A Legfelsőbb Bíróság elnöke: A többség a választásokon nem biankó csekket nyújtott át

1
A Legfelsőbb Bíróság Elnöke - Eszter Hajut forrás:youtube/képernyőfotó

ujkeletlive

A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut, Haifán tartott, rendkívüli beszédében elítélte az új kormány az izraeli igazságszolgáltatási rendszer radikális átalakítására irányuló tervét. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Járiv Levin igazságügyi miniszter által bejelentett reform “végzetes csapást” mérne az ország demokratikus jellegére, továbbá a jogrendszert érintő átfogó változtatások végzetesen aláássák a bírói függetlenséget, “biankó csekket” biztosítva a kormánynak, hogy bármilyen törvényt fék nélkül elfogadjon – akár az alapvető polgári jogok megsértése árán -, miközben megtagadja a bíróságoktól a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez szükséges eszközöket.

Hajut beszéde a tervezett jogi reformok miatt megnövekedett társadalmi feszültség, valamint a kormány és a jogi intézmények közötti, eleve puskaporos viszony hátterében történt, így a koalíció vezető politikusainak visszavágó lépései előre borítékolhatóak voltak.

Levin, azzal vádolva a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy megsértette a hivatalban lévő bírákra vonatkozó etikai szabályokat, kijelentette, hogy az elhangzottak alátámasztják érveit, miszerint az igazságszolgáltatási rendszer átpolitizálódott, amit Netanjahu közeli bizalmasa úgy szándékozik orvosolni, hogy a bírák kinevezését saját kormánya politikusaira és a miniszterelnökre bízná.

Az igazságügyi miniszter hevesen reagálva Hajut kritikus beszédére, azzal vádolta őt, hogy politikailag az ellenzékhez kötődik.

Kiderült, hogy van egy másik párt Izraelben – egy olyan párt, amely nem indult a két hónappal ezelőtti választásokon, egy olyan párt, amely a Kneszet, – a népszavazás fölé helyezi magát.

Amit ma este hallottunk, az egyenesen a ‘fekete zászlós tüntetésekből’ származik, ugyanaz a politikai napirend, ugyanaz a kiáltás, hogy gyújtsuk fel az utcákat.

Nem hallottunk államférfiúi magatartást. Nem hallottunk semlegességet. Nem hallottunk kiegyensúlyozott jogi álláspontot. Politikusok szavait hallottuk, akik tüntetőket hergelnek – közölte Levin.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke az Izraeli Közjogi Egyesület haifai konferenciáján szólalt felt, azzal kezdve beszédét, hogy ez egy féktelen támadás az igazságszolgáltatási rendszer ellen, mintha ellenség lenne, akit meg kell támadni és le kell győzni.

Ez egy terv az igazságszolgáltatás szétzúzására. Célja, hogy végzetes csapást mérjen az igazságszolgáltatás függetlenségére és elhallgattassa azt. Ha megvalósul, Izrael függetlenségének 75. évfordulójára úgy fognak emlékezni, mint arra az évre, amikor az ország demokratikus jellegére végzetes csapást mértek – tette hozzá, ugyanakor elutasítva azon érveket, amelyek szerint Levin a reformokat a többség akaratának fenntartása végett tartja szükségesnek.

Aki azt állítja, hogy a többség, amely a képviselőit a Kneszetbe megválasztotta, “biankó csekket” nyújtott át nekik, hogy azt tegyenek, amit akarnak, az semmibe veszi a demokrácia nevét.

Egy demokratikus országban a bíróság egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyan védje az emberi és polgári jogokat, a bíróságok függetlensége az egyéni szabadság kritikus garanciája. Garancia, hogy a többség uralma ne váljon a többség zsarnokságává, – mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hozzátéve azt is, hogy bár a többségi uralom egy demokratikus rendszer középpontjában álló alapelv, a demokrácia mégis sokkal többet jelent a többségi uralomnál.

Továbbá, külön kifogásolta a kormány azon szándékát, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülbírálatáról szóló törvényt fogadjon el, amely jelentősen felhígítaná ez utóbbi hatáskörét az alapvető polgári jogokat sértő törvények megsemmisítésére.

A tervezett felülbírálati záradék lehetővé teszi, hogy a Kneszet a kormány támogatásával akadálytalanul hozhasson olyan törvényeket, amelyek sértik ezeket a jogokat. Valójában arról van szó, hogy felülírják az izraeli társadalom minden egyes polgárának emberi jogait – tette hozzá, bírálva Levin azon tervét is, hogy megtiltaná a Legfelsőbb Bíróságnak az “ésszerűség mércéjének” alkalmazását annak megállapítására, hogy a közigazgatási határozatok ésszerűek, illetve azokat az összes releváns tényező figyelembevételével hozták-e meg.

Hajut hosszan sorolt olyan a példákat, amelyek során a bíróság ezt az elvet a jogok fenntartására és az izraeli állampolgárok védelmére alkalmazta, beleértve olyan ügyeket, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság fenntartotta és érvényesítette az állami jóléti juttatásokhoz való jogot, az LMBTQ párok béranyasági szolgáltatáshoz való jogát, a vallási szolgáltatásokhoz való jogot, valamint a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságához való jogot.

Ugyanakkor elítélte a bírókat kijelölő  bizottsággal kapcsolatban tervezett változtatásokat, amelyek teljes ellenőrzést biztosítanának a kormánynak a bíróságok, köztük a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezése felett, szemben az 1953 óta érvényben lévő kiegyensúlyozottabb rendszerrel.

A bírák megválasztásának jelenlegi rendszerével szemben felhozott alaptalan állítások célja, hogy elfedjék a változtatások valódi okát, amely nem más, mint az izraeli bírák kinevezésének teljes átpolitizálása egy olyan bíróválasztó bizottság létrehozásával, amelyben a politikusok automatikusan többségben lesznek – közölte Hajut.

Levin érvei ellen hangsúlyozta, hogy a bíróság az évek során óvatosan és visszafogottan használta a bírói felügyeleti jogkörét, és nem élt indokolatlanul az ésszerűség mércéjével.

Ezek hamis állítások, és a tervben részletezett változtatások nemcsak hogy szükségtelenek a hatalmi ágak egyensúlyának megteremtése érdekében, de végrehajtásukkal a hatalmi ágak közötti kényes egyensúly súlyos és veszélyes megsértését követik el, – érvelt Hajut, és hozzátette, hogy az alaptörvény elfogadása óta [az emberi méltóság és szabadság 1992-es bevezetése], amely megnyitotta az utat a kibővített bírósági felülvizsgálat előtt, a Legfelsőbb Bíróság csak 21 alkalommal avatkozott be a Kneszet törvényhozásába, miközben az Egyesült Államok, Kanada és Németország legfelsőbb bíróságai sokkal nagyobb mértékben éltek a bírósági felülvizsgálat jogával, és sokkal több törvényt semmisítettek meg, mint az izraeli Legfelsőbb Bíróság.

Olyan jogi eszközök visszavonásáról beszélünk, amelyek a nyilvánosságot illetik, amelyek a nyilvánosságért vannak, és amelyeket a bíróság a nyilvánosság javára használ – tette hozzá.

Befejezésül, az elnök hangsúlyozta, hogy az izraeli igazságügyi hatóság “hatékonyan és felelősségteljesen” használta a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó hatáskörét, és ezzel teljesítette a törvényhozó és végrehajtó hatalom hatékony ellenőrzésére szolgáló szerepét.

Az új igazságügyi miniszter terve nem az igazságszolgáltatási rendszer rendbetételére irányul, hanem annak szétzúzására. Súlyosan károsítja a bírák függetlenségét, és azt a képességüket, hogy hűségesen betöltsék közszolgaként betöltött szerepüket. Ennek a rossz tervnek tehát az a jelentősége, hogy a felismerhetetlenségig megváltoztatja az ország demokratikus jellegét, – tette hozzá Hajut.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 31-én Új Kelet Live

Bennett visszatér a politikába; Netanjahu második külföldi útja Párizsba lesz; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 31-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 30-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 29-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 28-án
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei január 26-án

1 komment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .