Nesama David/ujkelet.live
A Debussyt is megihlető legenda szerint az Ys szigetén elsüllyedt katedrális csendes, derűs reggeleken a tenger mélyén láthatóvá válik, és hallani a papok kórusát és a harangok víz alatti kongását.
Tel Avivban beszélik, hogy Elul hónap beköszöntével, amikor kicsit enyhül a forróság, lágy fuvola hanggal teríti be a szél várost. A zene, mely olyan halk, hogy gyakran hallucinációnak vélik, a Fehér Város rejtélyeinek egyike és a Facebookra költözve szövögeti életét.
A kóborló fuvolista csak Elul idején tartózkodik – pontosabban fogalmazva zenél – a városban. Érkezése sokaknál egyfajta emlékeztető, hogy ideje megkezdeni az előkészületeket az őszi nagyünnepekre.
Előre szólok, a művésznő megkeresésére irányuló minden kísérlet hasztalan. Ő a meglepetések híve, a legváratlanabb pillanatokban és helyszíneken csap le, majd eltűnik hirtelen.
Korát megállapítani lehetetlen. Akik megpróbálkoztak vele 25-45 közöttire saccolták. Frizurája egyesek szerint hosszú, csillogó sötét barna, míg mások szerint erősen őszülő. Testalkatát tekintve többnyire vékonynak írták le, bár azért voltak páran, akik megjegyeztek némi súlyfelesleget. Megjelenését divatosnak, fiatalosnak és üdének vagy éppen szakadtnak, mélabúsnak és megfáradtnak jellemezték. A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy első felbukkanásaikor az őszes haj és mélabú jellemző rá, majd a hónap vége felé Főnixként megfiatalodik és újjáéled.
A város állandó lakosa vagy csak Elul idejére száll meg itt? Izraeli egyáltalán? A kérdések sora végtelen.
Egyet azonban biztosan tudni róla: nem a pénz hajtja, koncertjeit ingyen adja.
A Facebookon “A Kóborló Fuvolista Legendája” csoportban több tucatnyian állítják, hogy látni vélték elvegyülve egyszerű “civilként” a buszon, kávézóban, étteremben sőt hírműsorok háttérszereplőjeként, vállán az ikonikus fuvola tokkal.
A fellelhető dokumentációk legkülönlegesebbje egy Jáel nevű rajongóhoz köthető, aki tavaly ilyenkor feltöltött egy videót, amin a fuvolista Neve Cedek egyik eldugott zugában varázsol játékával. A felvétel az akkor legújabbnak számító iPhone-nal készült. A hang kíváló minőségű, a kép éles, leszámítva a fuvolista arcát, mely valami furcsa oknál fogva elmosódott. Meg is jegyzik a kommentekben, hogy a jelenség nem ismeretlen, Woody Allen egyik filmjében is elhomályosodik az egyik szereplő.
Bár kétséges, hogy ez a varázs, ami a széllel szál, egy egyszerű koncertteremben is megállná a helyét, alvást nem ismerő városunk lüktető és sokszor abszurd világának újabb szerethető színfoltját képezi.
És ezt a lakosok is érzik.
Apropó, ha esetleg nem tudták volna: az izraelieknek hatalmas szívük van. Olyanok, mint a kaktusz: kívül szúrós, belül puha és édes. A kóborló fuvolista a szívünkbe zárta magát, amit jól példáz, hogy Elul hónap minden péntekén akad legalább egy betelefonáló, aki a helyi rádióban egy számmal kedveskedik neki.
*A Tel Avivban beszélik az Új Kelet Live heti rovata, tartalma félig-meddig fiktív avagy teljesen fiktív.
További részek: link
