Kormányalakítás – Ben-Gvir és a Jahadut HaTora újabb ultimátuma

2
Benjamin Netanjahu miniszterelnök 2019. november 21. Fotó: youtube

ujkeletlive

A hétfőre beharangozott Kneszet-elnök leváltás elmaradt azt követően, hogy az ellenzék leendő vezetője, Jáir Lapid obstruálta a megalakuló félben lévő koalíció szándékában álló törvények előzetes megszavazását.

Árje Deri kabinetbe való bejutását célzó törvényjavaslatot a Sász, a Netanjahu-kormány megszavazása előfeltételének tekinti. Lapid, ugyanakkor – Deri, Netanjahu és két másik Likud-törvényhozó, „súlyos összeférhetetlenségére” hívta fel a figyelmet folyamatban lévő vádemeléseik miatt, ezért a Kneszet jogi osztályához fordult a büntetőjogilag megkérdőjelezhető képviselők, a miniszteri kinevezésekre feljogosító, úgynevezett Lex Deri törvény szavazását illető eltiltását kezdeményezve.

Netanjahu ellen jelenleg három rendbeli korrupciós vádemelés van folyamatban, a szintén Likudos David Bitan ellen vesztegetés, csalás, bizalom megsértése és pénzmosás vádjával emeltek vádat alpolgármesteri mandátuma idejére vonatkozóan, a szintén Likudos Háim Katzot tavaly korrupció vádjával ítélték el, egy barátjának előnyös törvényjavaslat előterjesztése miatt, de vádalku részeként felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Árje Deri szintén egy közelmúltbeli vádalkunak köszönhetően nem került börtönbe adócsalás miatt.

Lapid kijelentette, hogy pártja sürgősen fellebbezni fog a Kneszet jogi tanácsadójánál, hogy megakadályozza az említett négy képviselő szavazását a Deri-féle törvényjavaslat esetében.

A Likud hétfő reggeli közleményében Miki Lévi jelenlegi házelnököt okolta a saját leváltása körül kialakult káosz miatt, mondván, Lévi azt fontolgatja, hogy szándékosan zavarja a törvényhozási napirendet, illetve el akarja halasztani a szavazás időpontját.

Megjegyzendő: a Likud két évvel ezelőtti elnökét, Juli Edelsteint, az akkoriban többségi szavazattal rendelkező ellenzék, hasonló körülmények között akarta leváltani, de Edelstein hivatkozva a koronavírus okozta fertőzésekre, egyszerűen bezáratta a Kneszetet, ilymódon akadályozva meg leváltását.

A Kneszet-elnök leváltásán kívül, azonban egyéb akadályok is felmerültek, miközben Benjamin Netanjahunak alig hét nap áll rendelkezésére, beleértve a sábátot is, hogy Jichák Herzog előtt működőképes kormányt mutasson fel. A szokásos izraeli procedúra szerint a koalíció partnerei aláírt megállapodással bizonyítják, hogy követik a kijelölt miniszterelnök – jelen esetben Netanjahut a 25. Kneszet megalakuló kormányában. Az egyszerűnek tűnő színtiszta jobboldali kormány megalakítása azonban korántsem tűnik egyszerű feladatnak, noha a Likud – vezér a novemberi választások után kijelentette, hogy 48 órán belül megalakítja történelmi kabinetjét.

A több mint egy hónapja húzódó koalíció szentesítése a háredi – vallásos cionista frakciók egymás és természetesen a Likud feletti hatalmi törekvéseinek szövevényes hálójába gabalyodva szemmel láthatóan Netanjahu sarokba szorítására törekednek, annak érdekében, hogy biztosítékokat szerezzenek koalíciós követeléseik behajtására. Ilymódon a kormány megalakulása eleve több – a Kneszet történetében nem szokványos, előzetes törvény ratifikálásához kötött, ehhez viszont egy belső érdekeket képviselő házelnökre van szükség. Az ideiglenesen kinevezett, Netanjahuhoz közeli Járiv Levin hétfői beiktatása azonban elmaradt, miközben a színfalak mögött a felek között felmerülő újabb ultimátumok kerültek napvilágra.

Itamar Ben-Gvir vétójoga

A radikális jobboldali Otzma Jehudit párt vezetője azzal fenyegetőzött hétfőn, hogy felfüggeszti a következő koalíció megalakítását, hacsak nem nevezik ki a leendő kormány befolyásos testületének helyettes vezetőjévé, amely tulajdonképpen vétójogot jelentene számára.

Ben-Gvir hétfőn közölte, miszerint igényt tart az Otzma Jehudit nevében a törvényalkotási miniszteri bizottság vezető-helyettesi kinevezésére (is), amelynek jogában áll eldönteni, hogy a koalíció milyen álláspontot képvisel a javaslatokkal kapcsolatban.

E kinevezés nélkül nem alakíthatunk kormányt” – mondta Ben-Gvir pártja Kneszet-frakcióülésén.

A bizottság nem tartozik a Kneszet hivatalos szervei közé, ezért minden kormány saját igényeinek megfelelően határozhatja meg a testület munkafolyamatait, beleértve bizonyos pozíciók vétójogát is.

