ujkelet.live
Egy magasrangú amerikai kormányzati tisztviselő úgy véli, hogy a közeljövőben „nagyon valószínűtlen” az iráni nukleáris megállapodás [JCPOA] újjáélesztése.
A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa közel-keleti koordinátora, Brett McGurk múlt héten egy szakértőkből álló agytröszt csoporttal való beszélgetés során fejtette ki a 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztésével kapcsolatos várható fejleményeket, jelentette amerikai forrásokra hivatkozva Barak Ravid, a walla héber híroldal újságírója.
A Fehér Ház nem kommentálta a kiszivárogtatott híreket.
McGurk a tájékoztatón állítólag azt mondta, hogy az irániak döntésképtelenek az ügyben, ami azért lényeges Ravid szerint, mivel a nukleáris tárgyalásokkal kapcsolatos holtpont áttörése valószínűségének csökkenése növeli a Biden-adminisztrációra nehezedő nyomást egy B-terv megfogalmazása érdekében.
Az egyik kényes pont Irán azon követelése, hogy az Egyesült Államok vegye le az Iszlám Forradalmi Gárdát a nemzetközi terrorszervezetek listájáról, amit az amerikai elnök mindeddig megtagadott. Ilymódon, azzal kapcsolatban, miszerint a teheráni vezetés az Egyesült Államoktól várná el, hogy ösztönzésképpen „adjon hozzá valamit” az Ali Hamenei ajatollahhal való megegyezés érdekében, a nemzetbiztonsági tanácsadó szerint „mi ezt nem fogjuk megtenni,” ezért a közeljövőben nagyon valószínűtlennek tűnik az egyezség.
A következő lépést illetően, a Biden-kormányzat nem feltétlenül törekszik a helyzet eszkalálására, ehelyett szankciókat és diplomáciai elszigetelést, és csak végső esetben alkalmazna erőszakot, Irán megfékezése érdekében.
Másrészről, az Izraellel fennálló nézeteltérések nem egy esetleges katonai csapás kérdésével, hanem azzal kapcsolatosak, miszerint az Egyesült Államoknak továbbra is a 2015-ös nukleáris alkut, vagy egy „hosszabbtávú és erősebb” megállapodást kellene szorgalmaznia, tette hozzá McGurk.
A jelenleg kialakult helyzettel kapcsolatban annyit lehet tudni, hogy az Egyesült Államok és Irán közvetett úton történő tárgyalásának legutóbbi, egy hónappal ezelőtti katari fordulója eseménytelenül úgy ért véget, hogy nem tűzték ki az újabb tárgyalás időpontját. Ezenkívül, Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta ománi kollégájának egy keddi telefonhívás kapcsán, hogy a megállapodás megkötése „az amerikai fél reális viselkedésétől és rugalmasságától függ,” hozzátéve, hogy szerinte Irán komolyan elkötelezett a tartós és szilárd megállapodás megkötése iránt.
Közel-keleti útja során Biden elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog örökké arra várni, hogy Irán válaszoljon a megállapodás újraélesztésére vonatkozó javaslatra, de amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy a nukleáris megállapodás lassan irrelevánssá válik, mivel Irán lépéseket tett nukleáris programja előmozdítására és az ENSZ-ellenőrök munkájának korlátozására.
Mohammad Eszlami, az Iráni Atomenergia-szervezet vezetője hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ-felügyelők megfigyelő kameráit az iráni nukleáris létesítményekben nem telepítik vissza, hacsak az Egyesült Államok nem tér vissza a 2015-ös egyezményhez, amelyet Trump akkori elnök 2018-ban felmondott.
