ujkelet.live
A közelmúltban Teherán és az Európai Unió részéről megfogalmazott időhúzással kapcsolatos kritikákra reagálva, amerikai tisztviselők szerdán megerősítették, hogy a Biden-kormány elküldte válaszát az iráni nukleáris megállapodás visszaállításáról szóló EU-megállapodás-tervezetet kiegészítő iráni megjegyzéseket illetően. Ugyanakkor a másik fél, a teheráni külügyminisztérium szóvivője is megerősítette, hogy az Egyesült Államok válaszát az EU-koordinátoron keresztül megkapta, elemzése folyamatban van.
A bejelentésre és a várható fejleményekre – azaz a megállapodás elkerülhetetlennek tűnő közeli létrejöttére reagálva, az izraeli kormány és az ellenzék vezetői részéről egyaránt felerősödött az ellenkampány, és a közelgő választásokra való tekintettel a zsidó állam biztonságpolitikai jövője mind a politikusok, mind a héber média szemszögéből kiemelt fontosságú téma lesz, maga mögé utasítva más égető belpolitikai kérdéseket, mint a megélhetés és az infláció illetve a pedagógusokkal kialakult bérvita megoldása.
Jáir Lapid miniszterelnök újságíróknak adott nyilatkozatában Joe Biden elnököt egyenesen a Fehér Ház korábbi ígéretének megszegésével marasztalta el. Ugyanakkor kilépésre szólítva fel a világ érintett vezetőit, világossá tette, hogy Izrael szövetségeseit illető minden tisztelet ellenére, Jeruzsálem nem fogadja el a küszöbön lévő nukleáris megállapodáshoz való visszatérést, a Teheránnak tálcán nyújtott dollármilliárdokkal és engedményekkel együtt. Következésképpen Izrael fenntartja szabad cselekvési jogát biztonsága védelme érdekében.
Lapid: Ellenezzük ezt a nukleáris megállapodást, mert rossz, jelenlegi formájában elfogadhatatlan
A Fehér Ház többször is tagadta, hogy újabb engedményeket fontolgatna. Lapid figyelmeztetései azonban hangsúlyozzák, hogy a jelek arra utalnak, az állítólagos végső tervezetben meghúzott vörös vonal ellenére, az iráni megjegyzések további változtatásokat és engedményeket követelnek és a születőben lévő nukleáris megállapodás nem felel meg azoknak a normáknak, amelyeket Biden elnök korábban megszabott annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris állammá váljon.
A sajtó nyilatkozatok mellett, diplomáciai vonalon Ejál Hulata izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó kedden találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel a Fehér Házban, miközben Beni Gantz védelmi miniszter útban van Washingtonba.
Hulata utazásának egyik fő célkitűzése, hogy rákényszerítse a Fehér Házat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Irán elleni vizsgálataira és az Iszlám Forradalmi Gárda elleni szankciókra.
אני מתחייב:
— Benjamin Netanyahu – בנימין נתניהו (@netanyahu) August 24, 2022
עם הסכם או בלעדיו – אני אעשה הכל כדי למנוע מאיראן נשק גרעיני. pic.twitter.com/rfOOQbH5ty
A novemberi választás, ami Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető utolsó mentőöve a hatalomba való visszatérésre, az iráni megállapodás közepette tálcán kínálja a volt miniszterelnöknek a lehetőséget, hogy azzal kampányolhasson, amihez talán a legjobban ért. A szerdai washingtoni hírekre reagálva Netanjahu Tel Avivban újságíróknak adott nyilatkozatában – némileg revideálva korábban hangoztatott véleményét -, kijelentette, hogy határozottan ellenzi a megállapodást, mondván, a születőben lévő új atomalku még rosszabb, mint a korábbi volt.
„Az Iránnal kötött szörnyű megállapodás súlyos árnyékot vet biztonságunkra és jövőnkre” – tette hozzá Netanjahu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök élesen bírálta Lapidot és Gantzot, mondván, hogy nem kampányolnak eléggé az iráni megállapodás ellen, és ilymódon gyengítik Izrael azon képességét, hogy késleltesse vagy befolyásolja a végeredményt.
A választási kampányt ráhangolva az iráni atomalkura adott válaszában Netanjahu alternatív tervet kínált nemzetközi diplomácia téren és hangsúlyozta azt is, miszerint biztosítani fogja – amennyiben újraválasztják, hogy Izrael „teljes cselekvési szabadságot élvezzen szuverén államként, nem pedig az Egyesült Államok vazallusaként.”
Az iráni fenyegetéssel való kampányolás kétségkívül erőssége Netanjahunak és elméletben szükséges is, de izraeli biztonsági szakértők szerint a valóság és az elmélet jelentősen különbözik egymástól. Ahogyan Barack Obama idején a Kongresszus előtt felszólaló Netanjahu beszéde kétségkívül hatásos volt, de nem akadályozta meg a megállapodás létrejöttét, a következő amerikai elnök, Donald Trump vehemens kilépése a megállapodásból és a Teherán elleni szankciók bevezetése inkább látványos, mint hatásos volt, mivel tálcán kínálta a lehetőséget az iráni nukleáris tevékenység fokozására, amely lehetőséggel Teherán szemrebbenés nélkül élt is.
Másrészről az is egyértelmű, az elmélettel szembenálló gyakorlat, hogy a küszöbön álló atomalku nem több egy időhúzáson alapuló nagy átverésen, azon a feltételezésre építve, hogy Irán soha nem törekedett nukleáris fegyverek megszerzésére, míg a folyamatban lévő vizsgálati anyagok ennek a teljes ellenkezőjét bizonyítják. Az elmúlt hónapokban a katonai hírszerzés vezetői és más biztonsági szakértők nézeteivel szemben, akik úgy vélték, hogy az összes lehetséges rossz lehetőség közül, az Iránnal kötött 2015-ös megállapodáshoz való visszatérés a kisebbik rossz, David Barnea, a Moszad igazgatója „stratégiai katasztrófának” tekinti az Iránnal kötött megállapodást, amellyel együtt jár a szankciók feloldása és Irán bankszámláinak feloldása, amelynek következtében hónapokon belül dollármilliárdokhoz fog jutni, és amit a közel-keleti terrorszervezetek felhizlalására fog befektetni.
Összegezve, a következő napok-hetek izraeli diplomáciai erőfeszítései mellett egyértelmű, hogy a kialakulóban lévő megállapodás Teherán nukleáris kitörési képességét a jelenlegi egy hónapos becslési időről körülbelül hat hónapra késlelteti. Ennyi időbe telik Iránnak, hogy bombához elegendő 90%-os katonai minőségű uránt dúsítson, következésképp ennyi ideje van Izraelnek a katonai stratégia kidolgozására és a megfelelő válaszra.