Ben-Gvir szóvivője hétfőn megerősítette, hogy a testület helyettes vezetője kinevezésének végső célja a vétójog megszerzése volt. A bizottságot valószínűleg a leendő miniszterelnök, azaz Netanjahu fogja vezetni, a helyettesi kinevezés – ami jelenleg nem létezik – látszólag azt is biztosítaná, hogy Netanjahu távolléte esetén Ben-Gvir legyen a testület megbízott vezetője, az említett vétójog mellett. Kormányon belüli vétójoggal általában rotációs miniszterelnök szokott rendelkezni. Legutóbb a Bennett – Lapid kormányban rendelkezett a két vezető egymással szembeni vétójoggal.

Ben-Gvir bár neveket nem volt hajlandó megemlíteni, újságíróknak kijelentette, hogy „néhány Likud képviselő” arra törekszik, hogy megakadályozza Netanjahut abban, hogy eleget tegyen kérésének.

A leendő nemzetbiztonsági miniszter korábban már utalt arra, hogy Netanjahu nem fogja teljesíteni ígéreteit, amit ismét megerősített, mondván, „lehet, hogy nem igazán akarják teljesíteni azt, amit ígértek nekünk.”

Jahadut HaTora – halacha-állam követelései

Az ultraortodox Jahadut HaTora és a Likud közötti koalíciós tárgyalások sűrűjében egy hétfő esti riport pontokba szedett követeléseket említ a tárgyalások középpontjában, amelyek azontúl, hogy messzemenő és potenciálisan költséges változásokat jelentenének, egyben az állam ortodox judaizmushoz való igazodását is előírják minden izraeli állampolgár számára, beszüntetve többek között a sábát idejére az áramszolgáltatást.

A 12-es csatorna hétfő esti riportjában felvázolt követelések azontúl, hogy kiütötték az ellenzék vérnyomását, állítólag a Likudon belül is kivágták a biztosítékot.

A tévécsatorna forrás nélküli és eddig meg nem erősített hírei szerint, a Likud hajlandó teljesíteni az askenázi háredi frakció egy sor követelését, beleértve az áramszolgáltató erőművek péntek napnyugtától szombat estig tartó leállítását, a zsidótörvényekkel kapcsolatos kérdések megválaszolását szorgalmazó államilag finanszírozott szervek létrehozását, a nemek szerinti szegregációt, és a vallási tanulmányok bevezetését a világi iskolákban.

A jelentés alapján a Likud és a Jahadut HaTora közötti koalíciós megállapodás ezenkívül még egy sor záradékot tartalmaz, az alább bejelentett reformokon kívül:

• az ultraortodox fiatalok katonai besorozás alóli mentesítéséről szóló törvény megszavazása;

• A főrabbinátus képviselőjének jelenléte minden olyan testületben, amely a szombati munkavégzésre vonatkozó engedélyeket mérlegeli;

• A villamosenergia-termelés szüntelése sábát idején;

• egy speciális archívum, az úgynevezett “Genizah” finanszírozása – az I-n nevét tartalmazó dokumentumok és iratok megőrzésére, amelyeket a zsidó törvények szerint nem szabad kidobni;

• Olyan szervezetek megalakítása és finanszírozása, amely a lakosság számára válaszokat adnak a zsidójog kérdéseit illetően;

• Megállapodás a nemek szerinti elkülönített panelek számának növeléséről;

• Kedvezményes tömegközlekedés a túlnyomórészt ultraortodox városokban;

• A haredi jelentkezőket illető pozitív elbánás biztosítása az állami irányítású szerveknél történő álláspályázatoknál;

• A kórházak számára a hámetz termékek betiltása pészah idején;

• Lehetővé teszi bármely állampolgár számára, hogy a túlzsúfoltság leküzdésére létrehozott, függőleges temetőknek nevezett föld feletti építmények helyett földbe történő temetést igényeljen;

• Több vallási oktatás megkövetelése az állam világi iskolarendszer keretében;

• A diaszpóraügyi minisztérium új reformosztályának bezárásának mérlegelése

• Kötelezővé tenni, hogy minden online kormányzati szolgáltatás telefonon is elérhető legyen azok számára, akik kerülik az internet használatot;

• A jesiva diákok állami finanszírozásának további emelése

A Likud és az Jahadut HaTora tagadta, hogy a követelésekkel kapcsolatban végleges megállapodás született volna. A Likud úgy jellemezte az intézkedéseket, mint az askenázi frakció „követeléseinek listája, nem pedig olyan megállapodás, amelybe a párt beleegyezett volna,” hangsúlyozva, hogy nem egyeznének bele az energiatermelés szombati tiltásába, vagy a nemek szerint elkülönített panelek kiterjesztésébe, leszögezve, hogy bármely végleges megállapodás meg fogja őrizni az évek óta fennálló a status quo-t a vallási és állami kérdésekben.

Jichák Goldknopf, a Jahadut HaTora vezetője tegnap este kijelentette, hogy a két fél „jelenleg még tárgyal a koalíciós megállapodás megfogalmazásáról.”

Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 7-én Új Kelet Live

A CIA vezetője harmadik intifádától tart; Elkezdődött a pedofíliával vádolt Malka Leifer pere Ausztráliában; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 7-én
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 6-án
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 5-én
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 4-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei február 2-án

2 Kommentek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .