ujkelet.live
A Moszad kémszolgálat vezetője, David Barnea szerdán a diplomáciai-biztonsági kabinet ülésén kijelentette, aki azt állítja, hogy a tengeri határról szóló megállapodás győzelem a Hezbollah terrorszervezet számára, nem érti a libanoni helyzetet, idézett az ülésen részt vevő két forrást a Walla hírportál.
- Barnea szerint a megállapodás nem jó a Hezbollahnak, mert ez Izrael de facto elismerését jelenti, amit a Hezbollah ellenez.
- A Hezbollah csak májusban kezdett komolyan foglalkozni a tengeri határegyezmény kérdésével, amikor a szervezet felismerte, hogy a libanoni közvélemény támogatja a megállapodást.
,,A Hezbollah nem akart megállapodást kötni Izraellel, de rájött, hogy a libanoni belpolitikai válság fényében lehetősége van arra, hogy pontokat szerezzen a közvéleménynél” – mondta Barnea.
A vezérkari főnök, Aviv Kochavi egyetértett a Moszad vezetőjével, és ő is kijelentette, hogy a megállapodás nem jó a Hezbollahnak.
Miért fontos: Barneát és Kochavit Benjámin Netanjahu miniszterelnöki érájában nevezték ki. A jelenleg az ellenzék vezetőjeként szolgáló Netanjahu a megállapodást ,,történelmi megadás”-nak minősítette a Hezbollah terrorszervezetnek.
Mit mondanak még:
- Kochavi: Nem a Hezbollah fenyegetései miatt jött létre a megállapodás.
- Ronen Bar, a Sabak igazgatója: A megállapodás szakadás Irán és a Hezbollah között.
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta az amerikai közvetítéssel elért megállapodást Libanonnal a tengeri határok rendezésére.
„Jelenleg fontos és sürgős az Izrael és Libanon közötti tengeri megállapodás megkötése. A biztonsági kabinet tagjai támogatásukat fejezik ki Izrael kormánya mellett, hogy előmozdítsa a megállapodást.”
A kabinet tagok közül a szavazáson Ajelet Saked belügyminisztert leszámítva, aki tartózkodott, mindenki támogatta a megállapodást, melyet ezt követően a kormány plénuma elé vittek.
Jáir Lapid miniszterelnök közölte a kormány tagjaival, hogy találkozóra fogja hívni Benjámin Netanjahu ellenzéki vezetőt, hogy tájékoztassa a megállapodásról.
A biztonsági kabinet ülése alatt nyilvánosságra hozták a megállapodás részleteit:
A kormány kora este szintén jóváhagyta a Libanonnal kötendő tengeri határmegállapodás alapelveit és annak előterjesztését 14 napos felülvizsgálatra a Kneszetben, valamint megbeszélésre a Külügyi és Védelmi Bizottságban. 14 nap elteltével a kormány újra szavaz róla.
A szavazáson Saked nemmel voksolt, míg Joáz Hendel tartózkodott.
A nagy kép: Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.
- Múlt héten az izraeli biztonsági szervezetek zöld utat adtak az Energian gázfúró cégnek a tesztek megkezdésére a Karis-gázmezőn, Beni Gantz védelmi miniszter pedig elrendelte az izraeli hadsereg készenlétbe helyezését északon.
- A libanoni Hezbollah terrorszervezet, amely júliusban négy drónt indított a Karis felé, támadásokkal fenyegetőzik, ha Izrael folytatja a gázkitermelést a szerinte vitatott területen anélkül, hogy megállapodás születne.
- A több mint tíz éve folyó tárgyalások lezárása csökkenti a regionális háború veszélyét.
- Izraelben, Libanonban és az Egyesült Államokban is „történelmi”-ként definiálják a megállapodást.
- Az államalapítás óta ez az első alkalom, hogy Libanon kötelező erejű nemzetközi megállapodást köt Izraellel, amely véget vet az országok közötti diplomáciai-gazdasági konfliktusnak.
- A megállapodás kifejezetten kimondja, hogy ,,az országok közötti tengeri vita végleges és tisztességes lezárását jelenti”.
A sorok között:
- A megállapodás rögzíti Izrael fő biztonsági követelését – az öt kilométeres bójasor megőrzését, amelyet Izrael egyoldalúan helyezett el Ros Hanikra térségében, miután 2000-ben kivonult Libanonból.
- A “bójavonal” megőrzése biztonsági szempontból kritikus fontosságú, mert megakadályozza az észak-izraeli part menti területek Libanonból történő megfigyelését.
