Állami számvevő: Hírszerzési infók hiányában és felkészületlensége miatt a rendőrségnek nem sikerült megállítania a 2021-es zavargásokat

0
Bevetésen - az izraeli rendőrök sokszor tehetetlenek a kialakult etnikai összecsapások közepette 2021. május fotó: Twitter

ujkelet.live

,,Jelentős funkcionális hiányosságok” járultak hozzá ahhoz, hogy az izraeli rendőrség kudarcot vallott tavaly a zsidók és arabok közti közösségi zavargások megelőzésében és megállításában, áll az állami számvevő szerdán kiadott jelentésében.

Matanjahu Englman számvevő jelentésében hangsúlyozta a rendőrség jelentős hiányosságait az információgyűjtés és az erőszak előrejelzése terén, különösen az olyan vegyes zsidó-arab városokban, mint Lod, Akkó és Jaffó.

A kelet-jeruzsálemi Seich Dzsarrach negyedben palesztin családok tervezett kilakoltatása és a Templom-hegyen lévő al-Aksza mecset körüli feszültség erőszakot robbantott ki. 2021. május 10-én a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet rakétákat lőtt ki Jeruzsálemre, ami izraeli válaszlépést váltott ki, 11 napig tartotó harcokat eredményezve. Ez idő alatt Izraelben felerősödött az erőszak az arabok és a zsidók között.

Három ember meghalt, és több százan megsebesültek az arab-zsidó vegyes lakosú városokban zajló heves zavargások során. Izrael az államalapítás óta legsúlyosabb közösségek közötti erőszakkal szembesült, amikor a zsidók és arabok között régóta forrongó nacionalista feszültség Molotov-koktélok, lövöldözések és verekedések formájában kirobbant.

„A Falak Őrzője eseményei közepette zajló erőszakos zavargások jelentős hiányosságokat tártak fel a rendőrség tevékenységében” – mondta Englman.

,,Ez súlyosan károsította az ország polgárainak legalapvetőbb jogát, a személyes biztonságukat” – folytatta, hozzátéve, hogy a rendvédelmi tisztviselőknek meg kell oldaniuk ezeket a problémákat, hogy helyreállítsák ezt a biztonságérzetet.

A jelentés szerint a háború előtt felfüggesztették a rendőrség azon erőfeszítéseit, hogy figyelemmel kísérjék és elemezzék a közösségi médiát, előrejelezve, hol robbanhatnak ki zavargások. A rendőrség egy 2018-ban létrehozott speciális rendszer segítségével kezdte meg az ellenőrzést – bár a projekt mentesült a nyilvános pályázati eljárás alól, 2020-ban felfüggesztették a műveleteket a mentesség meghosszabbításának nehézségei és azon aggodalmak miatt, hogy a rendőrséget kritizálni fogják a pályáztatás hiánya miatt.

Csak később, 2021 májusában, a háború végén alkalmaztak ilyen információgyűjtést a közösségi médián keresztül.

A jelentés számos példát mutat be arra vonatkozóan, hogy a rendőri hírszerzés ebben az időszakban miként eredményezte a gyenge felkészülést arra, amivel a rendvédelmi tisztviselők szembesültek.

,,Ilyen körülmények között, a rendőrség hírszerzési képességei, hogy előre figyelmeztessenek az eseményekre és megfelelő hírszerzést szolgáltassanak, súlyosan sérültek.”

A jelentés szerint a rendőrségnek nem sikerült előre jeleznie a zavargásokat az ország különböző városaiban. Kobi Sabtáj rendőrfőkapitány mindössze két nappal az ellenségeskedés kitörése előtt helyzetértékelést tartott, és főként Jeruzsálemre összpontosított, miközben figyelmen kívül hagyta a többi vegyes várost.

Engleman például azt állítja, hogy a rendőrség nem észlelte az erőszak fokozódását a május 10-i Lod város mecsetje előtt tartott tüntetés előtt. A rendőrségi hírszerzés alig néhány tucat embert jósolt a demonstrációra, ennek megfelelően meg is történtek az előkészületek, pedig alig egy hónappal korábban 16 zsidó tulajdonban lévő autót gyújtottak fel a városban. Valójában ezrek jelentek meg a tüntetésen, amelyet erőszak és otthonok, épületek és rendőrjárművek elleni gyújtogatás jellemzett.

Figyelmeztetések hiányában mindössze 25 rendőr maradt a széles körben terjedő erőszak kezelésére – miközben ezreket helyeztek ki Jeruzsálembe, és ott is maradtak, miközben Tel-Aviv térségében, Haifán és Akkón kitört az erőszak. Csak ezután döntöttek úgy, hogy áthelyezik a rendőröket a fővárosból.

A jelentés hivatkozik egy lodi incidensre is, amely egy arab temetésével kapcsolatos május 11-én, akit zsidók öltek meg a városban. A temetést megelőzően a regionális titkosszolgálati tisztviselők arról számoltak be, hogy a szertartással kapcsolatban ,,nincs konkrét hírszerzés” – vagyis nem várható erőszak –, mégis a temetést és annak utóhatásait széleskörű, több száz embert érintő erőszak, kődobálás, járókelők megtámadása és gyújtogatás jellemezte.

A rendőrség válaszul Englman bírálatára megerősítette, hogy semmi sem utalt arra, hogy ilyen kiterjedésű erőszakos cselekmények robbannának ki. Sőt, a jelentésből kiderül, hogy egy május 10-i titkosszolgálati felmérés csak Haifán és Fureidiszben számított tiltakozásokra.

Amikor másnap megbeszélést tartottak az erőszak kitörésének lehetőségéről Akkón, a területi parancsnok azt mondta, nem tudja megbecsülni, hányan vehetnek részt egy tüntetésen, és mik lehetnek a szándékaik – annak ellenére, hogy a közösségi médiában erőszakos tüntetésekre és a biztonsági erőkkel való összecsapásokra felszólító bejegyzések jelentek meg. Aznap este súlyos zavargások törtek ki Akkón, és egy zsidó férfit megöltek.

A rendőrség értékelései a jaffói zavargásokat sem jelezték előre, beleértve a Molotov-koktélok dobálását, valamint az autók és szemeteskukák felgyújtását. A rendőrség válaszul azt mondta, hogy csak később, a háború során kaptak hírszerzést az ilyen eseményekről.

A zavargások első napján Englman szerint Sabtáj rendőrfőkapitány felfüggesztette a két nappal korábban kidolgozott, négy tartalékos erő behívására vonatkozó tervet, és a bevetés mellett a felszerelés sem volt rendben. A 10 tartalékos század közül, amelyeket végül behívtak, Englman szerint csak nyolcnak volt megfelelő felszerelése. Akkón például a zavargások kezdeti napjaiban a rendőrség ,,szinte felszerelés nélkül maradt a rendzavarások kezelésére”.

A jelentés legdurvább kritikája azt állítja, hogy a zavargások kezdeti napjaiban néhány hívónak nem sikerült elérnie a rendőrséget a 100-as segélyhívó számon. A központi kerületi telefonközpontba 32 000 hívás érkezett a rendbontások első három napjában, de ezek 8 százalékára nem válaszoltak – mondja Englman –, és 4000 hívást nem követett rendőrjárőr kiküldése.

Englman emellett kiemeli az arabul beszélő titkosszolgálati koordinátorok hiányát Lodban, Akkón vagy Jaffón – és hogy a rendőrség úgy reagált erre a kérdésre, hogy „a vegyes városok lakosságának többsége beszél héberül”, és „a titkosszolgálati koordinátorok, akik nem beszélnek arabul nem ütköztek jelentős nehézségekbe munkájuk során.”

A határrendőrségi egység vezetője a rendőri felkészültség elégtelenségét felismerve a zavargások hatodik napján azt mondta, vonakodva támaszkodik a kapott rendőrségi hírszerzési anyagokra.

Englman állításaira a rendőrség azt mondta, hogy az erőszak „spontán” volt, és a körülményeket tekintve lehetetlen volt előzetes információgyűjtést végezni. „A jövőben sincs garancia arra, hogy az ehhez hasonló eseményeket előre lehet látni” – tette hozzá a rendőrség.

Englman jelentése szerint a háborút megelőző hetekben a Sabak belbiztonsági szolgálat nem figyelmeztette a rendőrséget az Izraelen belüli erőszak kitörésére. A 2021. januári tanácskozás országos zavargások lehetőségét vetette fel, de a többi figyelmeztetés csak a helyi zavargások lehetőségére összpontosított.

Englman idézte a Sabak akkori igazgatóját, Nadav Argamant, aki elismerte a biztonsági szolgálat kudarcát. „Őszintén ki kell mondanunk, hogy nem láttuk előre az [erőszak] kitörését, sem az érintettség mértékét, sem az erőszak terjedelmét és intenzitását az arab szektorban. Megértettük, hogy a helyzet a terepen instabil. Észrevettük a tendenciákat, de úgy gondoltuk, hogy az irány, amely felé haladunk, magányos farkas támadások, nem pedig nacionalista zavargások széles körű kitörése.”

Az Englmannak adott válaszában a rendőrség elismerte a Sabakkal való együttműködés hiányát. A rendőrség heti értékelést kért a Sabaktól, és kommunikációs vonalakat vészhelyzetek esetén.

A jelentés azonban kijelenti, hogy a Sabak változata más képet fest a történtekről, hivatkozva Argaman megjegyzéseire, miszerint „a Sabak nem helyettesíti az izraeli rendőrséget a felelősségi köreiben”, és hogy „ne vonják bele olyan bűnügyi események kezelésébe, mint amilyenek Lodban történtek.”

A jelentés szerint a Sabak is problémákba ütközött a műveletek rendőrséggel való összehangolása során – többek között a rendőrség késedelmes reagálása a személyzet hiánya, és a Sabak embereinek helyszínen való védelmének elmulasztása miatt.

Jóllehet Englman megjegyzi, hogy a háborút követően a Sabak elismerte, hogy bár a megtörtént incidensek nagy része bűncselekménynek minősült (és ezért a rendőrség felelőssége), sokuk „közvetlen hatással volt a nemzetbiztonságra, a személyes biztonságra és a kormányzásra. …és, ami a lényeg, hatással volt a Sabak küldetésére.”

Az Englmannak adott válaszában a Sabak azt mondta, hogy a háború kezdeti napjaiban „nagyon hosszú listát” bocsátott a rendőrség rendelkezésére a támadásokkal kapcsolatos figyelmeztetésekről, az erőszakkal kapcsolatos információkról és az erőszakos személyekről.

A Sabak azt állította, hogy a rendőrség korlátozott kapacitása miatt nem volt képes teljes mértékben reagálni az információkra, és ez volt a fő probléma, amellyel a rendőrség szembesült, nem pedig a hírszerzés vagy az információ hiánya.

A rendőrség ezzel szemben azt mondta, hogy a legtöbb titkosszolgálati információ saját forrásból származott.

Englman zárásul jobb együttműködésre és egyértelmű felelősségmegosztásra szólította fel a két szervezetet.

Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 26-án Új Kelet Live

Hady Amr előléptetése; Gantz bírálta a Likud és az Otzma Jehudit közötti megállapodást; Időjárás
  1. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 26-án
  2. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 24-én
  3. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 23-án
  4. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 22-én
  5. Az Új Kelet Live éjszakai hírei november 21-én

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .