A Moszad vezetője: Aki azt állítja, hogy a megállapodás győzelem a Hezbollahnak – nem érti a libanoni helyzetet

10
David Barnea a Moszad igazgatója forrás: Védelmi Minisztérium

ujkelet.live

A Moszad kémszolgálat vezetője, David Barnea szerdán a diplomáciai-biztonsági kabinet ülésén kijelentette, aki azt állítja, hogy a tengeri határról szóló megállapodás győzelem a Hezbollah terrorszervezet számára, nem érti a libanoni helyzetet, idézett az ülésen részt vevő két forrást a Walla hírportál.

  • Barnea szerint a megállapodás nem jó a Hezbollahnak, mert ez Izrael de facto elismerését jelenti, amit a Hezbollah ellenez.
  • A Hezbollah csak májusban kezdett komolyan foglalkozni a tengeri határegyezmény kérdésével, amikor a szervezet felismerte, hogy a libanoni közvélemény támogatja a megállapodást.

,,A Hezbollah nem akart megállapodást kötni Izraellel, de rájött, hogy a libanoni belpolitikai válság fényében lehetősége van arra, hogy pontokat szerezzen a közvéleménynél” – mondta Barnea.

A vezérkari főnök, Aviv Kochavi egyetértett a Moszad vezetőjével, és ő is kijelentette, hogy a megállapodás nem jó a Hezbollahnak.

Miért fontos: Barneát és Kochavit Benjámin Netanjahu miniszterelnöki érájában nevezték ki. A jelenleg az ellenzék vezetőjeként szolgáló Netanjahu a megállapodást ,,történelmi megadás”-nak minősítette a Hezbollah terrorszervezetnek.

Mit mondanak még:

  • Kochavi: Nem a Hezbollah fenyegetései miatt jött létre a megállapodás.
  • Ronen Bar, a Sabak igazgatója: A megállapodás szakadás Irán és a Hezbollah között.

Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta az amerikai közvetítéssel elért megállapodást Libanonnal a tengeri határok rendezésére.

„Jelenleg fontos és sürgős az Izrael és Libanon közötti tengeri megállapodás megkötése. A biztonsági kabinet tagjai támogatásukat fejezik ki Izrael kormánya mellett, hogy előmozdítsa a megállapodást.”

A kabinet tagok közül a szavazáson Ajelet Saked belügyminisztert leszámítva, aki tartózkodott, mindenki támogatta a megállapodást, melyet ezt követően a kormány plénuma elé vittek.

Jáir Lapid miniszterelnök közölte a kormány tagjaival, hogy találkozóra fogja hívni Benjámin Netanjahu ellenzéki vezetőt, hogy tájékoztassa a megállapodásról.

A biztonsági kabinet ülése alatt nyilvánosságra hozták a megállapodás részleteit:

A kormány kora este szintén jóváhagyta a Libanonnal kötendő tengeri határmegállapodás alapelveit és annak előterjesztését 14 napos felülvizsgálatra a Kneszetben, valamint megbeszélésre a Külügyi és Védelmi Bizottságban. 14 nap elteltével a kormány újra szavaz róla.

A szavazáson Saked nemmel voksolt, míg Joáz Hendel tartózkodott.

A nagy kép: Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.

  • Múlt héten az izraeli biztonsági szervezetek zöld utat adtak az Energian gázfúró cégnek a tesztek megkezdésére a Karis-gázmezőn, Beni Gantz védelmi miniszter pedig elrendelte az izraeli hadsereg készenlétbe helyezését északon.
  • A libanoni Hezbollah terrorszervezet, amely júliusban négy drónt indított a Karis felé, támadásokkal fenyegetőzik, ha Izrael folytatja a gázkitermelést a szerinte vitatott területen anélkül, hogy megállapodás születne.
  • A több mint tíz éve folyó tárgyalások lezárása csökkenti a regionális háború veszélyét.
  • Izraelben, Libanonban és az Egyesült Államokban is „történelmi”-ként definiálják a megállapodást.
  • Az államalapítás óta ez az első alkalom, hogy Libanon kötelező erejű nemzetközi megállapodást köt Izraellel, amely véget vet az országok közötti diplomáciai-gazdasági konfliktusnak.
  • A megállapodás kifejezetten kimondja, hogy ,,az országok közötti tengeri vita végleges és tisztességes lezárását jelenti”.

