ujkeletlive
Az alig egy hónapja hivatalba lépő Benjámin Netanjahuval történt első személyes találkozója során, a Nemzeti Bank elnöke Amir Járon arra figyelmeztette a miniszterelnököt, miszerint a koalíció igazságszolgáltatás átalakítására irányuló tervei elriaszthatják a befektetőket és rossz irányban befolyásolhatják az ország közeljövőben esedékes hitelminősítését.
A néhány órával a technológiai szektor munkavállalói által, a tervezett változások elleni tiltakozásul tartott egyórás sztrájkot követő találkozóról Netanjahu hivatala nem adott ki közleményt.
Mit mondanak: a héber médiában rendre megjelenő kedd esti riportok szerint Járon
• ismertette Netanjahuval a tervezett igazságügyi átalakítás lehetséges következményeit.
• továbbította a davosi Világgazdasági Fórumon nemrégiben tartott találkozói során magas rangú gazdasági személyiségek és hitelminősítő cégek tisztviselői által megfogalmazott figyelmeztetéseket, miközben a bank elküldte a pénzügyminisztériumnak a nemzetközi hitelminősítők által felvetett aggályok listáját.
A Nemzeti Bank elnöke, akit korábban Netanjahu nevezett ki, egyértelművé tette, hogy a tervezett reform ártani fog a gazdaságnak, a Kan közszolgálati csatorna riportja szerint, a rendkívüli találkozón Netanjahu nem jelezte hajlandóságát a tervezett igazságügyi átalakítás módosítására.
A Nemzeti Bank közleménye szerint Járon különböző kérdéseket vitatott meg Netanjahuval, amelyek az elmúlt hetekben a nemzetközi gazdasági vezetőkkel és a hitelminősítő cégek vezető tisztviselőivel folytatott megbeszéléseken merültek fel.
Az elnök vázolta az izraeli gazdaság jövőbeli kihívásait, és bemutatta a bank stratégiai gazdasági tervét, különös tekintettel a következő állami költségvetést megelőzően felmerülő különböző, nem részletezett kérdésekre.
Várható következmények:
• a hét elején Karnit Flug és Jákob Frenkel, a Nemzeti Bank korábbi kormányzói közös véleménycikkben figyelmeztettek arra, hogy az igazságszolgáltatási rendszer meggyengítése várhatóan a külföldi befektetők Izraelbe való befektetési hajlandóságának csökkenéséhez, valamint az izraeli kormány számára a forrásszerzés költségeinek növekedéséhez vezet, ami az ország hitelminősítésének esetleges leminősítése miatt következhet be.
• Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet a hónap elején közölte, hogy az igazságügyi átalakítási tervek, valamint az új kormány keményvonalas telepes politikája negatívan befolyásolhatja az ország besorolását.
* Maxim Rybnikov, az intézet Izrael besorolásáért felelős igazgatója a Reutersnek azt nyilatkozta, amennyiben a bejelentett igazságszolgáltatási rendszerváltozások az izraeli intézményrendszer és a meglévő fékek és ellensúlyok gyengítésének tendenciáját indítják el, ez a jövőben lefelé mutató kockázatokat jelenthet a minősítésekre nézve.
Továbbá, a keményvonalas retorika, amely aláássa a törékeny Júdea és Szamáriai helyzetet, kockázatokat generálhat, – jegyezte meg, hozzátéve – ha a több tüntetést látunk, az a gazdaság számára sem lesz jó hír.
Ben-Gvir újabb háborúra készül
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kedden bejelentette, miszerint jelentősen meg akarja erősíteni az izraeli rendőrséget, emellett új önkéntes egységet akar létrehozni, figyelmeztetve, hogy újabb háború és etnikai zavargások fenyegetnek.
Ben-Gvir sajtótájékoztatón vázolta, hogy a különböző biztonsági szervek tisztviselőivel folytatott megbeszélésein szóba került egy második Falak Őrzője veszélye, mondván egy ilyen forgatókönyvre a rendőrség megerősítésével és a nemzeti gárda felállításával lehet csak felkészülni.
A színfalak mögött
– a Falak Őrzője hadművelet, Izrael és az gázai övezet uraló, Hamász terrorszervezet között két évvel ezelőtt májusban zajló 11 napos harcokat jelöli, bár az elnevezés a zsidók és arabok közötti faji zavargásokat is magában foglalja, amelyek több izraeli városban zajlottak ugyanebben az időszakban.
Az akkori miniszterelnök Benjamin Netanjahu és Kobi Sábtáj rendőrfőnök bevallása szerint, az említett 11 napos háború kirobbanásához, anno ellenzéki képviselőként Ben-Gvir is jelentősen hozzájárult. Az újabb Falak Őrzőjére készülő és a Templom-Hegyen is megjelenő frissen hivatalba lépett nemzetbiztonsági miniszterrel ellentétben, Netanjahu kedden személyesen tett ígéretet II. Abdullah jordániai királynak, hogy megvédi a Templom-hegyen a status quot.
Az előre be nem jelentett ammáni hivatalos találkozón, Netanjahu és a jordán király megvitatták a márciusi Ramadán hónap alatt – amely idén átfedésben lesz a pészachi ünneppel, Jeruzsálemben és a területeken várható erőszakos cselekményekkel kapcsolatos félelmeket és a nyugalom szükségességét a régióban.
Ben-Gvir nagyszabású tervei szerint a következő két évben 4000 újabb rendőrt fognak alkalmazni, miközben a fizetéseket 20-40 százalékkal meg fogják emelni, bár a bejelentés során az nem derült ki, hogyan fogják mindezt finanszírozni.
A rendőrség az elmúlt években köztudottan az új tisztek toborzásával, illetve a többiek felmondásának megakadályozásával küzdött. A nemzetbiztonsági miniszter szerint az elmúlt évben mintegy 1030 rendőr mondott fel, a viszonylag alacsony bérekre hivatkozva, felszólítva azokat, akik az elmúlt években elhagyták a rendvédelmi köteléket, hogy térjenek vissza, mert ez az otthonuk.
A Sábtáj rendőrfőnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Ben-Gvir egy nemzeti polgári erő létrehozását is szorgalmazta, továbbá megígérve, hogy a határrendészetet nemzeti harcoló erővé alakítja át.
A Nemzeti Gárda azonban már megalakult
• hivatkozva a két évvel ezelőtti gázai háború idején az országban tapasztalható etnikai zavargások tanulságaira, Naftali Bennett leköszönő miniszterelnök és a rendfenntartó szervek legmagasabb rangú tisztviselői tavaly hivatalos keretek között bejelentették, a vészhelyzetek esetén aktiválódó, speciális rendőri egység megalakulását.
A leköszönő miniszterelnök az egység létrehozását „utolsó, miniszterelnökként megvalósított tetteként” ismertette, hozzátéve, hogy mintegy 40 millió sékelt különítettek el az újonnan induló programra.
