ujkelet.live

Jáir Lapid miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Izrael és Libanon ,,történelmi megállapodásra” jutott a tengeri határról. A fejlemény csökkenti a regionális háború veszélyét.

Miért fontos: Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.

• Múlt héten az izraeli biztonsági szervezetek zöld utat adtak az Energian gázfúró cégnek a tesztek megkezdésére a Karis-gázmezőn, Beni Gantz védelmi miniszter pedig elrendelte az izraeli hadsereg készenlétbe helyezését északon.
• A libanoni Hezbollah terrorszervezet, amely júliusban négy drónt indított a Karis felé, támadásokkal fenyegetőzik, ha Izrael folytatja a gázkitermelést a szerinte vitatott területen anélkül, hogy megállapodás születne.
• A megállapodás fellendíti Libanon gazdaságát, stabilizálja Izrael északi határát, és lehetővé teszi mindkét fél számára a szomszédos tengeri gázmezők kiaknázását. Nagy eredmény a Biden-kormány számára, és Lapid felé döntheti a mérleget a szorosnak ígérkező novemberi választásokon.

Mit mondanak: Lapid nyilatkozata szerint ,,ez a példátlan megállapodás megerősíti Izrael biztonságát, megerősíti gazdaságunkat, és tisztább, megfizethetőbb energiát szállít a világ országaiba.”

Röviddel Lapid nyilatkozata előtt Michel Aoun libanoni elnök is hivatalosan bejelentette, hogy Libanon elfogadja az Egyesült Államok végső javaslatát az Izraellel kötendő tengeri határmegállapodásra.

Következő lépés: A kormány holnap összeül, hogy eldöntse a megállapodás jóváhagyásának módját. A főügyész korábban két lehetőséget vetett fel: 1) a megállapodást jóváhagyja a kormány, majd benyújtja a Kneszetnek. 2) a megállapodást a Kneszet hagyja jóvá.

Komplikáció: A megállapodást megvétózhatja Naftali Bennett rotációs miniszterelnök, akinek hivatala Lapid bejelentésére úgy nyilatkozott, hogy számára a biztonsági szempont lesz a döntő fontosságú.

Ajelet Saked belügyminiszter délután kijelentette, ha a kormány nem terjeszti a Kneszet elé a javaslatot, ellene fog szavazni. Saked a politikai túlélésért küzd a Zsidó Otthon élén, a közvélemény-kutatások szerint nem jut be a Kneszetbe.

Mire a sietség: Szűk volt az időkeret, tekintve, hogy a libanoni elnök jövő hónapban visszavonul, Izraelben pedig november elsején parlamenti választásokat tartanak.

Előzmény: Egy héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy a két fél megegyezés felé halad. A tárgyalások azonban megszakadtak, miután izraeli tisztviselők elutasították libanoni kollégáik jelentős módosításait a megállapodástervezettel kapcsolatban.

• A libanoniak kijelentették, nem ismerik el az izraeli “bójavonal” nemzetközi határként való elismerését, és a “bólyavonal” kapcsán a “status quo” szavakat “de facto” szavakra kívánják cserélni, amelyek jogi jelentése gyengébb, és ami a jövőben rést hagyhat a libanoni fellebbezéseknek.
• Izrael a Libanonból való 2000-es kivonulást követően a “bójavonalat” egyoldalúan az északi Ros Hanikra város partjától öt kilométerre helyezte el. Nemzetközi határként való rögzítése biztonsági okokból rendkívül fontos, hogy biztonsága érdekében cselekvési szabadsággal rendelkezzen.
• Ha a “bójavonal” délre mozdulna el a mai helyéről, lehetővé tenné a rálátást és a megfigyelést a libanoni oldalról Észak-Izrael partvonala felé.

Amos Hochstein amerikai közvetítő a napokban nyújtotta be a módosított megállapodástervezetet, és tisztázta, hogy az általa készített megállapodástervezet a végleges dokumentum, és nem áll szándékában további tárgyalásokat folytatni a felekkel.

Kedd reggel Ejál Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó közölte:

,,Minden követelésünket teljesítették a Libanonnal folytatott tengeri határtárgyalásokat illetően. A szövegben kért változtatások megtörténtek. Izrael minden biztonsági érdeke biztosított. Egy történelmi megállapodás felé haladunk.”

Fontos: A megállapodás részleteit hivatalosan még nem hozták nyilvánosságra.