ujkelet.live
Kedden, több mint egy évtized után először landolt vezető török tisztviselő a külügyminiszter személyében Izraelben, jelentette a Ynet hírportál.
A Ben Gurion repülőtérre való érkezése után, Mevlut Cavusoglu a Palesztin Hatóság területére utazott, ahol találkozott Mahmúd Abbász elnökkel és Rijád al-Maliki külügyminiszterrel. Törökország az izraeli-palesztin konfliktus kétállami-megoldásának nagy támogatója.
„Mi vezetjük a normalizálási folyamatot a palesztin hatóságokkal együttműködve” – mondta Cavusoglu az AP szerint. ,,A palesztin ügy melletti támogatásunk teljesen független az Izraellel fenntartott kapcsolataink folyamatától.”
Cavusoglu kijelentette, hogy az Izraellel folytatott párbeszéd „jelentősen hozzájárul a feszültségek csökkentéséhez, ahogyan a ramadán idején is tette, és… ahhoz is hozzájárul, hogy a palesztinok ügye vagy a palesztinok hangja erősebbé váljon”.
Szerdán Cavusoglu várhatóan ellátogat a jeruzsálemi Jad Vasembe, valamint találkozik Jáir Lapid külügyminiszterrel és Joel Razvozov idegenforgalmi miniszterrel. Még aznap ellátogat az Al-Aksza mecsetbe, majd Tel-Aviv felé veszi az irányt.
A látogatás fő napirendi témája a nagykövetek visszahelyezése lehet, miután a két ország még 2018-ban kiutasította egymás küldötteit az egyre feszültebbé váló kapcsolatok miatt.
A török sajtó szerint Jeruzsálem átadta Ankarának azon Hamász-tagok listáját, akiket Izrael szeretne kiutasítva látni Törökországból, a kapcsolatok normalizálásának feltételeiként.
Ennek érdekében a látogatást a törökök nagy valószínűséggel arra használják majd, hogy Lapidot tájékoztassák a Hamász terrorszervezet jelenlétének megfékezésére eddig tett lépésekről.
A témában jártas források szerint a nagyköveteket csak azután helyezik vissza, ha a Moszad hírszerző és a Sabak belbiztonsági szolgálat megerősíti, hogy Törökország teljesítette Izrael követeléseit a Hamász jelenlétével kapcsolatban az országban.
A források hozzátették, hogy nem világos, hogy jóváhagyják-e a nagykövetek visszatérését a Cavusoglu-látogatás során, amely Ankara és Jeruzsálem közelmúltbeli erőfeszítései közepette történik, hogy helyrehozzák megromlott kapcsolataikat.
A látogatásra azután került sor, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Jichák Herzog izraeli államfő március elején Ankarában történelmi jelentőségű találkozót tartott.
Herzog előtt utoljára Simon Peresz látogatott Ankarába államfői minőségben 2007-ben. Majd 2008-ban Ehud Olmert akkori miniszterelnök is Törökországba utazott egy megbeszélésre Erdogannal, aki akkoriban Izrael és Szíria között közvetített. Egy héttel a látogatás után kezdődött az Öntött ólom hadművelet a Gázai övezetben, ami Erdogan nyilvános felháborodásához vezetett Izrael ellen, elindítva a két ország közti kapcsolatok romlását.
Erdogan már jó ideje azon dolgozik, hogy melegebb kapcsolatokat alakítson ki Izraellel.
A kapcsolatok megújítására tett erőfeszítésekre a törökországi súlyos gazdasági válság és Erdogan egyidejűleg a térség más országaival, mindenekelőtt Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel való diplomáciai kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítései hátterében kerül sor.
Erdogan kijelentéseit nagy gyanakvás fogadta Izraelben, mivel köztudott, hogy kiszámíthatatlanul viszonyul Izraelhez, és nagy pártfogója a palesztinoknak. Magatartását többnyire Törökország egyéb érdekei befolyásolják a régióban.
A Törökország és Izrael közötti kapcsolatokat az elmúlt évtizedben hullámvölgyek tarkították. A legutóbbi, a 2018-as májusi válság során Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, és megalázta egy szigorú biztonsági ellenőrzéssel az isztambuli reptéren, válaszul a gázai határ mentén zajló zavargásokon megölt 61 palesztinra. Törökország szintén hazahívta a nagykövetét. Mióta Herzog nyáron hivatalba lépett, csatorna nyílt közte és Erdogan között, és néhányszor telefonon is beszéltek. Erdogan először azért telefonált, hogy gratuláljon Herzognak a megválasztásához; a második alkalommal Herzog hívta Erdogant, hogy biztosítsa a Törökországban letartóztatott izraeli házaspár, Natalie és Mordi Oknin szabadon bocsátását. Harmadszor Erdogan azért telefonált, hogy kifejezze részvétét Herzog édesanyjának halála miatt. Naftali Bennett miniszterelnök szintén beszélt Erdogannal, hogy megköszönje neki személyes közreműködését Okninék szabadon bocsátásában, ami az első beszélgetés volt a török vezető és egy izraeli miniszterelnök között 2013 óta.
Izrael nem akarja, hogy a Törökországgal ápolt kapcsolatok ártsanak az elmúlt években Görögországgal és Ciprussal létrejött stratégiai szövetségnek. Az elmúlt két hétben, az Erdogannal való találkozót megelőzően, Herzog mindkét országban látogatást tett, hogy békéltető üzenetet közvetítsen vezetőik felé, és gondoskodjon a szoros kapcsolatuk fenntartásáról Izraellel. A Ciprus, valamint Görögország és Törökország közötti történelmi feszültség az elmúlt években nőtt a Ciprus partjainál folyó földgázforrásokért folytatott harc miatt.
[…] zajló közeledés hatása, amely során Jichák Herzog és Erdogan elnök Ankarában, valamint Lapid és a török külügyminiszter Ankarában és Jeruzsálemben […]
[…] közeledés hatása, amely során Jichák Herzog és Erdogan elnök Ankarában, valamint Lapid és a török külügyminiszter Ankarában és Jeruzsálemben […]
[…] zajló közeledés hatása, amely során Jichák Herzog és Erdogan elnök Ankarában, valamint Lapid és a török külügyminiszter Ankarában és Jeruzsálemben […]