ujkelet.live
Beni Gantz védelmi miniszter hétfő reggel azt mondta, hogy a libanoni Hezbollah támadása izraeli gázmezői ellen katonai hadjárathoz vezethet északon.
,,Ez reakcióhoz vezethet, és több napos csatává és hadjárathoz vezethet” – mondta a védelmi miniszter a 103FM rádiónak adott interjújában. ,,Remélem, a dolgok rendeződnek.”
„Hiszem, hogy a jövőben két fúrótorony lesz – egy a mi oldalunkon, egy pedig az ő oldalukon” – tette hozzá Gantz, hozzátéve, hogy reméli, nem bonyolódnak harcokba, mert az tragédia lenne Libanon állam és polgárai számára.
A közelmúltban a Hezbollah több drónt is indított a Karis-fúrótorony felé.
Libanon azt állítja, hogy a Karis-fúrótorony vitatott területen van, míg Izrael kitart amellett, hogy az ENSZ által elismert kizárólagos gazdasági övezetének részén van.
Július elején az izraeli hadsereg elfogta a terrorszervezet három drónját, melyek Libanonból Karis felé repültek. Az egyik drónt vadászgép, a másik kettőt pedig egy rakétahajó Barak rakétákkal lőtte szét.
Július végén a Hezbollah-párti Al Mayadeen TV-nek nyilatkozva a terrorszervezet vezetője, Hasszán Naszrallah óva intette Izraelt, a szerinte libanoni jogokat illető Karis gázmezőn folyó gázkitermeléstől, amely újabb lépéseket provokálna ki a terrorszervezet részéről.
„Izrael összes szárazföldi és tengeri célpontja a Hezbollah rakétáinak hatókörében van” – mondta.
Feszültség Egyiptommal
A libanoni fenyegetéseken kívül Gantz délelőtt az Egyiptommal fennálló feszültségekre is utalt a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronan Bar Kairóba való utazása kapcsán, aki megbeszélést folytatott Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Kamel a Hajnalhasadás-hadműveletet követően a kapcsolatok megromlása miatt lemondta tervezett izraeli látogatását.
Gantz elismerte, hogy az elmúlt napokban feszült volt a viszony Egyiptommal, de rendeződni fog.
,,Azt gondolom, hogy maga a tény, hogy fogadják a Sabak vezetőjét, jó jel.”
Gantz azt is hangsúlyozta, hogy Izrael nem vállalta a fogva tartott Palesztin Iszlám Dzsihád-tagok szabadon bocsátását.
Az elmúlt évek során Egyiptom vezető közvetítővé nőtte ki magát Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet között, amely ellen Izrael az elmúlt 15 évben négy jelentős katonai műveletet hajtott végre.
A kapcsolatok megromlásának hátterét ismerő forrásokra hivatkozva a Kan közszolgálati műsorszolgáltató arról számolt be, hogy Kairóban nem voltak megelégedve a tűzszüneti tárgyalásokkal és aktív lépéseket tettek annak érdekében, hogy világossá tegyék Izrael számára, mennyire súlyos a helyzet köztük.
A Kan és a Haaretz hírportál szerint az egyiptomiak haragjának egyik oka, hogy az volt az érzésük, hogy Izrael “leveszi a lábát a gázról”, és csökkenti katonai tevékenységét Júdeában és Szamáriában a művelet utáni napokban. Azonban csupán egy nappal a tűzszünet után Izrael egy nagy letartóztatási műveletet hajtott végre Sechemben, amelyben palesztinokat is megöltek.
A Haaretz szerint Egyiptom azt szerette volna, hogy a tűzszünet bejelentése tartalmazzon egy nyilatkozatot, miszerint Kairó törekedni fog Baszam Szaadi és Khalil Awawdeh, a Palesztin Iszlám Dzsihád éhségsztrájkoló tagjának szabadon bocsátására. Izrael ellenezte ezt, az egyiptomiak legnagyobb megdöbbenésére.