- A megállapodás a vonalat “status quo vonal”-ként ismeri el, amely egyetlen feltétellel változtatható meg, ha tárgyalások kezdődnek Izrael és Libanon között a szárazföldi határról.
- A megállapodás megosztja a vitatott területen lévő Szidon-Kana gázmező potenciális hasznát.
Számokban: A megállapodás bírálóinak állítása, hogy Libanon 100 százalékot kapott, Izrael pedig semmit, hamis:
- A megállapodás szerint Izrael a tározó teljes nyereségének legalább 17 százalékát kapja.
- Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a tározó teljes nyeresége várhatóan hárommilliárd dollár lesz. Ebből Izrael 500 millió dollártkap. A nagy bajban lévő libanoni gazdaság számára ez nagyon jelentős összeg, az izraeli gazdaság számára viszont csekély.
Igen, de: A megállapodás kritikusai azt is állítják, hogy Izrael a nyereség 40 százalékát is megkaphatta volna. Ez félmilliárd dollárral jelent többet annál, amit Izrael most a megállapodás szerint kap.
A másik oldal:
Libanon nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, melyhez politikai válság is társul. A Hezbollah szintén nehéz helyzetben van Libanonban, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a terrorvezér, Hasszán Naszrallah kedden óvatosan üdvözölte a megállapodást.
- A megállapodás aláírása gyengíti a Hezbollah terrorszervezetet, mely az Izraellel fennálló feszültségekből és a vele való konfrontációból táplálkozik. Létének oka az Izraellel szembeni ellenállás, és ellenez minden vele való megállapodást.
- Tekintettel arra, hogy a Hezbollah terrorszervezet az elmúlt hónapokban háború indításával fenyegetőzött, ha Libanon jogait nem biztosítják, a megállapodás rövid távon megakadályozza a katonai eszkalációt az északi határon.
- Nem világos, mennyi gáz áll rendelkezésre kitermelésre a régóta vitatott területen, az ügylet ennek ellenére reményt ad a libanoni lakosságnak egy szebb gazdasági jövőre az évek óta tartó hanyatlás után.
Garancia: A média szerint a Biden-kormány garancialevelet ad Izraelnek, melyben egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael biztonsága és gazdasági jogai mellett egy olyan forgatókönyvben, amelyben a Hezbollah, vagy egy másik csoport úgy dönt, hogy nem tartja tiszteletben az aláírt megállapodást.
A levél alapja a bójavonal mint Izrael védelmi vonala melletti elkötelezettség, valamint Izrael gazdasági jogainak védelme a Szidon (Kana) mezőn, valamint annak megakadályozása, hogy a területről származó bevételek a Hezbollahhoz jussanak a hatályos amerikai szankcióknak megfelelően.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint Franciaország és Katar is garanciát vállal.
Mire a sietség: Szűk az időkeret, tekintve, hogy a libanoni elnök jövő hónapban visszavonul, Izraelben pedig november elsején parlamenti választásokat tartanak.
Forrás: UjKeletLive; Walla; Kan

[…] Naftali Bennett rotációs miniszterelnök szerdán a Libanonnal elért tengeri határmegállapodás mellett szavazott. Részletek itt. […]
[…] Kösz, de nem: Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető elutasította a meghívást a tengeri határmegállapodásról szóló biztonsági tájékoztatóra Jáir Lapid miniszterelnökkel, és követeli, hogy a megállapodást bocsássák szavazásra a Kneszetben. A megállapodásról bővebben itt. […]
[…] találkozik Jichák Herzog izraeli elnökkel, ugyanazon a napon, amikor várhatóan sor kerül az Izrael és Libanon közötti megállapodás aláírására, jelentette a Kan közszolgálati […]
[…] Ez a második ilyen vita a héten, miközben a két ország a tengeri határok kijelölését véglegesíti, bővebben itt […]
[…] izraeli kormány tájékoztatta a Biden-kormányt, hogy készen áll a Libanonnal elért tengeri demarkációs megállapodás aláírására a jövő héten, jelentette szombaton a Hezbollah-párti Al-Akhbar libanoni […]
[…] A kormány minisztereit csütörtökön délelőtt 10:30-ra összehívták a megállapodás jóváhagyására. Bővebben a megállapodásról itt. […]
[…] Izrael és Libanon között nemrégiben létrejött a tengeri határmegállapodás, a Hezbollah terrorcsoport – amely drónokat indított a Karis felé júliusban – […]
[…] Bővebben a megállapodásról itt. […]
[…] Bővebben a megállapodásról itt. […]
[…] Bővebben a megállapodásról itt. […]