ujkelet.live
Szombat reggel dokkolt Haifa kikötőjében a török haditengerészet Kemalreis Barbaros-osztályú fregattja, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató.
A nagy hajó, fedélzetén 203 fős legénységgel, a NATO-erők járőrszolgálatának részeként érkezett a területre.
A török fregattot az amerikai Forrest Sherman amerikai romboló kíséri.
„A dokkolás része Izrael NATO-val való együttműködésének és támogatásának” – áll az Izraeli Védelmi Erők közleményében.
Nincs tervben közös tevékenység az Izraeli Védelmi Erők és a török hajó között.
9:30 óta tartózkodnak a kikötőben, de a legénység nem hagyhatja el a hajót.
A hajó izraeli képviselője a Kannak azt nyilatkozta, hogy ,,a hajót az izraeli haditengerészet fogadta, és a legénység terve az volt, hogy bejárja Betlehemet és Jeruzsálemet, de a belügyminisztérium Haifa kikötőjéért felelős képviselője nem engedi a partraszállásukat azzal az indokkal, hogy nincs útlevelük. A NATO katonáknak nem szabad útlevéllel belépniük egyetlen országba sem, van NATO katonai igazolványuk, és a világ összes országában lehorgonyozhatnak és partraszállhatnak.” A képviselő szerint már tegnap megtörtént a fellebbezés a Belügyminisztériumnál.
A török haditengerészet hajói tizenkét éve nem kötöttek ki Izraelben.
Jáir Lapid miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök augusztusban bejelentette az országok közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását és a nagykövetek visszatérését,
Ez az Ankara és Jeruzsálem között elmúlt hónapokban zajló közeledés hatása, amely során Jichák Herzog és Erdogan elnök Ankarában, valamint Lapid és a török külügyminiszter Ankarában és Jeruzsálemben találkozott.
Lapid közölte, hogy ,,a Törökországgal fenntartott kapcsolatok megújítása fontos eszköz a regionális stabilitás szempontjából, és gazdaságilag nagyon fontos Izrael polgárai számára. Továbbra is intézkedni fogunk, és megerősítjük Izrael nemzetközi státuszát a világban.”
A kapcsolatok normalizálódása egy évnyi fokozatos “melegítés” után történik az országok között, különösen a Bennett-Lapid kormány megalakulása óta. Erdogan többször hangoztatta, hogy a közel 15 éves folyamatos válság után érdekelt az Izraellel fenntartott kapcsolatok javításában.
Erdogan kijelentéseit nagy gyanakvás fogadta Izraelben, mivel köztudott, hogy kiszámíthatatlanul viszonyul Izraelhez, és nagy pártfogója a palesztinoknak. Magatartását többnyire Törökország egyéb érdekei befolyásolják a régióban.
Vezető izraeli tisztviselők szerint Erdogan kijelentései hátterében a törökországi nehéz gazdasági helyzet, a Biden-kormánnyal fennálló feszült kapcsolatok és Izrael regionális pozíciójának megerődése az Ábrahám-egyezmények nyomán állnak.
A Törökország és Izrael közötti kapcsolatokat az elmúlt évtizedben hullámvölgyek tarkították. A legutóbbi, a 2018-as májusi válság során Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, és megalázta egy szigorú biztonsági ellenőrzéssel az isztambuli reptéren, válaszul a gázai határ mentén zajló zavargásokon megölt 61 palesztinra. Törökország szintén hazahívta a nagykövetét. Mióta Herzog tavaly nyáron hivatalba lépett, csatorna nyílt közte és Erdogan között, és néhányszor telefonon is beszéltek. Naftali Bennett miniszterelnökként szintén beszélt Erdogannal, hogy megköszönje neki személyes közreműködését az izraeli Oknin házaspár szabadon bocsátásában, ami az első beszélgetés volt a török vezető és egy izraeli miniszterelnök között 2013 óta.
Miután Izrael és Törökország júliusban aláírt egy polgári légiközlekedési megállapodást, és néhány nappal azután, hogy Lapid átvette a miniszterelnöki posztot, sor került az első telefonbeszélgetésre Erdogannal.
