ujkelet.live
Izrael állami levéltárosa, Ruti Abramovics arra kérte az ország levéltárait, hogy nyújtsák be vizsgálatra az Állami Levéltárnak az állam megalakulásának idejéből származó dokumentumokat, amelyeket állambiztonsági szervek utasítására páncélszekrényekbe zártak, jelentette a Haaretz hírportál.
A kérés a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottság albizottságának üléseinek folyománya, amelyeket a Haaretz vizsgálata nyomán hívtak össze, amely megállapította, hogy a védelmi minisztérium történelmi dokumentumokat távolított el az archívumból, és páncélszekrényekbe helyezte őket.
Abramovics levelében a következő szerepel:
„Tudomásomra jutott, hogy az állami hatóságok azt követelték, hogy az Ön által kezelt levéltár zároljon és tároljon egyértelműen érzékeny és minősített anyagokat tartalmazó dokumentumokat, ideértve az államalapítás időszakából származó, állami intézményekhez tartozó vagy azokhoz kapcsolódó eseményeket, ideértve az államalapítás előtti eseményeket is. Úgy tűnik, bizonyos esetekben a követelés jogosulatlan volt.”
A Haaretz oknyomozó vizsgálata feltárta, hogy a védelmi minisztérium biztonsági osztályának tagjai elrendelték, hogy az izraeli nukleáris projekttel és külkapcsolatokkal foglalkozó iratokat széfekbe helyezzék át. Továbbá lepecsételtek több száz dokumentumot, amelyek a hadsereg tábornokainak tanúvallomását tartalmazták civilek meggyilkolásáról, falvak elpusztításáról és beduinok kiűzetéséről.
A Védelmi Minisztériumot és egységeit érintő kérdésekkel foglalkozó albizottság elnöke, Michal Rozin (Meretz) az elmúlt év során üléseket hívott össze az ügy megvitatására. Ezeken kiderült, hogy a kormány képviselői valóban levéltárakba mentek, és elzárták azokat a dokumentumokat, amelyek nem voltak titkosítva, olyan dokumentumokat, amelyeket a minisztérium biztonsági osztályának nincs joga eltitkolni. A részleteket ismerő forrás azt mondta a Haaretznek, hogy nem sikerült kideríteni, ki adott parancsot az anyag elzárására.
A Haaretz megtudta, hogy a védelmi minisztérium tisztviselői hevesen ellenezték Rozin és a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Ram Ben-Barak (Jes Atid) dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó követelését. Végül Eitan Ginzburg (Kék-Fehér) képviselő közreműködésével kompromisszum született, miszerint az állami levéltáros levelet küld a levéltáraknak, amelyben kéri, hogy az állami levéltárral egyeztetve ellenőrizzék, hogy az elrejtett dokumentumok nyilvánosságra hozhatók-e.
Jáákov Lozowick, aki 2011 és 2018 között állami levéltáros volt, azt mondta a Haaretznek, hogy 2018-ban derült ki, hogy a dokumentumokat engedély nélkül lepecsételték. Bár üdvözölte Abramovics levelét, bírálta a védelmi minisztériummal kötött kompromisszumot.
Lozowick szerint a dokumentumok – beleértve a hadsereg archívumát is – minősítésének joga kizárólag az Állami Levéltárat illeti, és kérdéseket vet fel az a tény, hogy a levelet csak néhány archívumnak küldték el, mert szerinte a védelmi minisztérium több száz archívumot vizsgált át.
Jáákov Aser, a Hasomer Hatzair történelmi részlegének vezetője, aki a Jad Ja’ari Intézet és a Mordechai Anielewicz Örökség Intézet archívumáért felelős, a döntésről azt mondta, „jobb későn, mint soha”. „Úgy gondolom, hogy az államnak fel kell hagynia azzal, hogy féljen attól, amit a Hasomer Hatzair archívumában találni fognak. Nincsenek nukleáris titkaink és nincs más titkos anyagunk. Semmi, ami alááshatná az állambiztonságot.”
A Jad Ja’ari archívumában található lezárt anyagok főként 1948-ra vonatkoznak, és Tantura, Al-Dawajima és Deir Jasszin arab falvakat, valamint választott tisztségviselőket érintenek. Ezek közé tartoznak az 1940-es évek végéről és az 50-es évek elejéről származó lengyel nyelvű dokumentumok, amelyek nem voltak publikálásra jogosultak, és Iszráel Barzilaihoz tartoznak, aki egészségügyi miniszter és a mai Munkapárt egyik elődje, a Mapam vezetője volt.
Írásbeli válaszában az Izraeli Állami Levéltár közölte, hogy csak azokat az archívumokat kereste meg, amelyekről azt mondták, hogy olyan anyagokat tárolnak, amelyeket megfelelő engedély nélkül kellett lepecsételniük.
„Ezen túlmenően a levéltár felkérte az összes magán- és közlevéltárat, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően nyújtsanak be minden, nem minősített és minősített kormányzati anyagot. Ez az anyag a nagyközönséghez tartozik, és csak az Izraeli Állami Levéltár és fiókjai jogosultak a nyilvánosságra hozatalra.”
A védelmi minisztérium válaszában közölte, hogy az 1955-ös levéltári törvényben meghatározott kormányzati archív anyagokat az Izraeli Állami Levéltárban kell letétbe helyezni. ,,Az Izraeli Állami Levéltár kezében van annak eldöntése, hogy nyilvánosságra hozzák-e ezt az anyagot, és ha igen, hogyan.”
