ujkelet.live
Diplomácia és biztonság
Libanon: Úton a megállapodás felé?
Libanon megkapta az Egyesült Államok által kidolgozott izraeli-libanoni határvita rendezésére szóló megállapodás frissített változatát, amely kielégíti korábbi aggodalmait – közölte hétfő este a felek közötti vita megoldásáról tárgyaló libanoni képviselő a Reutersszel.
* ,,Ha minden jól megy, Amos Hochstein erőfeszítései hamarosan történelmi megállapodáshoz vezethetnek” – nyilatkozta Elias Bou Szaab, Bejrút legfőbb tárgyalója a hírügynökségnek, utalva a Biden-adminisztráció energia biztonsági vezető tanácsadójára, aki az elmúlt hónapok során vezette a tárgyalásokat a felek között.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának magas rangú tisztviselője megerősítve Washington törekvéseit az arab médiának hozzátette:
* ,,Az alternatíva a háború, ezt senki sem akarja.”
A pro-katari “Al-Araby” hétfőn forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy előkészületek zajlanak az Izrael és Libanon közötti tengeri határokra vonatkozó megállapodás hivatalos bejelentésére és még az aláírás időpontját is előre megelőlegezte.
- ,,A várakozások szerint október 20-án hivatalosan is aláírják a megállapodást a két ország határán fekvő Ros Hanikra térségében” – állították a források.
Kedd reggel Ejál Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó közölte:
* ,,Minden követelésünket teljesítették a Libanonnal folytatott tengeri határtárgyalásokat illetően. A szövegben kért változtatások megtörténtek. Izrael minden biztonsági érdeke biztosított. Egy történelmi megállapodás felé haladunk.”
Az ellenzék és főleg Benjamin Netanjahu által támadott lehetséges megállapodásra reagálva, Eliezer Marom vezérőrnagy, a haditengerészet korábbi parancsnoka – mellesleg a Likud tagja, aki indulni szándékozott az előválasztáson, a ynet stúdiójában azt nyilatkozta:
* ,,A megállapodásról jelenleg ismertek szerint – a kormány mellett igennel szavaznék. Ha nem érintik Izrael szuverén vizeit (legfeljebb 12 mérföldre a parttól), ez egy jó és fontos megállapodás, amelytől Izrael polgárai nem kell féljenek. Nincs biztonsági probléma.”
Diplomáciai szócsata: Putyin Izraelt is felelősségre vonná
Oroszország visszaszólt Izraelnek azt követően, Jáir Lapid miniszterelnök hétfő este elítélte Moszkva ukrán városok ellen indított támadásait azt kifogásolva, hogy Jeruzsálem nem szólalt fel korábban a „donbászi civilek elleni terrortámadások” és számos „gyilkos” akció miatt.
Moszkva izraeli nagykövetségének nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy Lapid elítélte az Ukrajnát átszelő bombázásokat, amelyek „a polgári lakosságot célozták Kijevben és Ukrajna más városaiban,” miközben őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és az ukrán népnek.”
Izrael a moszkvai ukrán invázió február 24-i kitörése óta igyekezett semleges álláspontot képviselni, lévén egyike azon kevés országoknak, amelyek viszonylag jó diplomáciai kapcsolatokat ápolnak mind Ukrajnával, mind pedig a szomszédos szíriai légteret uraló Oroszországgal.
Ugyanakkor a jeruzsálemi vezetés többször is erős kritikát fogalmazott meg Moszkvával szemben a civi lakosságot célzó támadások miatt, és a közelmúltban elutasította a megszállt ukrán területek Oroszország általi annektálását.
Lapid hétfői elítélő nyilatkozatára reagálva az orosz nagykövetség Izraelre hárítva a felelősséget, nehezményezte amiért Jeruzsálem nem áll egyértelműen Oroszország oldalára.
„Érdemes megjegyezni, Izrael sajnálatos módon úgy döntött, hogy hallgat a donbászi civilek elleni nyolc éven át tartó folyamatos ukrán terrortámadásokról és szemet huny a közelmúltban egy menekültkonvoj ellen Harkov régióban elkövetett gyilkos ukrán támadás, a neonáci Azov által Kupjanszkban és más ukrán városokban történt civilek szörnyű meggyilkolása, Darja Dugina orosz újságíró kegyetlen meggyilkolása, valamint a közelmúltban a krími hídon elkövetett ukrán terrortámadás, illetve a kijevi rezsim számos más szörnyű és meg nem büntetett bűncselekménye felett.”
Kijev közölte, hogy az orosz erők több mint 80 rakétát lőttek ki országszerte az ukrán városokra, miközben Moszkva a szomszédos Fehéroroszországból indított iráni drónokat is bevetett a civilek lakta területeken.
Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a támadásokat nem „provokálták,” Moszkva válasza volt a kelet-ukrajnai kínos katonai veszteségek sorozatára.
Hétvégén legalább 11-en haltak meg, és több mint 80-an megsebesültek az elmúlt hónapok legnagyobb ukrajnai csapáshulláma következtében, amikor egy robbanás súlyos károkat okozott az Oroszországot a Moszkva által annektált Krím-félszigettel összekötő kulcsfontosságú hídon.
Putyin elnök ukrán terrortámadásnak minősítette a történteket, miközben további súlyos csapásokkal fenyegetőzött, amennyiben „folytatódnak a terrortámadási kísérletek.”
