kneszet plénuma első olvasatban már elfogadott, a koalíciónak teljes ellenőrzést biztosítana az összes bírói kinevezés felett, anélkül, hogy az ellenzék vagy a bírói kar támogatására lenne szükség. Rothman engedményekre alapozott módosítása azt jelentené, hogy a koalíció által támogatott két bírót könnyedén ki lehetne nevezni, a fennmaradó kinevezések pedig konszenzusos jelöltek lehetnének, tulajdonképpen végül ugyanazt az eredményt érve el, legfeljebb egy kis kerülővel.
Az ellenzék már korábban bejelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni a kormánnyal, amíg a jogalkotási folyamat befagyasztása nem történik meg, ilymódon a koalíció egyoldalúan mérlegelte saját kompromisszumos ajánlatát és a többórás megbeszélés végén a koalíció vezetői bejelentették a kiválasztási bizottság összetételére vonatkozó törvénymódosítást.
A döntésnek megfelelően a kormány szabad kezet kap a bírói bizottság összetételére vonatkozó módosító jogszabály még a pészachi szünetig történő iktatására a Kneszetben, olymódon, hogy a felszabaduló két legfelsőbb bírósági mandátum esetén a koalíció fogja kinevezni saját jelöltjét – majd megvizsgálja a szélesebb konszenzussal történő további bírák kiválasztásának lehetőségét.
Továbbá, törlik a bírák automatikus vétójogát a bírói kiválasztási bizottságban, állítólag annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróság összetételében egyensúly és sokszínűség alakuljon ki, ezenkívül az Ügyvédi Kamara is kikerül a bizottságból.
Az éjszaka folyamán arról is döntés született, hogy a jogi reform többi jogszabályi cikkelyét a Kneszet nyári ülésszakának elején terjesztik jóváhagyásra. Végezetül a koalíció vezetői arra szólítják fel az ellenzéket, hogy „használják ki az egyhónapos szünetet a valódi tárgyalások lebonyolítására annak érdekében, hogy megegyezés szülessen a szünet után jóváhagyásra benyújtandó jogszabályi cikkek tekintetében,”- mondván lehetőséget nyújtanak mindenkinek, akinek valóban fontos az emberek összefogása és az egyezség elérése.
A kormány által megvitatott Rothman-féle javaslat, szerzője elmondása szerint, azt a célt szolgálja, hogy Izraelben a lehető legtöbben sajátjuknak érezzék a Legfelsőbb Bíróságot, hogy a nép választhassa a bírákat, nem mellesleg ilymódon megakadályozható, hogy egy politikai erő átvegye az irányítást a Legfelsőbb Bíróság felett.
Rothman vázlata különbséget tesz a Legfelsőbb Bíróság bíráit kiválasztó és a többi bíróság bíráit kiválasztó bizottság között – amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kerületi bíróság elnöke és a békebíróság elnöke tölt be szolgálatot. A javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráit kiválasztó bizottság összesen 11 tagú lesz, köztük három bíró (a Legfelsőbb Bíróság elnöke és két legfelsőbb bírósági bíró), három miniszter (az igazságügyi miniszter és két másik miniszter), a Kneszet három koalíciós tagja (az Alkotmány, Jog és Igazságügyi Bizottság elnöke és további két képviselő) illetve két ellenzéki képviselő a különböző frakciókból. Ezenkívül az Ügyvédi Kamara képviselőinek részvétele a bizottságban megszűnik
Így a bírák elveszítik azt a vétójogot, amelyet a bírák kiválasztásánál kiszabhatnak, továbbá a javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezése 11-ből 6 fős egyszerű szótöbbséggel történne, míg egy hivatalban lévő bíró áthelyezéséhez 11-ből 9-es többség szükséges. Összességében, a kormány módosított változtatása gyakorlatilag azt jelentené, hogy két, a koalíció által támogatott bírót könnyedén ki tudnak majd nevezni, a fennmaradó kinevezések pedig konszenzusos jelöltekből állhatnának.
Az alsóbb szintű bírósági kinevezésekhez a 11 bizottsági tagból hét támogatására lenne szükség. A bizottság bírói tagjai is eltérőek lennének, és a Legfelsőbb Bíróság elnöke mellett a kerületi bíróságok elnöke, akit a kerületi bíróságok elnökeiből álló testület választana ki, valamint a magisztrátusi bíróságok elnöke, akit a magisztrátusi bíróságok elnökeiből álló testület választana ki.
Rothman szerint így biztosítható, hogy egy kormánykoalíció ne tudjon egyedül bírákat kinevezni a kerületi és a békebíróságokra.
,,Ezekkel az intézkedésekkel sikerült négyszögesíteni a kört, hogy a nép választhassa meg a bírákat, másrészt pedig kezelni tudjuk a bíróság átvételére irányuló politikai hatalommal való visszaéléssel kapcsolatos aggályokat,” – tette hozzá Rothman.
A javaslat és módosítást ellenző szakma szerint, amennyiben a koalíció választaná meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és a testület egyik ellenzéki tagja nagyjából a kormánnyal szimpatizálna, a koalíció gyakorlatilag a Legfelsőbb Bíróság valamennyi kinevezését ellenőrizhetné.
“Rothman kompromisszumos javaslata saját bevallása szerint a kör négyszögesítése” bejegyzéshez 5 hozzászólás