A sorok között:

  • A megállapodás rögzíti Izrael fő biztonsági követelését – az öt kilométeres bójasor megőrzését, amelyet Izrael egyoldalúan helyezett el Ros Hanikra térségében, miután 2000-ben kivonult Libanonból.
  • A “bójavonal” megőrzése biztonsági szempontból kritikus fontosságú, mert megakadályozza az észak-izraeli part menti területek Libanonból történő megfigyelését.
  • A megállapodás a vonalat “status quo vonal”-ként ismeri el, amely egyetlen feltétellel változtatható meg, ha tárgyalások kezdődnek Izrael és Libanon között a szárazföldi határról.
  • A megállapodás megosztja a vitatott területen lévő Szidon-Kana gázmező potenciális hasznát.

Számokban: A megállapodás bírálóinak állítása, hogy Libanon 100 százalékot kapott, Izrael pedig semmit, hamis:

  • A megállapodás szerint Izrael a tározó teljes nyereségének legalább 17 százalékát kapja.
  • Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a tározó teljes nyeresége várhatóan hárommilliárd dollár lesz. Ebből Izrael 500 millió dollártkap. A nagy bajban lévő libanoni gazdaság számára ez nagyon jelentős összeg, az izraeli gazdaság számára viszont csekély.

Igen, de: A megállapodás kritikusai azt is állítják, hogy Izrael a nyereség 40 százalékát is megkaphatta volna. Ez félmilliárd dollárral jelent többet annál, amit Izrael most a megállapodás szerint kap.

A másik oldal: 

Libanon nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, melyhez politikai válság is társul. A Hezbollah szintén nehéz helyzetben van Libanonban, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a terrorvezér, Hasszán Naszrallah kedden óvatosan üdvözölte a megállapodást.

  • A megállapodás aláírása gyengíti a Hezbollah terrorszervezetet, mely az Izraellel fennálló feszültségekből és a vele való konfrontációból táplálkozik. Létének oka az Izraellel szembeni ellenállás, és ellenez minden vele való megállapodást.
  • Tekintettel arra, hogy a Hezbollah terrorszervezet az elmúlt hónapokban háború indításával fenyegetőzött, ha Libanon jogait nem biztosítják, a megállapodás rövid távon megakadályozza a katonai eszkalációt az északi határon.
  • Nem világos, mennyi gáz áll rendelkezésre kitermelésre a régóta vitatott területen, az ügylet ennek ellenére reményt ad a libanoni lakosságnak egy szebb gazdasági jövőre az évek óta tartó hanyatlás után.

Garancia: A média szerint a Biden-kormány garancialevelet ad Izraelnek, melyben egyértelművé teszi, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Izrael biztonsága és gazdasági jogai mellett egy olyan forgatókönyvben, amelyben a Hezbollah, vagy egy másik csoport úgy dönt, hogy nem tartja tiszteletben az aláírt megállapodást.

A levél alapja a bójavonal mint Izrael védelmi vonala melletti elkötelezettség, valamint Izrael gazdasági jogainak védelme a Szidon (Kana) mezőn, valamint annak megakadályozása, hogy a területről származó bevételek a Hezbollahhoz jussanak a hatályos amerikai szankcióknak megfelelően.

A Kan közszolgálati műsorszolgáltató szerint Franciaország és Katar is garanciát vállal.

Mire a sietség: Szűk az időkeret, tekintve, hogy a libanoni elnök jövő hónapban visszavonul, Izraelben pedig november elsején parlamenti választásokat tartanak.

Forrás: UjKeletLive; Walla; Kan

Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 28-án Új Kelet Live

Nem keresik tovább a rossz anyába beültetett embrió biológiai szüleit; Újabbi közúti vita; Ami kimaradt; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 28-án
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 27-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 26-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 24-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 23-án

10 Kommentek

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .