ujkeletlive
Földrengés Törökországban – 4300 török és szíriai halott
A Szíriában is súlyos károkat okozó hétfői apokaliptikus törökországi földrengés mentőmunkálatai során tegnap estig összesen 4300 halálos áldozatot azonosítottak. A fagyos körülmények és a hó miatt különösen nehéz mentési munkálatok megállás nélkül folytatódnak, miközben a világ minden tájáról érkeznek mentőalakulatok a helyszínre.
A hatóságok közzétett adatai szerint Törökországban az elhunytak száma jelenleg 2921, és további tizenötezer felett a sérültek száma, míg a szomszédos Szíriában 1444 halottat és több mint 3400 sérültet azonosítottak.
Hétfő este 150 katonai mentő szakértőből álló izraeli küldöttség indult Dél-Törökországba, követve a korábban már a helyszínre érkező kisebb csapatot.
A Nevatim légibázisról induló Izraeli Védelmi Erők szóvivője közölte, hogy a keresési és mentési művelet megérkezesük után azonnal megkezdődik. A segélyküldöttség vezetője, Golan Vach ezredes hangsúlyozta, hogy a csapat kétharmada mentési, orvosi és mérnöki tudással rendelkezik, nagy kiváltságnak nevezve, hogy elérhetjük szomszédainkat és polgáraikat.
Joáv Gallant védelmi miniszter jóváhagyta a hadseregnek, hogy a török hatóságok igényei szerint tábori kórházat állítson fel Törökországban, közölte hivatala.
A Közel-Keleten 1939 óta bekövetkezett legsúlyosabb földrengés következtében épületek ezrei omlottak össze maguk alá temetve áldozataikat. Törökország érzékeny elhelyezkedése miatt ugyan gyakoriak a földmozgások, de a hétfői különösen súlyos földrengés következtében, az ENSZ Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az áldozatok száma akár a nyolcszorosa is lehet az eddig ismerteknek. A halálos áldozatok számát növeli, hogy a földmozgások az éjszakai órákban történtek, amikor általában mindenki otthon tartózkodtak és nem tudtak menekülni az összeomló házakból. A mentési munkálatokat az időjárási viszonyok, az erős hideg és a fagyos hó is nehezíti, ami csökkenti a még életben maradottak romok alól, még időben történő kimenekítésének esélyét.
A katasztrófa sújtotta területekre kiérkező mentőcsapatoknak hóval és jéggel borított utakon kellett áthaladniuk. Mivel a három nagy délkelet-törökországi repülőteret lezárták, a szükséges segélyek rászorulóknak történő eljuttatása is késik. Emellett a területet több mint 140 utórengés érte is, amely további épületek összeomlását okozta, és veszélyeztette a mentőcsapatok munkáját.
Hétfő este Recep Tayyip Erdogan török elnök egyhetes nemzeti gyászt hirdetett Törökországban.
A katasztrófa sújtotta területeken a mentőcsapatok és a helyiek összefogva és versenyt futva az idővel egész nap megállás nélkül dolgoztak, hogy kimentsék az élőket a romok alól, mielőtt leszáll az éjszaka és a hőmérséklet fagypont alá süllyed.
A hétfő hajnali 3 óra 17 perckor kezdődött 7,8-as erősségű földrengést Izraelben is megérezték. A földmozgás epicentruma a két millió lakost számláló Gaziantep nagyvárostól 33 kilométerre volt, körülbelül 90 kilométerre a szír határtól.
Belpolitika: Kneszet – Lex Deri numero kettő
A koalíció hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, melynek célja, hogy a Sász párt vezetője, Árje Deri ismét a kabinet tagja lehessen, a Legfelsőbb Bíróság múlt hónapban történő kizárása ellenére.
A törvényjavaslat megváltoztatná Izrael kvázi alkotmányos alaptörvényét, megfosztva a Legfelsőbb Bíróságot a miniszteri kinevezések kizárására vonatkozó hatáskörétől.
A héber médiában megjelent riportok szerint a törvényjavaslatot 36 képviselő írta alá, illetve a koalíció reményei szerint jövő héten szerdán előzetes olvasatban a plénum már meg is fogja szavazni.
Derit, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, egészségügyi és belügyminiszterré Benjámin Netanjahu miniszterelnök nevezte ki új kormánya hivatalba lépése után. A Legfelsőbb Bírósághoz beérkezett petíciók nyomán, a bírák úgy ítélték meg, hogy Deri kinevezései teljes mértékben ésszerűtlenek,
* egyrészt – múltbeli büntetőítéletei miatt,
* másrészt – azért, mert tavaly ígéretet tett arra, hogy egy vádalku részeként visszavonul a politikai élettől, amit szemmel láthatóan nem tartott be.
Netanjahu beleegyezett abba, hogy eleget tegyen a bíróság ítéletének, és névlegesen kirúgta ugyan Derit, de a Sász vezetője kijelentette, hogy visszatér a kabinetbe, és minisztériumai élére, amelyeket kirúgása óta sem volt hajlandó elhagyni.
Lex Deri II Alaptörvény módosítására irányuló törvényjavaslat:
a kormány törvénybe iktatná, miszerint, egyetlen bíróságnak, nincs semmilyen hatásköre a miniszterek kinevezésének bírósági felülvizsgálatára, kivéve az alaptörvény 6. szakaszában meghatározott alkalmassági feltételeket.
Az említett 6. szakasz különböző okokat említ, amelyek miatt az illető nem lehet miniszter, többek között azt, hogy nem rendelkezik izraeli állampolgársággal, vagy olyan bűncselekmény miatt ítélték el, amelyért kevesebb, mint hét évvel korábban szabadságvesztésre ítélték, és amelyet “erkölcsileg megrontónak” minősítettek.
A koalíció megalakulása előtt – Deri miniszteri kinevezése és adóügyi bűncselekmények okán felfüggesztett börtönbüntetése miatt, éppen ezt a rendelkezést módosította.
Előzmények: 2022 februárjában Árje Derit elítélték, miután vádalkut kötött, amely lehetővé tette számára, hogy az ítélethirdetés előtt lemondjon a Kneszetben betöltött mandátumáról, és ilymódon elkerülje a tárgyalást az erkölcsi vétségnek minősülő adócsalása ügyében, ami újabb hét évre eltiltotta volna a közhivatalok gyakorlásától.
A bíróság úgy vélte, hogy Deri betartva szavát, visszavonul a közéletből. Kívülről azonban továbbra is vezette a Sászt és a november 1-jei választáson gyorsan visszatért a parlamentbe, majd azt követelte Netanjahutól, hogy az Alaptörvény kizáró okai, ellenére biztosítson számára miniszteri kinevezéseket.
Deri korábban 22 hónapot ült börtönben 2000 és 2002 között, miután belügyminiszterként korrupció miatt elítélték. A vád erkölcsi vétséget is magaban foglalt, ezért csak 2013-ban tudott visszatérni a politikába, amikor visszaszerezte a Szász vezetését, majd 2016 és 2021 között ismét belügyminiszter lett. A bíróság 2015-ben úgy döntött, hogy korábbi büntetőjogi ítélete nem zárja ki a pozícióból, határesetnek minősítve az ügyet.
A Legfelsőbb Bíróság eddig még soha nem törölt el egy alaptörvényt vagy annak paragrafusát, beleértve azt a változtatást is, amely lehetővé tette, hogy Deri miniszter lehessen a jelenlegi kormányban. Az újonnan javasolt, Deri II. törvényjavaslat azonban nem ment át a jogi felülvizsgálat folyamatán, és nem világos, hogy elegendő-e az ellene hozott Legfelsőbb Bírósági ítélet hatályon kívül helyezéséhez.
Közben Gali Baharav Miara főügyész vizsgálja, hogy a Sász vezetője megsértette-e a kizáró bírósági határozatot azzal, hogy továbbra is részt vesz a kabinet ülésein és a folyamatban lévő minisztériumi ügyekben, – jelentette hétfőn a Kan közszolgálati csatorna.
Kirúgása után, Michael Malchieli és Joáv Ben-Tzur – Sász képviselők, kerültek a Belügyminisztérium, illetve az Egészségügyi Minisztérium élére, Deri azonban továbbra is részt vesz mindkét hivatal irányításában, és a riport szerint rendszeresen tart megbeszéléseket minisztériumi tisztviselőkkel, többek között lakásában.
Hétfőn a főügyészség levelet küldött a belügy, az egészségügy és a pénzügyi tárca főigazgatóinak, amelyben pontosításokat kért, és hangsúlyozta, hogy az említett minisztériumok köztisztviselői nem dolgozhatnak együtt Derivel minisztériumi ügyekben.
