Netanjahu helyesbített – mégis lemondott kizárólagos döntési jogairól Szamáriában

0

ujkeletlive

Benjamin Netanjahu megbízott miniszterelnök a szaúdi médiában csütörtökön közzétett interjú kapcsán kijelentette, hogy a radikális jobboldali – vallásos pártokkal kötött megállapodás tartalmazza Ciszjordániára vonatkozó végső döntési jogát, nem sokkal később azonban a héber médiában közzétett nyilatkozat szerint visszakozott és elismerte, hogy lemondott bizonyos előjogairól.

Az Al Arabiya szaúdi műsorszolgáltató riportere többek között a júdea és szamáriai cselekvési jogokkal kapcsolatos koalíciós megállapodásokról illetve Beni Gantz leköszönő védelmi miniszter figyelmeztetéséről, miszerint a működő védelmi pozíciók külsős megbízott politikusok közötti többszöri felosztása a biztonság összeomlásához vezetnek a területeken, kérdezték Netanjahut.

„Nem adtam át a [nagy] hatalmat Júdeában és Szamáriában, Ciszjordániában, egyáltalán nem. Valójában minden döntést én valamint a védelmi miniszter fogunk meghozni, és ez tulajdonképpen benne van a koalíciós megállapodásban”- hangsúlyozta Netanjahu.

Az interjút követően azonban a Likud „pontosító” közleményt adott ki, korrigálva az elhangzottakat, hangsúlyozva, hogy Netanjahu azokra a biztonsági hatáskörökre utalt, amelyek személyes illetve a védelmi minisztere kezében lesznek”, továbbá hozzátéve, hogy az említett hatáskör nem vonatkozik a Vallásos Cionizmussal kötött megállapodásra a polgári közigazgatásról a területeken, amely esetében a döntéseket „a miniszterelnökkel egyeztetve hozzák meg, ahogy az a koalíciós szerződésben is szerepel.”

A közlemény nem tett említést arról, hogy miért változtatta meg Netanjahu korábbi nyilatkozatát, miközben a számos érdekeltséggel csökkentett védelmi miniszter kilétére sem derült eddig fény. A héber médiában megjelent hírek annyit lehet biztosan tudni, hogy a tárca névlegesen a Likud kezében marad, miniszter-jelölt állítólag Joáv Galant nyugalmazott vezérőrnagy lesz.

A koalíciós megállapodás értelmében Netanjahu Likud pártja beleegyezett két törvényjavaslat megszavazásába, még a kormányalakítás előtt:

• törvényjavaslat, amely lehetővé teszi az ultranacionalista Vallásos Cionizmus Párt jelöltje [Betzalel Szmotrich] számára, hogy a Júdea és Szamáriai telepes és palesztin építkezések szabályozását felügyelő független miniszter kinevezését. Ilymódon lehetővé válik, hogy a Vallásos Cionizmus párt nevében független minisztert nevezzenek ki a védelmi minisztériumba, aki felügyelni fogja a tervezési és építési irányelveket Júdea és Szamária C övezetében. A kinevezett miniszter – valószínűleg maga Szmotrich – amellett, hogy felügyeli a zsidótelepek és a palesztin otthonok tervezésének és építésének engedélyezését a C körzetben, a területekkel és a Gázai övezettel kapcsolatos polgári politikájáért felelős tábornokok kinevezésébe is beleszólhat.

a nemzetbiztonsági miniszter – a kormányalakítást követően hivatalba lépő radikális jobboldali nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben Gvir (Otzma Jehudit) jogkörének kibővítéséről szóló törvényjavaslat. A személyreszabott (eddig nem létező) nemzetbiztonsági miniszter kiterjesztett hatásköre  – a közbiztonsági tárcán kívül, a Júdea és Szamáriai illetőségű határrendészet ellenőrzését is magában foglalja, amely ezidáig a katonasághoz tartozott.

Az Al Arabiya Gantz azon aggályaira utalt, miszerint az új kormány egy párhuzamos védelmi minisztériumot próbál létrehozni Szamáriában, hangsúlyozva, hogy a koalíciós megállapodások tervezetében nem jelölik ki egyértelműen az egyes hatáskörök határait.

Gantz korábban azt is hozzátette, hogy a Ben-Gvirnek megígért kiterjesztett hatáskörök – amely többek között a szamáriai határrendészetet áttolja a hadsereg felügyelete alól a rendőrség kötelékébe – a védelmi minisztérium felelősségének különböző parancsnoki láncokra való felosztása révén a biztonság rovására fog menni.

Szmotrich különleges védelmi minisztériumi kinevezését illetően,

ha az a vágy, hogy a területeket polgári ellenőrzés alá vonják, ne találjanak ki hivatalokat és közigazgatást, illetve speciális törvények bevezetését. Alkalmazzák a szuverenitás kiterjesztését, és foglalkozzanak a következményekkel” – tette hozzá Gantz az telepeket magába foglaló C zónára utalva, amely az 1967-es hatnapos háború idején történt elfoglalása óta a hadsereg által irányított katonai közigazgatás alatt áll.

A Likud-vezér szaúdi médiában közölt  megjegyzései egy hasonló amerikai rádiós  interjú [NPR] után következtek, mely során Netanjahu hasonlóképpen kitartott amellett, hogy teljes mértékben ő fogja irányítani az új kormányt, azt követően is, hogy Ben Gvir várhatóan megkapja a kiterjesztett hatásköröket. Jövőbeli koalíciót alkotó partnereit illetően azt mondta, hogy „érdekes ágyastársakat alkotnak.” 

„(Ők) Csatlakoznak hozzám. Nem én  csatlakozom hozzájuk,” tette hozzá, megvédve döntését a Ben Gvirnek átadott, a rendőrség és a határrendészet irányítását is magában foglaló szokatlan hatalom átadásáról.

Továbbá, az Al Arabiyának Netanjahu azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak újra meg kell erősítenie szövetségeit hagyományos közel-keleti partnereivel, különösen Szaúd-Arábiával, hozzátéve, hogy a Jeruzsálem és Rijád közötti normalizációs megállapodás „kvantum-ugrásként” szolgálhat a régóta haldokló palesztin béketárgyalások újraélesztésére.

A miniszterelnök-jelölt reményét fejezte ki az Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizálódás terén. Bár Rijád a palesztin állam létrehozásához kötötte az országok közötti diplomáciai kapcsolatok kialakítását, Netanjahu ehelyett azt javasolja, hogy elsősorban az izraeli-szaúdi normalizáció nyithatja meg az utat egy békemegállapodás előtt Izrael és a palesztinok között.

„Úgy gondolom, hogy lehet egy új békekezdeményezés, amely nagy ugrást jelent mind az arab-izraeli, végső soron mind a palesztin-izraeli konfliktus megvalósítása felé. Természetesen arra gondolok, ami valóban figyelemre méltó történelmi béke lehet Szaúd-Arábiával,” – tette hozzá.

Iránnal kapcsolatban Netanjahu megismételte, hogy ellenzi a Teherán és a világhatalmak között 2015-ben megkötött megállapodást, amely a szankciók enyhítéséért cserébe korlátozta az iráni atomprogramot. Állítása szerint a megállapodás nem akadályozza meg az Iszlám Köztársaságot abban, hogy végül atombombát szerezzen.

Ez őrültség. Ostobaság” – közölte a megállapodás feltételeiről.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 7-én Új Kelet Live

A CIA vezetője harmadik intifádától tart; Elkezdődött a pedofíliával vádolt Malka Leifer pere Ausztráliában; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 7-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 6-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 5-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 4-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 2-án

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .