Deri-törvény II – újabb ütközet a bírósággal?

ujkelet.live

A koalíció egy olyan új törvényt szorgalmaz, konkrétan egy alaptörvény módosítást, amely megakadályozza a Legfelsőbb Bíróság miniszteri kinevezésekbe való beavatkozását.

Míért fontos: A koalíció ezzel a manőverrel adná vissza az egészségügyi és belügyminiszteri posztokat a szefárd ultraortodox Sasz párt vezetőjének, Arje Derinek.

• Benjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten kénytelen volt kirúgni Derit, miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a nemrég elítélt képviselő nem tölthet be kabinet miniszteri posztot.
• A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, Deri kinevezése „szélsőségesen ésszerűtlen” volt.
• Két fő okot említettek: Többszörösen elítélték korrupciós vádak miatt. Tavaly januárban tett hamis állítása, hogy örökre távozni szándékozik a politikai életből, ami arra késztette a jeruzsálemi békebíróság elnökét, hogy jóváhagyja a vele kötött enyhe vádalku megállapodást.

Deri-törvény II

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató esti riportja szerint a Sasz azt akarta, hogy a koalíció összes Kneszet tagja aláírja a „Deri-törvény II”-őt, melyet meg is tettek.

• Netanjahu miniszterelnök és Deri reméli, hogy mivel alaptörvényről van szó és az a tény, hogy azt több tucat Kneszet-tag aláírja, megakadályozza, hogy a Legfelsőbb Bíróság elkaszálja a módosítást vagy annak célját.

A médiariportokban idézett javaslat szerint az alaptörvényben rögzítik, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem avatkozhat be a miniszterek kinevezésébe.

Ehhez módosítják a kvázi alkotmányos Alaptörvény: A kormány szekciót, rögzítve:

• Semmilyen szintű bíróságnak nincs felhatalmazása az Alaptörvény 6. §-ában meghatározott miniszteri kinevezések „bármilyen okból, a jogosultsági feltételek kivételével” bírósági felülvizsgálatára.
• A 6. szakasz különböző okokat tárgyal, miért nem lehet egy személy miniszter, ideértve azt is, ha nem rendelkezik izraeli állampolgársággal, vagy olyan bűncselekmény miatt ítélték el, amely börtönbüntetéssel jár, és letöltése kevesebb mint hét éve fejeződött be.
• Pontosan ezt a záradékot módosította a koalíció a közelmúltban annak érdekében, hogy Derit adóbűnözés miatt felfüggesztett büntetése ellenére miniszterré nevezhessék ki.

„A miniszterek miniszterelnök általi és a Kneszet jóváhagyásával történő kinevezése, valamint a hivatalukból való elmozdításuk olyan cselekvések és döntések, amelyek a demokratikus tevékenység középpontjában állnak” – áll a dokumentumban.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete bezárta az ajtókat Deri előtt

A másik oldal

A módosítás komoly dilemmához vezethet a Legfelsőbb Bíróság számára, amennyiben petíciót nyújtanak be hozzájuk.

• A Legfelsőbb Bíróság korábban már keményen bírálta az alaptörvények azonnali politikai szükségletek javára történő alkalmazását, és ezt tette a legutóbbi Deri-ítéletben is. Igaz, akkor magát a kinevezést érvénytelenítette, a törvényt nem.
• Jól látszik, hogy az új javaslat Derire szabott személyes korrekciót takar.
• Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság ez idáig nem avatkozott bele az alaptörvény-módosítással kapcsolatos ügyekbe.

Emlékeztető

• Deri tavaly januári adóbűncselekmények miatti elítélése volt a harmadik politikai pályafutása során. 
• A viszonylag enyhe büntetés a jeruzsálemi békebírósággal kötött vádalku révén született, amelyben Deri elkötelezte magát, hogy távozik a Kneszetből, és látszólag a közéletből.
• Korábban 2000 és 2002 között 22 hónapig börtönben ült, miután belügyminiszteri szolgálata során elkövetett vesztegetés majd bizalommal való visszaélés (2003) vádakban is bűnösnek találták. 
• Ezek az ítéletek erkölcsi vétséget is magukban foglaltak, és csak 2013-ban tért vissza a politikába.